Kategória:Rauhocereus

• Rauhocereus (Backeberg) Backeberg, 1958
• A tudományos név státusza: érvényes

A nemzetséget Werner Rauh német botanikus tiszteletére nevezték el, aki a típusfajt felfedezte. A név második fele, a cereus a görög keros (viasz) szóból ered, utalva az oszlopos kaktuszok gyertyaszerű megjelenésére.

• Rauhocereus riosaniensis Backeb.
• Werner Rauh, Peru, Jaén (Cajamarca), 1956. Típuspéldány: HEID.
• Első leírása: Rauhocereus riosaniensis Backeberg, Descriptiones Cactacearum Novarum 5. 1957.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg, 1958.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Cserjeszerű vagy fatermetű növekedésű, többnyire tőből vagy a talajszint közelében elágazó kaktusz, amely 2-6 méter magasságot érhet el. A hajtások oszloposak, felegyenesedők, kékeszöld vagy sötétzöld színűek. A bordák száma 5-6, keresztirányú barázdákkal tagoltak.

A bordák a töviseket hordozó areolák felett jellegzetes, tompa dudorokra vagy szemölcsekre tagolódnak.

Az areolák nagyok, kerekdedek vagy oválisak, fiatalon fehér vagy szürkés nemez borítja őket.

• Középtövis: 2-6 darab, erőteljes, alapjuknál megvastagodottak, színük szürkésbástya vagy feketés, hosszuk elérheti az 5 cm-t.
• Peremtövis: 6-12 darab, sugárirányban elhelyezkedők, rövidebbek és vékonyabbak a középtöviseknél.

Éjszaka nyíló, tölcsér vagy harang alakú, 8-10 cm hosszú és kb. 5 cm átmérőjű. A virágcső külső felületén apró pikkelyek és gyapjas szőrök találhatók, de tövisektől mentes. A külső lepellevelek zöldesek vagy barnásvörösek, a belsők fehérek vagy krémszínűek.

Gömbölyded vagy tojásdad bogyótermés, színe éretten vöröses vagy sötétzöld, hossza 3-4 cm. A termésfal sima vagy apró pikkelyekkel borított, belseje húsos.

• Magja: Kicsi, matt fekete színű, finoman szemcsézett felszínű.

• Földrajzi elterjedés: Peru északi része, különösen a Rio Saña és a Rio Utcubamba völgyei (Cajamarca és Amazonas megyék).
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz trópusi erdőkben és lombhullató bozótosokban él, 500 és 1300 méter közötti tengerszint feletti magasságban. Gyakran meredek, sziklás lejtőkön fordul elő.

Fényigényes nemzetség, amely kedveli a jó vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag talajt. A vegetációs időszakban rendszeres öntözést, télen száraz és hűvös, de fagymentes (minimum 10 °C) környezetet igényel.

Hasonlít a Browningia nemzetségre, de elágazási mintázata és virágszerkezete (különösen a tövis nélküli virágcső) megkülönbözteti tőle. A Cereus nemzetségtől a bordák tagoltsága és a szőrözött virágcső választja el.

Taxonómiai szempontból a nemzetséget korábban a Browningia részének tekintették egyes szerzők, de a modern filogenetikai vizsgálatok megerősítették különállását. A molekuláris adatok alapján a Rauhocereus a Cereeae tribuszba tartozik, és közeli rokonságot mutat a dél-amerikai oszlopos kaktuszok egyes csoportjaival. Természetvédelmi státusza a korlátozott elterjedési területe miatt figyelmet érdemel.

• https://thelastcactusclassification.top/category/rauhocereus/
• https://caryophyllales.org/
• https://www.iucnredlist.org/
• https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:5516-1