Kategória:Yungasocereus
| Yungasocereus | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Trichocereinae |
| Nemzetség | Yungasocereus |
Tudományos név
- Yungasocereus (Ritter) Ritter, 1980
- A tudományos név státusza: érvényes (Powo)
- A Caryophyllales.org szerint a Cleistocactus szinonimája.
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév a bolíviai Yungas régióra utal (ahonnan a növény származik), kombinálva a latin cereus (gyertya) szóval, amely a kaktuszok oszlopos növekedési formájára utal.
Típusfaj
- Yungasocereus inquisivensis (Cárdenas) F.Ritter
- Ritter, F. 1121, Bolívia, La Paz, Provincia Sud Yungas, 1962; Holotípus: U.
- Első leírása: Samaipaticereus inquisivensis Cárdenas, 1957.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1980.
Yungasocereus inquisivensis képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Samaipaticereus subg. Yungasocereus Ritter
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Fatermetű kaktusz, amely 4–5 méter magasra is megnőhet. A törzse elágazó, a hajtások 4–5 cm átmérőjűek, sötétzöldek. 6–12 darab egyenes bordával rendelkezik.
Areolák
Az areolák 1,5–3 cm távolságra helyezkednek el egymástól, rajtuk szürkésfehér gyapjas nemez található.
Tövisek
- Középtövis: 0–2 darab, 1–3 cm hosszú.
- Peremtövis: 4–12 darab, 0,1–1,5 cm hosszú, színe sárgástól a barnáig terjed.
Generatív test
Virág
A virágok az areolák felső részén, csoportosan (areolánként 2–5 darab) fejlődnek. A virágok zigomorfak, 5–6 cm hosszúak, fehér vagy zöldesfehér színűek. A virágcső görbült, rajta apró pikkelyek és gyapjas szőrök találhatók. Éjszaka nyílnak, de nappal is nyitva maradnak.
Termés
A termés bogyószerű, 2,8 cm hosszú, színe a fehértől a világoszöldig terjed.
- Magja: A magok 1,6 mm hosszúak, tojásdad alakúak, fekete színűek és matt felületűek.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Bolívia, La Paz és Cochabamba megyékben, a keleti Andok völgyeiben (Yungas), 600–2000 méter tengerszint feletti magasságban.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nedves szubtrópusi erdőkben, meredek sziklafalakon és kanyonokban él.
Kultúrában tartás
A kultúrában ritka, tartása odafigyelést igényel. Kedveli a jó vízelvezetésű talajt és a világos, de a tűző naptól védett helyet. A fagyokra érzékeny, télen száraz, fagymentes környezetet igényel.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Hasonlít a Samaipaticereus nemzetségre, de attól eltér a zigomorf virágfelépítése, a virágcső sűrűbb szőrzete és a csoportos virágzási hajlam miatt.
Filogenetika és taxonómia
Rendszertani elhelyezkedés
A Yungasocereus a Cactaceae család Cactoideae alcsaládjába, azon belül a Cereeae tribuszba (azon belül is a Trichocereinae al-tribuszba) tartozik. Bár Friedrich Ritter eredetileg a Samaipaticereus alnemzetségeként írta le, a modern DNS-vizsgálatok megerősítették, hogy morfológiailag és genetikailag is indokolt az önálló nemzetségként való kezelése.
Rokonsági kapcsolatok
A legfrissebb molekuláris adatok szerint a Yungasocereus egy jól elkülönülő vonalat képvisel a dél-amerikai oszlopkaktuszok között.
- Kapcsolat a Cleistocactus kláddal: A filogenetikai fák tanúsága szerint a nemzetség szorosabb rokonságban áll a Cleistocactus sensu lato (tágabb értelemben vett) csoporttal, mint a külsőleg hasonló Samaipaticereus-szal. Ez azt jelenti, hogy az oszlopos termet és a virágzási sajátosságok (például a görbült virágcső) konvergens evolúció eredményei is lehetnek.
- Monotípusos jelleg: Jelenleg a nemzetséget monotípusosnak tekintik, egyetlen elfogadott faja a Yungasocereus inquisivensis. Genetikai állománya stabilan elkülönül a környező völgyekben élő más Trichocereinae tagoktól.
Evolúciós alkalmazkodás
A nemzetség filogenetikai érdekessége a virágbiológiai specializáció. Míg rokonai gyakran tisztán éjjeli (denevér-megporzású) vagy tisztán nappali (kolibri-megporzású) virágokkal rendelkeznek, a Yungasocereus virágai átmeneti állapotot mutatnak: éjszaka nyílnak, de nappal is aktívak maradnak, ami a Yungas-erdők változékony megporzói közösségéhez való alkalmazkodást tükrözi.
Forrás
- https://thelastcactusclassification.top/category/yungasocereus/
- https://en.wikipedia.org/wiki/Yungasocereus
- Caryophyllales.org: Yungasocereus nemzetség adatlapja
- Schlumpberger, B. O. & Renner, S. S. (2012): Molecular phylogenetics of Echinopsis (Cactaceae): Polyphyly at all levels and convergence in pollination systems. (American Journal of Botany).
- Nyffeler, R. & Eggli, U. (2010): A farewell to dated ideas and concepts: molecular phylogenetics and a revised suprageneric classification of the family Cactaceae. (Schumannia).
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.