Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Rauhia

Innen: MKOE wiki
Rauhia
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Monocots
Rend Asparagales
Család Amaryllidaceae
Nemzetség Rauhia

Tudományos név

  • Rauhia (Traub) Hamilton Paul Traub, 1970

A név eredete, etimológia

A nemzetséget Werner Rauh német botanikus tiszteletére nevezték el, aki a 20. század egyik legjelentősebb kaktusz- és szukkulenskutatója volt, és számos perui expedíció során gyűjtötte a típuspéldányokat. A név latin képzésű tulajdonnévi eredetű. A botanikai névtani források (IPNI, BHL) megerősítik, hogy Traub 1970-ben hozta létre a nemzetséget, elkülönítve azt más amaryllid geofitonoktól.

Típus

  • Rauhia multiflora (Kunth) Ravenna; Werner Rauh gyűjtése, Peru;
  • Első leírása: Hamilton Paul Traub: Plant Life 26: 48. 1970.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Hamilton Paul Traub 1970
Rauhia multiflora képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Rauhia Traub (1970)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

A szár egy nagyméretű, húsos, pikkelyes hagyma, amely gyakran részben kilátszik a talajból. A levelek száma kevés (általában 2–4), húsosak, szukkulensek, széles-tojásdad alakúak, színük szürkészöld vagy kékeszöld, felületük gyakran viaszos. A levelek állása átellenes. A gyökér húsos, raktározó típusú. Mivel a taxon szukkulens, a levelek jelentős mennyiségű vizet tárolnak.

Generatív test

Virág

A virágzat ernyős, hosszú és vaskos tőkocsányon (szkápusz) helyezkedik el. A virág tölcséres vagy harang alakú, színe általában zöldesfehér vagy halványzöld.

  • Takarólevelek: A lepellevél hat tagú, a tövénél csővé forrt, a cimpák visszahajlóak lehetnek. A lepellevél húsosabb állagú, mint sok más rokon nemzetségnél.
  • Ivarlevelek: A porzószálak a lepel torkában erednek, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibeszál hosszú, a bibe kicsi.

Termés

Háromrekeszű toktermés, amely szárazon nyílik fel.

  • Magja: A magok feketék, laposak, szárnyasak, ami elősegíti a széllel való terjedést (anemochoria).

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Kizárólag Peru területén, az Andok száraz völgyeiben őshonos (endemikus nemzetség).
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Sziklás hegyoldalakon, arid (száraz) környezetben élnek. Geofiton életmódot folytatnak, a hosszú szárazabb időszakokat hagymájukba és húsos leveleikbe visszahúzódva vészelik át. Gyakran kaktuszokkal és más szukkulens növényekkel alkotnak közösséget.

Kultúrában tartás

Ritka gyűjteményi növények. Nagyon jó vízelvezetésű, ásványi alapú talajt igényelnek. A túlöntözésre rendkívül érzékenyek, különösen a nyugalmi időszakban, amikor a hagymák könnyen rothadásnak indulnak. Melegkedvelők, a fagyot nem bírják.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Rauhia leginkább húsos, szukkulens, szürkés leveleivel és zöldes virágaival különül el a rokon dél-amerikai amaryllid nemzetségektől (pl. Phaedranassa, Eucrosia). A levelek textúrája és a hagymák mérete egyedülálló a családban.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV rendszerben az Asparagales rend, Amaryllidaceae család, Amaryllidoideae alcsalád tagja. Molekuláris adatok alapján az andoki kládhoz tartozik, közelebbi rokonságban áll a Stenomesson és Phaedranassa nemzetségekkel.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.