Kategória:Haageocereus

• Haageocereus (Backeberg) Backeberg, 1934
• A tudományos név státusza: érvényes

A nemzetség nevét Walther Haage német kertész és kaktuszszakértő tiszteletére kapta, kombinálva a cereus névvel.

• Haageocereus pseudomelanostele
• Első leírása: Curt Backeberg írta le először Cereus pseudomelanostele néven 1932-ben.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg, 1934

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Binghamia Britton & Rose
• Neobinghamia Backeberg
• Peruvocereus Akers
• Pygmaeocereus H.Johnson & Backeberg

A növények többnyire bokrosodóak, a talajon fekvő vagy felálló szárúak, ritkábban oszlopos növekedésűek. A hajtások hengeresek, átmérőjük fajtól függően változó.

A bordák alacsonyak és számosak, a szemölcsök (tuberkulum-ok) nem kifejezettek, a bordák folytonosak vagy csak enyhén tagoltak.

Az areolák közel ülnek egymáshoz, gyakran gyapjasak, különösen a hajtáscsúcs közelében.

• Középtövis: Gyakran erőteljesebbek, mint a peremtövisek, számuk 1 és 4 közötti, hosszuk és színük változatos (sárgás, barnás vagy feketés).
• Peremtövis: Számos (akár 20-40 is lehet), vékonyabbak, tűszerűek vagy sörteszerűek, sűrűn beborítják a szárat.

A virágok éjszaka nyílnak, de néha nappal is nyitva maradnak. Tölcsér vagy harang alakúak, fehérek vagy vöröses árnyalatúak. A virágcső pikkelyes és szőrös, de nincsenek rajta tövisek vagy sörték.

A termés bogyószerű, húsos, gömbölyded, színe a zöldtől a vörösig terjed. Felülete pikkelyekkel és némi szőrrel borított.

• Magja: A magok feketék, matt vagy fényes felületűek, tojásdad alakúak.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség tagjai Peru part menti sivatagaiban és az Andok nyugati lejtőin, valamint Chile északi részén őshonosak.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, sivatagi vagy félsivatagi területeken élnek, gyakran a tengerparti ködzónában (lomas), ahol a nedvességet a ködből nyerik. Kavicsos, homokos talajokon fordulnak elő.

Világos, napsütéses helyet igényelnek. A növekedési időszakban rendszeres öntözést, télen pedig száraz, hűvös, de fagymentes körülményeket igényelnek. Jól vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag talajkeverék szükséges számukra.

Hasonlítanak a Cleistocactus nemzetségre, de virágaik szélesebbre nyílnak és éjszakai virágzásúak. A Weberbauerocereus fajoktól a virágcső pikkelyezettsége és a virág morfológiája alapján különíthetők el.

A nemzetség taxonómiája összetett, korábban számos fajt írtak le, amelyeket ma már szinonimaként kezelnek. Sok fajuk veszélyeztetett az élőhelyek pusztulása miatt.

• https://thelastcactusclassification.top/category/haageocereus/
• https://de.wikipedia.org/wiki/Haageocereus