Kategória:Brighamia

• Brighamia (Gray) Asa Gray, 1867

Asa Gray a nemzetséget William Tufts Brigham (1841–1926) amerikai geológus, botanikus és a honolului Bishop Museum első igazgatója tiszteletére nevezte el, aki az 1860-as években elsők között gyűjtötte a növényt Hawaiin. Az LSJ és Lewis & Short források alapján a név nem klasszikus görög vagy latin eredetű, hanem dedikációs név (eponíma).

• Brighamia insignis Gray; William Tufts Brigham, Hawaii, 1864-65, Holotípus: GH (Gray Herbarium).
• Első leírása: Brighamia Asa Gray, Proceedings of the American Academy of Arts and Sciences 7: 185. (1867).
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Asa Gray, 1867.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Brighamia Gray

A nemzetség fajai különleges megjelenésű, pozsgás szárral rendelkező növények, amelyek gyakran egy pálmára emlékeztetnek (pachycaul életforma). A hajtás általában el nem ágazó, húsos, az alapjánál megvastagodott, felfelé keskenyedő. A szár felszíne sima, de a lehullott levelek helyén levélhegek láthatóak. A levelek a szár csúcsán rozettában tömörülnek, húsosak, visszás-tojásdad alakúak, fényes zöldek. A gyökérrendszer jól fejlett, segít a sziklás felületeken való megkapaszkodásban. A növény sejtjei tejnedvű váladékot tartalmaznak.

A virágzat a levelek hónaljában (axilla) fejlődik. A virág feltűnő, hosszú, megnyúlt tölcsér vagy cső alakú, színe krémfehér vagy sárga. Éjszaka illatos.

• Takarólevelek: A lepellevél (vagy sziromszerű összeforrt párta) csöve rendkívül hosszú (akár 7-14 cm), a párta öt karéjra oszlik. A csésze kicsi, fogazott.
• Ivarlevelek: A porzószálak hosszúak, a portokok összeforrtak a bibeszál körül. A bibe a portokok felett helyezkedik el.

Kétrekeszű toktermés, amely hosszanti irányban reped fel.

• Magja: Számos apró, tojásdad alakú mag, felszínük sima vagy enyhén szemcsézett.

• Földrajzi elterjedés: Kizárólag az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó Hawaii-szigetek (Kauai, Molokai, korábban Lanai és Niihau) területén őshonos (endemikus nemzetség).
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Meredek, tengerparti sziklafalakon élnek 0 és 400 méter közötti tengerszint feletti magasságban. Litofiton életmódot folytatnak. A természetes beporzójuk (valószínűleg egy szenderlepke faj) kihalása miatt a vadonban rendkívül veszélyeztetettek.

Fényigényes növények, amelyek fagymentes, világos helyet igényelnek. A jó vízelvezetésű talaj elengedhetetlen a gyökérrothadás elkerülése végett. Gyakran támadja a takácsatka.

Hasonlítanak egyes Lobelia fajokhoz, de a pachycaul (húsos, tőben vastag) szár és a rendkívül hosszú pártacső megkülönbözteti tőlük. A nemzetségen belül a B. insignis (sárgásfehér virág, sima mag) és a B. rockii (fehér virág, szemcsés mag) különíthető el.

A nemzetség mindkét faja (Brighamia insignis, Brighamia rockii) szukkulens, törzsükben vizet raktároznak, ami lehetővé teszi a sziklafalakon való túlélést a szárazabb időszakokban.

Az APG IV osztályozás szerint a Campanulales rendbe, azon belül a Campanulaceae (Harangvirágfélék) családba és a Lobelioideae alcsaládba tartozik.

• https://powo.science.kew.org/
• https://www.ipni.org/
• https://www.llifle.com/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Brighamia