Kategória:Lasiocereus
| Lasiocereus | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Trichocereinae |
| Nemzetség | Lasiocereus |
Tudományos név
- Lasiocereus (Ritter) Ritter, 1966
- A tudományos név státusza: érvényes
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév a görög lasios (szőrös, gyapjas) szóból és a cereus (fáklya) szóból tevődik össze, utalva a virágok gyapjas külsejére.
Típusfaj
- Lasiocereus rupicola F.Ritter
- Friedrich Ritter; Peru, Cajamarca, San Juan; 1957. augusztus; Friedrich Ritter FR 657. (ZSS, holo)
- Első leírása: Friedrich Ritter írta le alnemzetségként (Haageocereus subg. Lasiocereus) a “Die Kakteen” című folyóiratban 1958-ban.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1966-ban.
Lasiocereus képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Haageocereus subg. Lasiocereus Ritter
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
A növények bokros növekedésűek vagy fatermetűek, 1–3 méter magasra is megnőhetnek. A hajtások felállóak, oszloposak, átmérőjük 5–10 cm. A bordák száma 14 és 21 között mozog, alacsonyak és kerekítettek. A növények víznedvű szövetekkel rendelkeznek.
Areolák
Az areolák kicsik, kör vagy ovális alakúak, fehéres vagy szürkés gyapjúval borítottak.
Tövisek
- Középtövis: 1–10 darab, 1–7,5 cm hosszúak, erősek, tűszerűek vagy ár alakúak.
- Peremtövis: 10–20 darab, 0,5–1,5 cm hosszúak, vékonyabbak, sárgásak vagy barnásak.
Generatív test
Virág
A virágok éjszaka nyílnak, cső alakúak vagy tölcséresek, 1,5–7 cm hosszúak. A virágtölcsér és a receptaculum sűrűn borított szőrrel, gyapjúval és sörtékkel. A virág színe fehér, vöröses vagy zöldesfehér.
Termés
A termés húsos, gömbölyded, 2–4 cm átmérőjű, éretten sárgás vagy vöröses, sűrű gyapjú és sörték borítják.
- Magja: Kicsi, matt fekete, szemcsés felületű.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Peru északi része, különösen Cajamarca és Amazonas megyék területei az Andok völgyeiben.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz andoki völgyekben, 800 és 2000 méter közötti tengerszint feletti magasságban élnek, gyakran más kaktuszfélékkel és cserjékkel alkotott társulásokban.
Kultúrában tartás
A Lasiocereus fajok viszonylag ritkák a gyűjteményekben. Napos helyet és jó vízelvezetésű talajt igényelnek. A teleltetés során száraz körülmények és 10°C körüli hőmérséklet az optimális számukra.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Hasonlítanak a Haageocereus nemzetség tagjaihoz, de azoktól a sűrűn gyapjas és sörtés virágaik, valamint terméseik alapján jól megkülönböztethetőek.
Egyéb
Taxonómiailag korábban a Haageocereus alnemzetségeként tartották számon, de a virágmorfológiai különbségek miatt Friedrich Ritter önálló nemzetségi rangra emelte.
Forrás
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.