Ugrás a tartalomhoz

Pelargonium carnosum

Innen: MKOE wiki
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Pelargonium carnosum

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Rosids
Klád Malvids
Rend Geraniales
Család Geraniaceae
Nemzetség-
csoport
Geranieae
Nemzetség Pelargonium
Faj Pelargonium carnosum
Google képek Bing képek
Geranium carnosum

Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.
Az érvényes leírást lásd itt:
Pelargonium carnosum
Rendszertani besorolás
Faj Geranium carnosum

Tudományos név

  • Pelargonium carnosum (Linnaeus) L'Héritier, 1789
    elfogadott, érvényes név
  • Geranium carnosum Linnaeus, 1755
    szinonima név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév a görög pelargos (πελαργός) szóból származik, ami „gólyát” jelent, utalva a termés gólyacsőrre emlékeztető alakjára (Liddell–Scott–Jones, Stearn).
  • A faji jelző, a carnosum, a latin caro (hús) szóból ered, jelentése „húsos”, ami a növény pozsgás, vaskos szárára és hajtásaira utal (Lewis & Short). A fajt eredetileg Carl von Linné írta le Geranium carnosum néven 1755-ben, majd Charles Louis L'Héritier de Brutelle helyezte át a jelenlegi nemzetségbe 1789-ben.

Típus

  • Geranium carnosum Linnaeus; Herb. Linn. No. 847.45 (LINN)
  • Első leírása: Centuria I. Plantarum 20. (1755) – mint Geranium carnosum
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: L'Héritier de Brutelle Charles Louis, 1789
Pelargonium carnosum képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Geranium carnosum
  • Pelargonium ferulaceum
  • Pelargonium ecklonis

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A Pelargonium carnosum alacsony termetű, évelő pozsgás növény. A szár rendkívül vaskos, húsos, gyakran bütykös vagy szabálytalanul elágazó, amely víztárolóként funkcionál. A hajtás fiatal korában zöldes, később fásodó kéreggel borított. A levelek a hajtások csúcsán helyezkednek el, mélyen szeldeltek, húsos tapintásúak és gyakran szőrösek. A gyökér vagy gyökérzet erőteljes, néha gumósan megvastagodott.

Generatív test

Virág

A virágzat ernyőszerű, hosszú kocsányon ül. A virág zigomorf, színe általában fehéres, krémszínű vagy halvány rózsaszín, a felső sziromleveleken gyakran bíborvörös mintázattal.

  • Takarólevelek: A csésze 5 összeforrt levélből áll, melyek közül az egyik nektárcsatornát (hypanthium) alkot; a párta 5 szabad sziromlevél alkotja, a két felső szirom általában nagyobb. Egy sorban maradjon!
  • Ivarlevelek: A porzószálak tövüknél összeforrottak, a portokok sárgák; a termő felső állású, a bibeszál hosszú, a bibe 5 ágú. Egy sorban maradjon!

Termés

Jellemző gólyaorrtermés (schizocarpium), amely 5 résztermésre válik szét.

  • Magja: A magok aprók, barna színűek, repítőszőrökkel ellátottak.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Természetes élőhelye Dél-Afrika és Namíbia száraz területeire korlátozódik, különösen a Karoo régióban és a Namaqualand területén gyakori.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Sziklás lejtőkön, homokos síkságokon él, jól alkalmazkodott az extrém szárazsághoz és a téli csapadékhoz.

Kultúrában tartás

A Pelargonium carnosum népszerű a szukkulens-gyűjtők körében. Világos, napos helyet és rendkívül jó vízelvezetésű, ásványi alapú ültetőközeget igényel. A nyári pihenőidőszakban öntözését minimálisra kell csökkenteni a rothadás elkerülése érdekében.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlít a Pelargonium crithmifolium fajra, de a Pelargonium carnosum szár felépítése vékonyabb és a levelek szeldeltsége is eltérő.

Szukkulens taxonok

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni molekuláris kutatások a fajt az Otidia szekcióba sorolják a Pelargonium nemzetségen belül. Ezt a csoportot a vaskos, pozsgás szár és a speciális virágszerkezet jellemzi.

Forrás