Kategória:Gentianales

• Gentianales Jussieu ex Berchtold & Presl (1820)

A rend tudományos neve a Gentiana (tárnics) nemzetség nevéből származik. Plinius és Dioszkoridész feljegyzései szerint a nemzetséget Genthios (görögül: Γένθιος) illír királyról nevezték el, aki a Kr. e. 2. században uralkodott, és állítólag felfedezte a sárga tárnics (Gentiana lutea) gyökerének gyógyhatásait (lázcsillapító és tonizáló hatás).

• Gentiana Linnaeus; típuspéldány a Gentiana lutea L.
• Első leírása: Friedrich von Berchtold és Jan Svatopluk Presl írta le érvényesen 1820-ban a O přirozenosti rostlin című műben.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: A rend szintű taxonómiai besorolást Antoine Laurent de Jussieu alapozta meg, majd Berchtold és Presl véglegesítette.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Apocynales Bromhead
• Asclepiadales Dumortier
• Loganiales Lindley
• Strychnales Link
• Vincales Lutz

A rend tagjai változatos növekedési formájúak: találhatók köztük lágyszárúak, cserjék, fák és liánok is. A levelek jellemzően átellenes állásúak (folia opposita), ritkábban örvösek, épszélűek. A pálhalevelek (stipulae) jelenléte gyakori, de esetenként redukáltak vagy mirigyszőrökké (colleters) alakultak. A szárban gyakran bikollaterális edénynyalábok találhatók, és jellemző a belső háncsrész jelenléte. Sok fajnál tejnedv (latex) vagy víznedv jelenléte figyelhető meg, különösen az Apocynaceae családban.

A virágok általában hímnősek, sugaras szimmetriájúak (actinomorph), öttagúak, ritkábban négytagúak. A csészelevelek forrtak. A párta szintén forrt (sympetala), a szirmok a bimbóban gyakran csavarodottak (contorta). A porzók a pártacsőhöz nőttek (epipetala), számuk megegyezik a pártacimpákéval és azokkal váltakozva állnak. A termő két termőlevélből alakult, felső vagy alsó állású magházzal.

Változatos terméstípusok jellemzik: toktermés (capsula), bogyó (bacca) vagy csonthéjas termés. Az Apocynaceae családra jellemző az ikertüsző termés.

• Magja: A magvak gyakran szárnyasak vagy szőrüstökkel rendelkeznek a széllel való terjedéshez (anemochoria). Endospermiumuk bőséges, olajos vagy fehérjében gazdag.

• Földrajzi elterjedés: A rend tagjai világszerte elterjedtek (kozmopolita), de a fajok többsége a trópusi és szubtrópusi területeken koncentrálódik, különösen Dél-Amerikában, Afrikában és Délkelet-Ázsiában. A mérsékelt övben főként a Gentianaceae és Rubiaceae családok képviselői gyakoriak.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatók a trópusi esőerdőktől (pl. Rubiaceae fái) a magashegységi gyepekig (pl. Gentiana fajok). Számos faj epifita vagy lián életmódot folytat a trópusokon.

A renden belül kiemelkedő a szukkulencia az Apocynaceae (meténgfélék) családban, különösen az Asclepiadoideae alcsaládban. Ezek a növények módosult, húsos szárral vagy levelekkel rendelkeznek a víz tárolására. Ide tartoznak a kaktuszszerű, törzsszukkulens Stapelia és Huernia nemzetségek, valamint a levélszukkulens Hoya és Dischidia fajok. A kaktuszokkal ellentétben ezen taxonok nem rendelkeznek areolákkal, és gyakran tejnedvvel teltek.

Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján a Gentianales az Asterids (csillagfürt-alkatúak) kládba, azon belül a Lamiids (valódi aszterid I) csoportba tartozik. A rend monofiletikus. Jelenleg öt családot sorolnak ide:

1. Apocynaceae (Meténgfélék)
2. Gentianaceae (Tárnicsfélék)
3. Loganiaceae (Logániafélék)
4. Gelsemiaceae
5. Rubiaceae (Buzérfélék)

A filogenetikai vizsgálatok megerősítik, hogy a Rubiaceae a rend legkorábban leágazó kládja, amely testvércsoportja a többi négy családnak.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Gentianales
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.biodiversitylibrary.org/