Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Brasiliparodia

Innen: MKOE wiki
Brasiliparodia
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Notocacteae
Nemzetség Parodia
Szinonima Brasiliparodia

Tudományos név

  • Brasiliparodia Ritter, 1979
  • A tudományos név státusza: szinonima (a Parodia nemzetség szinonimája)

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév jelentése: „brazíliai Parodia”. A név Brazília országnevének és a Parodia nemzetségnévnek az összevonásából keletkezett. Az elnevezés arra utal, hogy a nemzetség tagjai Brazíliából származnak, szemben a szorosabb értelemben vett Parodia fajokkal, amelyek főként Argentínában őshonosak. A Parodia nevet Lorenzo Raimundo Parodi argentin botanikus tiszteletére alkották.

Típusfaj

  • Brasiliparodia alacriportana (Backeberg & Voll) Ritter; Friedrich Ritter gyűjtése, Brazília, Rio Grande do Sul.
  • Első leírása: Friedrich Ritter publikálta a Kakteen in Südamerika 1: 144. kötetében, 1979-ben.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1979.

Szinonimák

  • Parodia Spegazzini
  • Notocactus (Schumann) Frič

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Kisméretű növényekből álló nemzetség, amelyek magányosak vagy csoportokat alkotnak. A szárak többé-kevésbé gömbölydedek vagy megnyúltak, a csúcsuk (apex) benyomott. Hosszú, rostos gyökerekkel rendelkeznek, amelyek akár az 50 cm-es hosszúságot is elérhetik.

Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek

Alacsony bordák jellemzik, amelyeket az areolák határoznak meg jól láthatóan. A bordák spirálisan elrendeződő apró szemölcsökre tagolódnak. Az areolák sűrűn gyapjasak. A peremtövisek meglehetősen kicsik, sertaszerűek, rugalmasak és egymásba fonódnak, a csúcs felé bőségesebbek. A középtövisek hosszabbak és erősebbek, lehetnek egyenesek, íveltek vagy horgasak.

Generatív test

Virág

Nappal nyíló, a hajtáscsúcson (apex) fejlődő virágok. Alakjuk többé-kevésbé tölcsér vagy harang formájú. A virágcső (tubus) rövid, gyapjas és néhány sertével rendelkezik. Színük aranysárga, a lepellevelek (tepala) sötétvörössel csíkozottak. A virágok több napig nyílnak, megporzásukat rovarok végzik.

Termés

A termés gömbölyű, finoman gyapjas, színe zöld, ritkán piros. Általában a növényen száradnak meg anélkül, hogy felnyílnának (dehiscentia nélkül).

  • Magja: Hasonlóak az Acanthocephala (korábban Brasilicactus) magjaihoz, azonban kisebbek, finoman szemölcsösek és fekete színűek.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Brazília (Rio Grande do Sul, Santa Catarina államok).
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: Dél-Brazília hegyvidékein nőnek körülbelül 1000 m tengerszint feletti magasságban. Árnyékban, füvek, mohák és páfrányok között élnek, gyakran sziklakibúvásokon, gránit vagy gneisz szigethegyeken (inselberg), kőrepedésekben. A talaj jó vízelvezetésű és sok szerves anyagot tartalmaz a környező növényi részek lebomlásából. A talaj pH-ja erősen savanyú lehet (4 és 6 között). Az évi csapadékmennyiség általában magasabb, mint a legtöbb kaktuszféle esetében (100-200 mm vagy több).

Taxonómia és filogenetika

A J. M. de Vos és munkatársai által végzett legfrissebb kutatások (Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes, 2025) megerősítik a nemzetség helyzetét a Cactoideae alcsaládon belül, molekuláris adatokkal támasztva alá a korábbi morfológiai osztályozást, amely a Brasiliparodia fajokat a tágabb értelemben vett Parodia nemzetségbe sorolja.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.