Kategória:Gentianoideae
| Gentianoideae | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Gentianaceae |
| Alcsalád | Gentianoideae |
Tudományos név
- Gentianoideae (Kostel.) Burnett, 1835
A név eredete, etimológia
A szubfamília neve a Gentiana nemzetség nevéből származik. Plinius és Dioszkoridész szerint a név Genthiosz (Γένθιος) illír király emlékét őrzi, aki a hagyomány szerint felfedezte a sárga tárnics (Gentiana lutea) gyógyhatásait (különösen annak tonizáló és lázcsillapító erejét). A név latin végződése az alcsalád rangjára utal.
Típus
- Gentiana L. (1753); Típuspéldány: Gentiana lutea L., gyűjtőhely: Európa.
- Első leírása: Vincenzo Riccati (vagy a rendszertani értelemben vett protológus szerint Burnett), 1835.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Gilbert Thomas Burnett, 1835.
Gentiana képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Gentianaceae Juss.
- Chironiaceae Bercht. & J.Presl
- Potaliaceae Mart.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A taxon tagjai többnyire lágyszárú növények, de előfordulnak köztük cserjék és fák is (különösen a trópusi nemzetségekben). A levelek jellemzően átellenes állásúak (folia opposita), ritkábban örvösek vagy szórtak. A levelek épek, pálhátlanok (exstipulata), gyakran alapjuknál összenőttek. A gyökérrendszer gyakran tartalmaz keserűanyagokat (szekoiridoidokat). Tejnedv nincs jelen, a növények víznedvű szövetekkel rendelkeznek.
Generatív test
Virág
A virágzat változatos, gyakran bogas (cymosus). A virágok hímnősek, sugaras szimmetriájúak (actinomorph), ritkábban enyhén kétoldali szimmetriájúak. A csésze (calyx) és a párta (corolla) egyaránt forrt. A párta tölcsér, harang vagy tányér alakú, a bimbóban a párta cimpái csavarodottak (contortus). A porzók száma megegyezik a pártacimpák számával, és a pártacsőhöz nőttek.
Termés
A termés általában két kopáccsal nyíló toktermés (capsula), ritkábban bogyó.
- Magja: A magok aprók, nagy számban fejlődnek, a maghéj gyakran hálózatosan mintázott vagy szárnyas.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Kozmopolita taxon, amely az egész világon elterjedt. Különösen változatos a mérsékelt égöv hegyvidéki területein, de jelen van Európa, Ázsia, Amerika, Afrika és Ausztrália területén is. A Potalieae nemzetségcsoport tagjai főként trópusi elterjedésűek.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatóak az alpesi gyepektől a trópusi esőerdőkig. Sok faj speciális mikorrhiza-kapcsolatban él, egyesek mocsaras vagy lápos területek lakói.
Szukkulens taxonok
Bár az alcsalád elsősorban lágyszárú és fás szárú növényeket foglal magában, bizonyos nemzetségekben (például egyes Gentiana vagy trópusi nemzetségek fajai) megfigyelhető a levelek vagy a szár enyhe húsossága, ami a vízraktározást segíti extrém hegyvidéki vagy szárazabb környezetben. Ezek azonban nem tekinthetőek klasszikus kaktuszszerű szukkulenseknek.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV rendszer szerint a Gentianaceae családon belül a Gentianoideae alcsalád egy monofiletikus egységet alkot. Ide tartoznak a következő nemzetségcsoportok: Chironieae, Exaceae, Gentianeae, Helieae, Potalieae és Saccifolieae. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a szekoiridoidok jelenléte és a bimbóban megfigyelhető csavarodott párta fontos diagnosztikai bélyegek.
Forrás
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.