Kategória:Rubioideae

• Rubioideae (A. Jussieu) Roussel, 1806

Az alcsalád neve a típusnemzetség, a Rubia nevéből származik. A Rubia név a latin ruber (vörös) szóból ered, utalva a festő buzér (Rubia tinctorum) gyökeréből nyerhető vörös festékanyagra.

A klasszikus források (Lewis & Short) megerősítik, hogy a rubia a rómaiaknál a festőbuzért jelölte. A botanikai nomenklatúra szerint az alcsalád nevét Antoine Laurent de Jussieu alapozta meg, majd Henri François Anne de Roussel érvényesítette az alcsaládi rangot.

• Rubia Linnaeus; Gyűjtő: Carolus Linnaeus, 1753; Típuspéldány: Linné-herbárium (LINN).
• Első leírása: Roussel, H. F. A. (1806): Flore du Calvados et des terrains adjacents, composée suivant la méthode de Jussieu.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: A taxon alcsaládi szintű besorolása Henri François Anne de Roussel nevéhez fűződik (1806).

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Aparinaceae Hoffmannsegg & Link
• Asperulaceae Spenner
• Cinchonaceae subtrib. Galieae Dumortier
• Galiaceae Lindley
• Lygodisodeaceae Bartling
• Operculariaceae Perleb

A Rubioideae alcsalád tagjai rendkívül változatosak: fák, cserjék, de leggyakrabban lágyszárúak tartoznak ide. Jellemző rájuk az egyszerű, ép szélű levelek jelenléte, amelyek keresztben átellenesek vagy örvösek.

Meghatározó bélyeg a levelek közötti pálhák (stipula interpetiolaris) megléte. Sok fajnál a pálhák mérete és alakja megegyezik a valódi levelekével, így a levélzet örvösnek tűnik (például a Galieae nemzetségcsoportnál). A sejtekben gyakran találhatók kalcium-oxalát kristályok, különösen tű alakú raphid-ok formájában. Az alcsalád tagjaira jellemző a víznedvű szöveti szerkezet, tejnedvű váladék nem jellemző.

A virágzat általában bogas (cyma). A virágok többnyire hímnősek, aktinomorfak vagy enyhén zigomorfak. A párta forrt szirmú (sympetala), alakja tölcséres, cső alakú vagy kerék alakú. A porzók száma megegyezik a pártacimpák számával, és a pártacsőhöz nőttek (epipetala). A magház alsó állású (ovarium inferum).

A termés lehet bogyó, csonthéjas termés vagy toktermés, de gyakran előfordul a két részre hasadó résztermés (schizocarpium) is.

• Magja: A magvak gyakran tartalmaznak bőséges endospermiumot. A maghéj szerkezete és a gyűjtőedények jelenléte rendszertani bélyeg.

• Földrajzi elterjedés: Kozmopolita alcsalád, amely a világ szinte minden táján jelen van. A fás szárú képviselők elsősorban a trópusi és szubtrópusi területeken (például Brazília, Indonézia, Kongói Demokratikus Köztársaság) dominálnak, míg a lágyszárú fajok (például Galium fajok) a mérsékelt övben (Európa, Észak-Amerika, Ázsia északi része) terjedtek el.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatók a trópusi esőerdők alsó lombkoronaszintjében, az aljnövényzetben, de a mérsékelt övi réteken, erdőkben és sziklagyepekben is fontos alkotók. Egyes taxonok szukkulens életmódot folytatnak vagy mirmekofiták (hangyákkal szimbiózisban élők).

Az alcsaládon belül több nemzetségben is megjelent a szukkulencia, bár ez nem az egész alcsaládra jellemző. Kiemelkedőek a mirmekofita (hangyalakta) szukkulensek, mint például a Hydnophytum és Myrmecodia nemzetségek. Ezeknél a növényeknél a szár alapja (hipokotil) nagymértékben megduzzad, gumószerűvé válik, és belső járataiban hangyák élnek. A szövetek jelentős mennyiségű vizet raktároznak, segítve az epifita életmódból adódó szárazabb időszakok áthidalását.

A Rubioideae a Rubiaceae (buzérfélék) családjának legnagyobb alcsaládja. Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) rendszertani besorolása alapján a Gentianales (tárnicsvirágúak) rendjébe tartozik.

Molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy az alcsalád monofiletikus egységet alkot. Legközelebbi rokonai a Cinchonoideae és Dialypetalanthoideae alcsaládok. Az alcsaládon belül számos nemzetségcsoportot (tribus) különítenek el, mint például: Psychotrieae, Spermacoceae, Rubieae, Knoxieae. A Psychotrieae nemzetségcsoport különösen fajgazdag és morfológiailag változatos.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Rubioideae
• https://de.wikipedia.org/wiki/Rubioideae
• https://www.ipni.org/
• https://powo.science.kew.org/