Kategória:Moringa

• Moringa (Adanson) Michel Adanson, 1763

A nemzetségnév a tamil murungai szóból származik (Moringai), amely a Moringa oleifera fiatal terméseire utal. A görög botanikai terminológiában (LSJ alapján) nincs közvetlen klasszikus megfelelője, mivel a taxon trópusi eredetű. A latin nómenklatúrában Adanson vezette be 1763-ban a Familles des Plantes című művében. A Moringa név a növény dobverőre emlékeztető termésének alakjára utaló népi elnevezés latinizált formája.

• Moringa oleifera Jean-Baptiste Lamarck; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: India, típuspéldány gyűjteményi helye: P (Párizsi Herbárium);
• Első leírása: Michel Adanson írta le a nemzetséget 1763-ban a Familles des Plantes 2. kötetében.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Michel Adanson, 1763

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Guilandina Linnaeus
• Hyperanthera Forbes
• Anoma Loureiro
• Donaldsonia Baker f.

A nemzetségbe tartozó növények lehetnek karcsú fák, cserjék vagy caudiciform (módosult szárú) pozsgások. A szár gyakran duzzadt, víztároló szövetekkel rendelkezik, különösen a pachycaul fajoknál, ahol a szár alapja palackszerűen megvastagodik. A hajtás rendszere gyors növekedésű.

A levelek váltakozó állásúak, kétszeresen vagy háromszorosan szárnyaltak (pinnate), a levelek levélkéi épek és gyakran hamvas felületűek. A gyökér rendszere gyakran megvastagodott, gumószerű, különösen a fiatal növényeknél, amely jelentős mennyiségű víznedvű szövetet tartalmaz. A nemzetség tagjainál nincsenek bordák, szemölcsök, axillák, areolák vagy tövisek, mivel nem a Cactaceae család tagjai.

A virágzat laza, hónalji helyzetű buga. A virág kétoldali szimmetriájú (zigomorf), öttagú.

• Takarólevelek: A csésze öt, tövénél összeforrt csészelevélből áll. A párta öt, szabad sziromlevél alkotja, amelyek közül az egyik gyakran eltérő állású, méretű vagy színű.

• Ivarlevelek: A porzószálak száma öt, amelyekkel váltakozva öt meddő porzó (staminodium) helyezkedik el. A portokok együregűek. A termő felső állású, együregű, a bibeszál vékony, a bibe pontszerű.

A termés három kopáccsal nyíló, hosszúkás, kapszulaszerű toktermés, amely gyakran bordázott.

• Magja: A magja gyakran háromszárnyú, vagy szárny nélküli, nagy mennyiségű olajat tartalmaz.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség őshonos India, Pakisztán, Afganisztán, valamint Afrika szarvának területén (Etiópia, Szomália, Kenya), továbbá Madagaszkár szigetén és az Arab-félsziget déli részén.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz trópusi és szubtrópusi területeken élnek, félsivatagi bozótosok és száraz erdők lakói. Kiválóan alkalmazkodtak a tartós szárazsághoz a törzsükben tárolt víz segítségével.

A Moringa oleifera világszerte elterjedt haszonnövény a trópusokon. Fagyérzékenyek, sok napsütést és jó vízelvezetésű talajt igényelnek. Mérsékelt égövön dézsás növényként tarthatók, télen minimális öntözéssel, szárazon.

A Moringaceae család egyetlen nemzetsége. Hasonlíthatnak egyes Leguminosae (pillangósvirágú) fajokra a szárnyalt leveleik miatt, de a zigomorf virágok speciális porzószerkezete és a három kopáccsal nyíló termés egyértelműen megkülönbözteti őket. A caudiciform fajok (pl. M. drouhardii) távolról hasonlíthatnak az Adansonia (majomkenyérfa) fajokra.

A nemzetségen belül több faj is kifejezett szukkulenciát mutat. Ilyenek a madagaszkári Moringa drouhardii és Moringa hildebrandtii, amelyek masszív, víztároló törzzsel (pachycaul felépítés) rendelkeznek. Az afrikai Moringa stenopetala szintén megvastagodott törzsű pozsgás fa. Ezek a taxonok a száraz évszakban lombhullatók, és a törzsükben tárolt nedvességre támaszkodnak.

Az APG IV osztályozás szerint a Moringa a Brassicales (keresztesvirágúak) rendjébe és a monotipikus Moringaceae családba tartozik. Filogenetikailag legközelebbi rokona a Caricaceae (dinnyefaformák) család, amellyel közös kládot alkotnak.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://www.worldfloraonline.org/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Moringa
• https://www.ipni.org/
• https://powo.science.kew.org/