Kategória:Dorstenia

• Dorstenia Carolus Linnaeus, 1753

A nemzetséget Theodor Dorsten (1492–1552) német botanikus és orvos tiszteletére nevezte el Carolus Linnaeus. Dorsten jelentős füveskönyvek szerzője volt. Az elnevezést Linnaeus a Species Plantarum-ban rögzítette.

• Dorstenia contrajerva Linnaeus; Gyűjtő: Carolus Linnaeus leírása alapján, Mexikó/Közép-Amerika; Típuspéldány: LINN (London).
• Első leírása: Carolus Linnaeus írta le a Species Plantarum első kötetében 1753-ban.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carolus Linnaeus, 1753.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Kosaria Forsskål
• Sychinium Desvaux

A nemzetség rendkívül heterogén: a lágyszárúaktól a húsos törzsű szukkulensekig terjed. A tejnedvű folyadék minden részében megtalálható. A szár sok fajnál gumósan megvastagodott (caudex), szukkulens, amely víztárolásra módosult. A levelek spirálisan vagy tőrózsában helyezkednek el, alakjuk a lándzsástól a tenyeresen karéjosig változhat. A levelek erezete jól látható, felületük gyakran szőrözött. A gyökér-zet gyakran gumós vagy húsos, segítve a száraz időszakok túlélését.

A virágzat a nemzetség legkülönlegesebb szerve: egy ellaposodott, korong, pajzs vagy csónak alakú virágzati tengely (receptaculum), amelyen az apró, egyivarú virágok szorosan egymás mellett ülnek. Ezt a speciális virágzatot hypanthodium-nak vagy coenanthium-nak nevezzük. A virágzat széle gyakran csáp- vagy fonalszerű függelékekkel díszített, ami bizarr megjelenést kölcsönöz a növénynek.

• Takarólevelek: A lepellevél-ek száma redukált, gyakran csak 2 vagy 3, a virágzati tengelybe süllyedve találhatók.
• Ivarlevelek: A porzós virágokban a porzószálak száma 1-3. A termős virágokban a termő a tengelybe ágyazott, a bibeszál kétágú.

A termés apró makkocska. Különlegessége az “aktív” terjesztés: éréskor a virágzati tengely szöveteiben fellépő turgornyomás a magja-kat (makkocskákat) akár több méter távolságra is kilövi.

• Magja: A magja kicsi, kemény, a lövedékszerű terjedésre módosult.

• Földrajzi elterjedés: Pantropikus elterjedésű nemzetség. Megtalálható Afrikában (a fajok többsége itt él), Arábiában, Ázsiában, valamint Közép- és Dél-Amerikában.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nagyon változatos élőhelyeken fordulnak elő: a trópusi esőerdők árnyékos aljnövényzetétől (lágyszárú fajok) a félsivatagi, sziklás területekig (geofiton vagy szukkulens életmód). A szukkulens fajok (pl. Dorstenia foetida) gyakran litofiton módon, sziklák repedéseiben élnek.

A szukkulens fajok népszerűek a gyűjtők körében. Meleg, világos helyet és jó vízelvezetésű talajt igényelnek. Télen a szukkulens fajokat szárazon kell tartani. A magkilövő tulajdonságuk miatt a gyűjteményekben gyakran “gyomosítanak”, váratlan helyeken bukkanhatnak fel a magoncok.

A pajzs alakú, csápos virágzat semmilyen más növénycsoporttal nem téveszthető össze. Bár a Ficus (füge) rokona, annak virágzata zárt, a Dorstenia virágzata viszont nyitott és ellaposodott.

A nemzetség számos tagja (különösen az afrikai és arab fajok) valódi szukkulens. Ezek vastag, húsos törzset (pachycaul szár) és gyakran szezonálisan lehulló leveleket növesztenek. Jellemző példák: Dorstenia foetida, Dorstenia gigas, Dorstenia crispa.

Az APG IV szerint a Moraceae család Dorstenieae törzsébe tartozik. Molekuláris adatok alapján a nemzetség monofiletikus, de belső rendszertana a nagy fajszám és a változatos morfológia miatt komplex.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Dorstenia
• https://en.wikipedia.org/wiki/Dorstenia
• https://www.ipni.org/
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.llifle.com/