Kategória:Asparageae
| Asparageae | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Monocots |
| Rend | Asparagales |
| Család | Asparagaceae |
| Alcsalád | Asparagoideae |
| Nemzetség- csoport |
Asparageae |
Tudományos név
- Asparageae Lam. & DC. (1806)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
A tribus neve a típusnemzetség, az Asparagus nevéből származik. Az Asparagus a latin asparagus szóból ered, amely a görög asparagos (ἀσπάραγος) átvétele. A klasszikus nyelvi források (Liddell–Scott–Jones, Chantraine) szerint a szó eredete valószínűleg a perzsa asparag (“hajtás”, “fiatal ág”) szóra vezethető vissza, utalva a növények ehető hajtásaira. A rendszertani név a tribusoknál alkalmazott -eae végződést kapta.
Típus
- Asparagus L. (1753); Gyűjtő: Carl von Linné, hely: Európa; Típuspéldány gyűjteményi helye: LINN (London);
- Első leírása: Jean-Baptiste Lamarck és Augustin Pyrame de Candolle írta le 1806-ban a Synopsis Plantarum in Florâ Gallicâ Descriptarum című műben.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nem értelmezhető tribus szinten; a típusnemzetséget Linné rögzítette 1753-ban.
Asparagus képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Asparagaceae (sensu stricto)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A tribus képviselői évelő lágyszárúak, félcserjék vagy fásodó szárú kúszónövények. A valódi levelek pikkelyszerűek, aprók és nem fotoszintetizálnak. A fotoszintézist a módosult hajtás részei, a tűszerű vagy levélszerűen kiszélesedő fillokládiumok látják el. A szár gyakran erősen elágazó, néha tövises (módosult hajtáseredetű tövisek). A gyökérzet rizómás vagy gumósan megvastagodott, húsos adventív gyökerekkel, amelyek raktározó funkciót töltenek be.
Generatív test
Virág
A virág kicsi, harang alakú, magányos vagy fürtös virágzat része. A virágok lehetnek hímnősek vagy egyivarúak (kétlaki növények).
- Takarólevelek: Hat lepellevél alkotja, melyek két körben állnak, szabadok vagy alapjuknál összeforrtak, színük fehér, zöldes vagy sárgás.
- Ivarlevelek: Hat porzószálak alkotják a hím ivarszerveket, a termő felső állású, háromrekeszű, a bibeszál rövid, a bibe háromkaréjú.
Termés
Húsos bogyótermés, amely éretten jellemzően piros vagy fekete.
- Magja: Gömbölyded, fekete, kemény maghéjú.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Az Óvilág mérsékelt, szubtrópusi és trópusi területein ( Európa, Ázsia, Afrika, Ausztrália) elterjedtek.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz gyepektől a nedves erdőkig sokféle környezetben előfordulnak. Számos fajuk geofiton életmódot folytat.
Kultúrában tartás
A tribus legismertebb tagja a zöldségként fogyasztott spárga (Asparagus officinalis). Emellett több faj kedvelt szobai dísznövény (pl. az „aszparáguszok”). A húsos gyökérzet miatt jól tűrik az időszakos szárazságot.
Szukkulens taxonok
Bár nem tartoznak a klasszikus pozsgások közé, sok Asparagus faj szukkulens jellegű a víztároló gyökérzet és a párologtatást csökkentő, redukált levelek miatt. Különösen a dél-afrikai fajok alkalmazkodtak a szárazsághoz pozsgás képletekkel.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV rendszer szerint az Asparageae a spárgafélék (Asparagaceae) családjának Asparagoideae alcsaládjába tartozó tribus az Asparagales renden belül. A molekuláris vizsgálatok megerősítették a csoport monofiletikusságát.