Ugrás a tartalomhoz

Opuntia microdasys

Innen: MKOE wiki
Opuntia microdasys

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Opuntioideae
Nemzetség-
csoport
Opuntieae
Nemzetség Opuntia
Faj Opuntia microdasys
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Opuntia microdasys (Lehm.) Pfeiff., Enum. Diagn. Cact.: 154. 1837 sec. Parfitt & Gibson 2003
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév eredete nem tisztázott. Egy magyarázat szerint Opusz ókori görög város nevét őrzi latin közvetítéssel („Opuntius” = Opuszba való, opuszi). Valószínűbb azonban, hogy a név az ógörög „opos” = fügelé szóból származik, a fajok fügeszerű termésére utalva. Egy harmadik magyarázat szerint a név azték–latin szóösszetétel.
  • A fajnév az ógörög „mikros” = kicsi és „dasys” = gyapjas, szőrös, borzas szavak összetétele, a tövistelen hajtások finom glochidaszőrzetére utal.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: az első leírás nem jelölte meg
  • Első leírása: Ind. Sem. Hort. Hamburg 16. 1827.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Ludwig Georg Karl Pfeiffer 1837
Fotó: Rácz Ibolya
Fotó: Bodor János
Fotó: Bodor János

A(z) Opuntia microdasys szinonimái

  • Cactus microdasys, ≡ Opuntia microdasys subsp. microdasys
  • = Opuntia pulvinata
  • = Opuntia microdasys var. minor, ≡ Opuntia microdasys f. minor
  • = Opuntia microdasys var. laevior
  • = Opuntia macrocalyx
  • = Opuntia lubrica
  • = Opuntia herrfeldtii
  • = Opuntia microdasys var. pallida
  • = Opuntia microdasys var. albispina
  • = Opuntia microdasys subvar. albiflora

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Felálló, legfeljebb 1 méter magasra növő, vagy a földön elheverő, sok szártagból álló, bokros növekedésű faj. A szártagok nem válnak el könnyen egymástól, laposak, fényes zöldek, kerekdedek vagy hosszúkásak. Hosszuk általában 7–10 cm, szélességük 4–8 cm.

Szemölcsök

Szemölcsei alacsonyak, pihések.

Areolák

Fotó: Papp László

Az areolák a szártagokon átlós sorokba rendezettek, majdnem kerekek, 2–5 mm átmérőjűek, gyapjasak. A gyapjú színe a fehértől a cserszínűig változik, idősebb korban szürkévé válik.

Tövisek

  • Középtövis: hiányzik
  • Peremtövis: hiányzik
  • Glochidák: nagyszámúak, csaknem teljesen kitöltik az areolákat. Színük sárga, fehér vagy vörösesbarna, hosszúságuk legfeljebb 3 mm

Generatív test

Virág

A virágok belső lepellevelei egységesen fénylő sárgák, öregedésük során barackszínűvé válnak, 25–30 mm hosszúak.

  • Lepellevelek: fénylő sárgák, öregedve barackszínűek
  • Ivarlevelek: a porzószálak és a bibeszál fehérek, a portokok sárgásak, a bibeágak élénk- vagy sötétzöldek

Termés

A húsos termések vörösek, gömbölyűek vagy tojásdadok, 20–25 mm hosszúak és 12–16 mm átmérőjűek. Felületük hajas, rajtuk 35–50 areola található, amelyekből tövisek nem fejlődnek.

  • Magja: barnás, kissé lapított gömb alakú, 1–1,2 mm-es. Előfordulnak léha, terméketlen magok is

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó nagy részén elterjedt Chihuahua államtól Hidalgo államig
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: sivatagos dombokon, magasföldeken, ritkás lombhullató lágyszárúak és cserjék között él. Homoktalajtól a meszes agyagtalajig sokféle aljzaton előfordul

Kultúrában tartás

Kiterjedt és változatos élőhelyéből következően jól alkalmazkodó, igénytelen faj. Bár nem télálló, a gyűjtők körében az egyik legnépszerűbb Opuntia. Népszerűségét részben a tövisek hiányának, részben dekoratív, színes glochidaszőrzetének köszönheti.

Tavasztól őszig célszerű szabadban tartani, akár cserépben, akár kiültetve, mert így formásabb, felállóbb bokrok fejlődnek, mint forró üvegházi körülmények között. A bokor alakja a hajtások tervszerű eltávolításával jól formálható.

Virágzására tavasszal vagy nyár elején számíthatunk, főként hidegen, csaknem szárazon teleltetett példányok esetében. A leválasztott hajtások rendkívül könnyen gyökeresednek, ezért szaporítása egyszerű.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Jellegzetes a tövisek teljes hiánya és a sűrű, színes glochidaszőrzet. Hozzá nagyon hasonló faj az Opuntia rufida, amely barna glochidaszőrzetet visel, és amellyel könnyen hibridizálódik.

Taxonómia és filogenetika

A faj az Opuntia nemzetség egyik legismertebb, glochidákkal sűrűn fedett tagja. Az Opuntia macrocalyx nevet ma többnyire szinonimaként kezelik.

Egyéb

A kereskedelemben gyakran „nyuszifül-kaktusz” néven találkozni vele. Könnyű szaporíthatósága miatt az egyik legelterjedtebb díszkaktusz.

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Rácz Ibolya (1), Bodor János (2–3)
  • Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 333. kártya