Kategória:Campanulaceae

• Campanulaceae (Jussieu) Antoine Laurent de Jussieu, 1789;

A család neve a Campanula (harangvirág) nemzetség nevéből származik, amely a latin campana (harang) szó kicsinyítő képzős alakja, jelentése: „harangocska”. Ez a virágok jellegzetes, harang alakú pártájára utal. A görög etimológiai források (példányul LSJ) a kwdwn (harang) kifejezést említik analógiaként, de a botanikai név közvetlenül a késő-latin terminológiából gyökerezik.

• Campanula Linnaeus;
• Első leírása: Antoine Laurent de Jussieu: Genera Plantarum, 163. o. (1789).
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Antoine Laurent de Jussieu, 1789;

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Lobeliaceae Jussieu
• Cyphiaceae A.DC.
• Cyphocarpaceae Reveal & Hoogland
• Nemacladaceae Nuttall
• Pentaphragmataceae J.Agardh
• Sphenocleaceae Baskerville

A család tagjai többségében lágyszárú évelők, ritkábban egyévesek, cserjék vagy kistermetű fák. A szár gyakran tartalmaz tejnedvű járatokat (latex-csatornákat). A levelek általában szórt állásúak, ritkábban átellenesek vagy örvösek, pálhalevél nélküliek. A levél széle gyakran fogazott vagy fűrészes. A gyökér sok fajnál karógyökér, amely esetenként gumósan megvastagodhat.

A virágzat általában fürt, buga vagy fejecske, de a virág magányosan is állhat. A virág legtöbbször hímnős, sugaras vagy kétoldali szimmetriájú (zygomorph).

• Takarólevelek: A csésze rendszerint 5 összeforrt levélből áll. A párta szintén 5 összeforrt sziromlevél alkotja, melyek harang, tölcsér vagy cső alakúak. A lepellevél nem jellemző, mivel a különálló csésze és párta jelen van.
• Ivarlevelek: A porzószálak száma 5, gyakran a párta alapjához nőttek vagy szabadok. A portokok néha összenőhetnek a bibeszál körül (synandrous). A termő alsó állású, ritkábban középállású, 2-5 termőlevélből alakul ki. A bibeszál végén a bibe annyi karéjú, ahány termőlevél alkotja a magházat.

A termés legtöbbször sokmagvú toktermés, amely lyukakkal vagy szelepekkel nyílik, ritkábban bogyótermés.

• Magja: A magvak kicsinyek, bőséges endospermiummal rendelkeznek, az embrió egyenes.

• Földrajzi elterjedés: Kozmopolita család, amely szinte az egész világon megtalálható, kivéve az Antarktiszt és a legszárazabb sivatagokat. Különösen fajgazdag az északi mérsékelt égövön, a Földközi-tenger térségében, valamint Dél-Afrikában és az Andok hegyvonulataiban.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatóak a magashegyi alpesi rétektől kezdve a trópusi esőerdőkig. Számos faj sziklahasadékok lakója, mások erdei aljnövényzetben vagy nyílt gyepekben élnek. Egyes nemzetségek, mint a Lobelia, mocsaras területeken is előfordulnak.

Számos faj kedvelt dísznövény a kertekben (pl. Campanula, Lobelia, Platycodon). Igényeik eltérőek, de a legtöbb a jó vízelvezetésű talajt és a napos vagy félárnyékos fekvést kedveli.

A Campanulaceae család elkülöníthető a rokon Asteraceae családtól azáltal, hogy virágaik általában nem valódi fészekvirágzatba tömörülnek (bár a Jasione nemzetség fejecskéje hasonló lehet), és a portokok nem mindig nőttek össze csővé. Jellemző bélyeg a tejnedvű szár és az alsó állású magház.

A családon belül a szukkulencia viszonylag ritka, de előfordul egyes nemzetségekben. Például a Brighamia nemzetség tagjai vastag, pozsgás törzsű („pachycaul”) kistermetű fák, amelyek Hawaii szikláin élnek. Bizonyos Cyphia fajok föld alatti gumóval rendelkező geofiton növények, amelyek a száraz időszakot ebben a szukkulens szervben tárolt vízzel vészelik át.

Az APG IV osztályozás szerint a Campanulaceae az Asterales rendbe tartozik. Molekuláris adatok alapján két fő alcsaládra osztható: a Campanuloideae (sugaras szimmetriájú virágok) és a Lobelioideae (kétoldali szimmetriájú virágok). A korábban különálló családként kezelt Lobeliaceae ma már e család részének tekintendő.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Campanulaceae
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.ipni.org/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Campanulaceae