Kategória:Acanthocephala
| Acanthocephala | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Notocacteae |
| Nemzetség | Parodia |
| Szinonima | Acanthocephala |
Tudományos név
- Acanthocephala (Backeberg) Guiggi, 2012
- A tudományos név státusza: szinonima
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév a görög akantha (ακανθα), azaz „tüske” vagy „tövis”, és a kephale (κεφαλή), azaz „fej” szavak összetétele. Jelentése „tövises fej”, ami arra utal, hogy a növénytestet sűrűn borítják a tövisek.
Típusfaj
- Acanthocephala haselbergii (Haage ex Rümpler) Guiggi; Típuspéldány: Brazília, Rio Grande do Sul.
- Első leírása: A nemzetséget eredetileg Curt Backeberg írta le.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Alessandro Guiggi, 2012
Szinonimák
- Brasilicactus Backeberg ex Schoff
- Notocactus (F. Haage ex Rumpler) A. Berger (részben)
- Parodia Spegazzini (részben)
- Echinocactus Link & Otto (részben)
- Malacocarpus (F. Haage ex Rumpler) Britton & Rose
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Kisméretű, magányos (solitarius), többnyire gömbölyded vagy megnyúlt testű növények. A csúcsuk (apex) benyomott, a hajtás színe az élénkzöldtől a szürkészöldig terjed. Átmérőjük jellemzően 7–8 cm.
Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek
A növények 30–60 alacsony bordával rendelkeznek, amelyek spirális lefutású, apró szemölcsökre tagolódnak. Az areolák fehérek. A tövisek sűrűn borítják a növényt, számuk areolánként 25–60 vagy akár több is lehet. A peremtövisek tűszerűek, majdnem serteszerűek, sárgásfehérek, hosszuk elérheti a 10 mm-t. A középtövisek száma 3–5, színük sárgás, hosszuk 10–15 mm. A tövisek merevek és sűrűn helyezkednek el.
Generatív test
Virág
Nappali virágzásúak, viszonylag kicsik, a csúcson (apex) fejlődnek. Alakjuk tölcsérszerű (infundibuliformis) vagy harang alakú (campanulatus). Színük a sárgászöldtől, sárgától és narancssárgától a lángvörösig terjedhet. A virágcső (tubus) rövid vagy hiányzik. A magház (pericarpellum) és a virágcső apró pikkelyekkel, gyapjúval és sörtékkel borított. Öntermékenyek, beporzásukat rovarok végzik.
Termés
A termés gömbölyded, bőségesen sörtés, általában a növényen szárad meg anélkül, hogy felnyílna. A virágmaradványok tartósan megmaradnak a termésen.
- Magja: Viszonylag kicsi, megnyúlt, erősen szemölcsös, fekete színű. A strophiolum hiányzik.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Brazília déli része (Rio Grande do Sul állam).
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: Az alacsony tengerszint feletti magasságoktól egészen 1500 méterig megtalálhatóak. Füves területeken, sziklás teraszok repedéseiben vagy domboldalakon, gyakran mohák között telepednek meg.
Taxonómia és filogenetika
A J. M. de Vos és munkatársai által végzett Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes (2025) kutatások alapján a nemzetség filogenetikai helyzete megerősítést nyert, elválasztva azt a tágabb értelemben vett Parodia nemzetségtől.
Egyéb
A nemzetségbe jelenleg két elismert faj tartozik:
- Acanthocephala graessneri
- Acanthocephala haselbergii
Forrás
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.