Kategória:Draba
| Draba | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Campanulids |
| Rend | Asterales |
| Család | Brassicaceae |
| Nemzetség- csoport |
Arabideae |
| Nemzetség | Draba |
Tudományos név
- Draba Linnaeus, Sp. Pl. 2: 642 (1753)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév, a Draba, a görög drabē (δράβη) szóból származik, amelyet Dioszkoridész használt egyfajta zsázsára (valószínűleg a Lepidium draba fajra). A név jelentése “csípős” vagy “égető”, ami a levelek mustárszerű, éles ízére utal. A nevet Linné vette át és rögzítette a modern botanikai nevezéktanban 1753-ban.
Típus
- Draba incana Linnaeus; Herb. Linn. No. 823.11, gyűjtő: Linné, hely: Európa;
- Első leírása: Linnaeus, Species Plantarum 2: 642 (1753);
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné, 1753;
Draba incana képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Coelonema Maximowicz
- Dolichostylis Turczaninow
- Drabella (Napier) Fourreau
- Drabopsis K. Koch
- Erophila de Candolle
- Hemidraba Greene
- Holargidium Turczaninow
- Leptonema Hooker
- Nesodraba Greene
- Odontocyclus Turczaninow
- Pseudobraya Korshinsky
- Schivereckia Andrzejowski ex de Candolle
- Stenonema Hook.f.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A nemzetség fajai évelő, kétéves vagy ritkábban egynyári lágyszárúak. A hajtás gyakran párnaszerű vagy gyepes növekedésű, tőlevélrózsás. A szár lehet leveles vagy levéltelen (scapus). A levél vagy a levelek épek vagy fogazottak, gyakran sűrűn szőrösek. A szőrözöttség diagnosztikai értékű: lehetnek egyszerű, elágazó, csillag alakú vagy pikkelyszerű szőrök. A gyökér vagy gyökérzet általában orsógyökér, amely esetenként fásodhat.
Generatív test
Virág
A virágzat általában fürt, amely a termésérést követően megnyúlik. A virág sugaras szimmetriájú, négyszirmú.
- Takarólevelek: A csésze négy, különálló, zöld vagy sárgás csészelevélből áll. A párta négy, általában sárga vagy fehér, ritkábban lila vagy narancssárga sziromlevélből épül fel.
- Ivarlevelek: Hat porzószál (tetradinam), a portokok sárgák. A termő felső állású, a bibeszál rövid vagy hiányzik, a bibe fejes.
Termés
A termés becőke (silicula), amely lehet tojásdad, kerekded vagy lándzsás, gyakran lapított. A termésfalak a beérés után két kopáccsal nyílnak.
- Magja: A magja apró, szárnyatlan, endospermium nélküli, nedves állapotban gyakran nyálkásodó felületű.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A nemzetség kozmopolita, de főként az északi félteke mérsékelt, szubarktikus és alpesi régióiban terjedt el. Jelentős fajgazdagság jellemzi Kanada, Amerikai Egyesült Államok (különösen a Sziklás-hegység), Oroszország (Szibéria), valamint Kína hegyvidéki területeit. Európában az Alpok, a Kárpátok és a skandináv hegységek lakója. Dél-Amerikában az Andok magashegységeiben is jelen van.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Jellemzően sziklarepedésekben, törmeléklejtőkön, tundrákon és magashegyi réteken fordulnak elő. Sok fajuk extrém hidegtűrő, az örök hó határáig is felhúzódnak. Gyakran pionír növények vagy speciális sziklalakó társulások tagjai.
Kultúrában tartás
Számos alpesi faja, mint például a Draba aizoides, kedvelt sziklakerti dísznövény. Fényigényesek, a jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag talajt kedvelik. A pangó vizet nem bírják, télen különösen érzékenyek a rothadásra. A szaporításuk magvetéssel vagy a párnák osztásával történik. A legtöbb Draba faj fagyálló és alacsony tápanyagigényű.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Draba nemzetség könnyen összetéveszthető az Arabis (ikravirág) nemzetséggel, de a Draba termése rövidebb becőke (silicula), míg az Arabis termése hosszú becő (siliqua). Az Erophila (tavaszi körmöcske) nemzetségtől, amelyet korábban külön kezeltek, a mélyen bevágott sziromlevelek hiánya különbözteti meg (bár ma már sok rendszer a Draba részeként kezeli).
Taxonómia és filogenetika
A Brassicaceae családba, azon belül a Arabideae tribusba tartozik. Az APG IV rendszer alapján a család egyik legnépesebb és morfológiailag legváltozatosabb nemzetsége, közel 380-400 fajjal. A molekuláris vizsgálatok kimutatták, hogy a korábban különállóként kezelt Erophila és Schivereckia nemzetségek filogenetikailag a Draba kládba ágyazódnak, így beolvasztásuk indokolt volt a monofiletikus egység fenntartásához.
Forrás
A(z) „Draba” kategóriába tartozó lapok
A kategóriában csak a következő lap található.