Kategória:Gentianaceae
| Gentianaceae | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Gentianaceae |
Tudományos név
- Gentianaceae Jussieu (1789)
A név eredete, etimológia
A család neve a típusnemzetség, a Gentiana nevéből ered. Plinius és Dioszkoridész feljegyzései szerint a nemzetséget Gentius illír királyról (uralkodott i. e. 181–168) nevezték el, aki a krónikák szerint felfedezte a sárga tárnics (Gentiana lutea) gyógyhatásait, különösen annak lázcsillapító és tonizáló tulajdonságait. A név görög formája gentianē, latin formája gentiana.
Típus
- Gentiana Linnaeus; Lektotípus: Gentiana lutea Linnaeus; Gyűjtő: Linnaeus, Európa; Elhelyezés: Linnean Society of London (LINN).
- Első leírása: Antoine Laurent de Jussieu, Genera Plantarum, 141. oldal (1789).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: A család leírója Antoine Laurent de Jussieu, 1789.
Gentiana képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Chironiaceae Berchtold & J.Presl
- Coutoubeaceae Martynov
- Obolariaceae Martynov
- Potaliaceae Martius
- Saccifoliaceae Maguire & Pires
- Tripterospermaceae Reveal & Hoogland
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Lágyszárú növények, ritkábban cserjék vagy fák. A szár gyakran négyoldalú. A levelek általában átellenes állásúak, ritkábban szórtak vagy örvösek, egyszerűek, épszélűek és gyakran szíves vállúak. A pálhalevelek hiányoznak. A levelek erezete gyakran ívesen lefutó. A családra jellemző az intraxyláris phloem jelenléte. Sok faj mikotróf, egyesek (pl. Voyria) teljesen klorofillmentes szaprofita növények.
Generatív test
Virág
A virágzat általában kétoldalú bogas virágzat (dichasium), vagy magányos virágokból áll. A virágok hímnősek, sugaras szimmetriájúak (actinomorph), ritkán enyhén részarányosak (zygomorph). A csészelevelek száma 4–5, gyakran összefonódottak. A párta szintén 4–5 tagú, összeforrt (sympetala), alakja tölcséres, harang alakú vagy kerék alakú. A porzók a párta csövére nőttek, számuk megegyezik a pártacimpákéval. A magház felső állású (ovarium superum), két termőlevélből alakult, általában egyrekeszű, fali (parietalis) placentációval.
Termés
A termés általában két kopáccsal nyíló toktermés (capsula), ritkábban bogyó.
- Magja: A magvak aprók, számosak, az endospermium bőséges, olajos. A maghéj gyakran díszített vagy szárnyas.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, kozmopolita család. Különösen gyakoriak a mérsékelt égövön, de megtalálhatóak a trópusokon és a sarkvidéki területeken is. Jelentős fajgazdagság jellemzi az Andok vidékét, Európa hegyvidékeit és Kína délnyugati területeit.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nagyon változatos élőhelyeken fordulnak elő az alpesi gyepektől a trópusi esőerdőkig. Sok faj pionír növény vagy speciális igényű (pl. láprétek, mészkőhegységek). A virágokat gyakran méhek, lepkék vagy kolibrik porozzák be.
Szukkulens taxonok
A Gentianaceae családon belül a szukkulencia nem általános, de egyes nemzetségekben megjelennek húsosabb szárú vagy levelű formák, különösen a sziklás vagy szárazabb élőhelyeken élő fajoknál. Bizonyos trópusi epifita nemzetségek (pl. Anthocleista, Fagraea) levelei bőrszerűek vagy enyhén pozsgásak a vízraktározás érdekében.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV-rendszer szerint a Gentianaceae a Gentianales rendbe tartozik, az Asterids I (Lamiids) kládon belül. Legközelebbi rokonai a Rubiaceae, Apocynaceae, Loganiaceae és Gelsemiaceae családok. A családot jelenleg hat tribuszra osztják:
- Saccifolieae
- Exaceae
- Chironieae
- Helieae
- Potalieae
- Gentianeae
A molekuláris vizsgálatok megerősítették a család monofiletikus jellegét.