Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Yungasocereus

Innen: MKOE wiki
Yungasocereus
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Trichocereinae
Nemzetség Yungasocereus

Tudományos név

  • Yungasocereus (Ritter) Ritter, 1980
  • A tudományos név státusza: érvényes (Powo)
  • A Caryophyllales.org szerint a Cleistocactus szinonimája.

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a bolíviai Yungas régióra utal (ahonnan a növény származik), kombinálva a latin cereus (gyertya) szóval, amely a kaktuszok oszlopos növekedési formájára utal.

Típusfaj

  • Yungasocereus inquisivensis (Cárdenas) F.Ritter
  • Ritter, F. 1121, Bolívia, La Paz, Provincia Sud Yungas, 1962; Holotípus: U.
  • Első leírása: Samaipaticereus inquisivensis Cárdenas, 1957.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1980.
Yungasocereus inquisivensis képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Samaipaticereus subg. Yungasocereus Ritter

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Fatermetű kaktusz, amely 4–5 méter magasra is megnőhet. A törzse elágazó, a hajtások 4–5 cm átmérőjűek, sötétzöldek. 6–12 darab egyenes bordával rendelkezik.

Areolák

Az areolák 1,5–3 cm távolságra helyezkednek el egymástól, rajtuk szürkésfehér gyapjas nemez található.

Tövisek

  • Középtövis: 0–2 darab, 1–3 cm hosszú.
  • Peremtövis: 4–12 darab, 0,1–1,5 cm hosszú, színe sárgástól a barnáig terjed.

Generatív test

Virág

A virágok az areolák felső részén, csoportosan (areolánként 2–5 darab) fejlődnek. A virágok zigomorfak, 5–6 cm hosszúak, fehér vagy zöldesfehér színűek. A virágcső görbült, rajta apró pikkelyek és gyapjas szőrök találhatók. Éjszaka nyílnak, de nappal is nyitva maradnak.

Termés

A termés bogyószerű, 2,8 cm hosszú, színe a fehértől a világoszöldig terjed.

  • Magja: A magok 1,6 mm hosszúak, tojásdad alakúak, fekete színűek és matt felületűek.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Bolívia, La Paz és Cochabamba megyékben, a keleti Andok völgyeiben (Yungas), 600–2000 méter tengerszint feletti magasságban.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nedves szubtrópusi erdőkben, meredek sziklafalakon és kanyonokban él.

Kultúrában tartás

A kultúrában ritka, tartása odafigyelést igényel. Kedveli a jó vízelvezetésű talajt és a világos, de a tűző naptól védett helyet. A fagyokra érzékeny, télen száraz, fagymentes környezetet igényel.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlít a Samaipaticereus nemzetségre, de attól eltér a zigomorf virágfelépítése, a virágcső sűrűbb szőrzete és a csoportos virágzási hajlam miatt.

Filogenetika és taxonómia

Rendszertani elhelyezkedés

A Yungasocereus a Cactaceae család Cactoideae alcsaládjába, azon belül a Cereeae tribuszba (azon belül is a Trichocereinae al-tribuszba) tartozik. Bár Friedrich Ritter eredetileg a Samaipaticereus alnemzetségeként írta le, a modern DNS-vizsgálatok megerősítették, hogy morfológiailag és genetikailag is indokolt az önálló nemzetségként való kezelése.

Rokonsági kapcsolatok

A legfrissebb molekuláris adatok szerint a Yungasocereus egy jól elkülönülő vonalat képvisel a dél-amerikai oszlopkaktuszok között.

  • Kapcsolat a Cleistocactus kláddal: A filogenetikai fák tanúsága szerint a nemzetség szorosabb rokonságban áll a Cleistocactus sensu lato (tágabb értelemben vett) csoporttal, mint a külsőleg hasonló Samaipaticereus-szal. Ez azt jelenti, hogy az oszlopos termet és a virágzási sajátosságok (például a görbült virágcső) konvergens evolúció eredményei is lehetnek.
  • Monotípusos jelleg: Jelenleg a nemzetséget monotípusosnak tekintik, egyetlen elfogadott faja a Yungasocereus inquisivensis. Genetikai állománya stabilan elkülönül a környező völgyekben élő más Trichocereinae tagoktól.

Evolúciós alkalmazkodás

A nemzetség filogenetikai érdekessége a virágbiológiai specializáció. Míg rokonai gyakran tisztán éjjeli (denevér-megporzású) vagy tisztán nappali (kolibri-megporzású) virágokkal rendelkeznek, a Yungasocereus virágai átmeneti állapotot mutatnak: éjszaka nyílnak, de nappal is aktívak maradnak, ami a Yungas-erdők változékony megporzói közösségéhez való alkalmazkodást tükrözi.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.