Ugrás a tartalomhoz

Rebutia deminuta subsp. kupperiana

Innen: MKOE wiki
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Rebutia deminuta subsp. kupperiana
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Rebutiinae
Nemzetség Rebutia
Faj Rebutia deminuta subsp. kupperiana
Google képek Bing képek


Tudományos név

  • Aylostera deminuta (F.A.C.Weber) Backeb., Kaktus-ABC: 274. 1936 ["1935"] sec. Ritz & al. 2016
    • A tudományos név státusza: érvényes
  • Rebutia deminuta subsp. kupperiana (Boed.) Hjerston, 2003
    • A tudományos név státusza: szinoníma

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév a francia Pierre Rebut (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő volt, valamint egy pozsgás növényeket termesztő és forgalmazó kertészet tulajdonosa a Lyon közelében található Chazay d’Azergues-ben.
  • A latin fajnév jelentése: kicsi, kicsiny, megkicsinyített, (lapított), amely a növény hajtásainak méretére utal.

Az alfajnév a svájci születésű, de Németországban élt botanikus, Walter Kupper (1874–1953) professzor nevét őrzi.
Az itt tárgyalt formát leírásakor Albert F. H. Buining holland köztisztviselőről nevezték el, aki brazíliai utazásai révén az ottani kaktuszfajok szakértője volt.

Típuspéldány

  • Első leírása: Kakteen und Andere Sukkulenten 23(4): 98, 1972
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Hjerston, 2003

Szinonimák

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Általában magányos, csak ritkán sarjadó faj, kultúrában többnyire sarjad, de nem túl gyorsan. Hajtásai szürkészöldek, gömbszerűek, átmérőjük kb. 5 cm.

Szemölcsök

A kb. 20 db, spirálisan lefutó bordát apró szemölcsei (tuberkulum-ai) tagolják.

Axillák

Nem említettek.

Areolák

Kerekek vagy oválisak, kb. 2 mm szélesek, fehér vagy barna gyapjú borítja őket.

Tövisek

  • Középtövis: 2–3 db, a peremtöviseknél erősebbek, tövüknél megvastagodottak, fehérek, a tövüknél és a csúcsukon barnák
  • Peremtövis: 14–16 db, szélesen szétterülők, 6–10 mm hosszúak, vékonyak, törékenyek, színük üvegszerű fehér

Generatív test

Virág

A virágok kb. 3,5 cm hosszúak és 3 cm szélesek. Színük rózsaszínes narancssárga, a külső lepellevelek tisztán rózsaszínűek. A virágok színe 1–2 nap alatt jelentősen halványul, finom, halvány narancsszínű árnyalatot vesz fel.

  • Lepellevelek: lepellevelek rózsaszínes narancssárgák, a külsők tisztán rózsaszínűek
  • Ivarlevelek: bibe sárga

Termés

Éretten kiszáradó, barna, lapított gömb alakú termés, 4–5 mm átmérőjű.

  • Magja: kerekded, fénylő fekete, kb. 1 mm átmérőjű, sapka alakú

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Argentína, Jujuy tartomány, Iruya település környéke, 2700 m magasságban fekvő folyóvölgyben; további gyűjtések ugyanitt kb. 3500 m magasságból
  • Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: magashegyi sziklagyepek, mohák, zuzmók, gyér pázsitfüvek és Abromeitiella brevifolia társaságában

Kultúrában tartás

Igényei nem térnek el a nemzetség legtöbb fajától. Savanyú kémhatású, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel, sok napfénnyel és friss levegővel a fejlődési időszakban. A nyugalmi időszakban szárazon és hűvösen tartandó. Virágzása április végétől, inkább májusban várható.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Ez a taxon a Rebutia deminuta subsp. kupperiana alfaj szinonimája, annak Argentínában, a típus élőhely környékén élő formája. Megkülönböztető jegyei a szinte teljesen fehér tövisek és a színt váltó virágok.

Taxonómia és filogenetika

Az érvényes rendszertani felfogás szerint a Rebutia buiningiana néven leírt taxon a Rebutia deminuta subsp. kupperiana alfaj szinonimája.

Egyéb

Különleges díszértékét a virágok színének változása adja: egy időben a narancsvöröstől a rózsaszín és a mályvaszín különféle árnyalatai is megfigyelhetők egyetlen növényen.

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Lukoczki Zoltán; Agócs György
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 597. kártya