Kategória:Marginatocereus

• Marginatocereus (Backeberg) Backeberg, 1942

A nemzetségnév a latin marginatus (szegélyezett, keretezett) és a cereus (viaszgyertya, fáklya) szavak összetételéből származik. Az elnevezés a bordák éleit szinte folyamatosan végigkísérő, fehéres nemezzel borított areolák sorára utal, amely messziről úgy tűnik, mintha fehér szegély díszítené a növény bordáit.

• Marginatocereus marginatus (De Candolle) Backeberg; Thomas Baillie MacDougall gyűjtése, Mexikó; Típuspéldány: MEXU.
• Első leírása: Alwin Berger írta le először szekcióként a Cereus nemzetségen belül, majd Curt Backeberg emelte nemzetség rangra 1942-ben a “Jahrbuch der Deutschen Kakteen-Gesellschaft” folyóiratban.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg, 1942.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• (A(z) Marginatocereus a(z) Lophocereus szinonimája)*

• ≡ Cereus subg. Lophocereus
• ≡ Pachycereus sect. Lophocereus
• = Marginatocereus

Robusztus, oszlopos növekedésű kaktusz, amely eredeti élőhelyén elérheti a 3–7 méteres magasságot is. A szár sötétzöld, felálló, viszonylag merev, átmérője 10–20 cm. A bordák száma általában 5 és 7 között mozog, szélesek és markánsak. Az areolák különlegessége, hogy nagyon sűrűn helyezkednek el, és fehér nemezelésükkel szinte összefüggő vonalat alkotnak a bordák élén. A tövisek rövidek és viszonylag jelentéktelenek; a peremtövis 5-9 darab, sárgás vagy szürkés, hosszuk mindössze pár milliméter. A középtövis 1-2 darab, valamivel erősebb, de szintén rövid.

A virág tölcsér alakú, 3–5 cm hosszú, színe vöröses-zöldes vagy rózsaszínes-fehér. A virág gyakran csoportosan jelenik meg az areolákból a bordák mentén.

• Takarólevelek: A külső lepellevél húsos, pikkelyszerű, vörösesbarna. A belső lepellevél rózsaszínes-fehér, finom szerkezetű.
• Ivarlevelek: A porzószálak fehérek, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibeszál sárgásfehér.

A termés gömbölyű, kb. 3-4 cm átmérőjű, éretten sárgásvörös, felszínét lehulló tövisek és gyapjú boríthatja.

• Magja: A magja nagy, fekete, fényes.

• Földrajzi elterjedés: Endemikus nemzetség Mexikó területén, vadon élő állományai főként Hidalgo, Querétaro, Guanajuato, Michoacán, Morelos, Oaxaca és Puebla államokban találhatók meg.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz trópusi erdőkben és matorral (bozótos) területeken él. Gyakran alkalmazzák “élő kerítésként” a mezőgazdasági területek mentén szabályos, oszlopos növekedése miatt.

A Marginatocereus (vagy Pachycereus marginatus) rendkívül népszerű dísznövény. Teljes napfényt és jól szellőző, ásványi alapú talajt igényel. Fagyérzékeny, ezért télen 10°C felett, teljesen szárazon kell tartani. Nagyon jól tűri a metszést, és dugványozással könnyen szaporítható.

A legfontosabb megkülönböztető bélyege az összefüggő fehér areolasor a bordák élein, amely más oszlopkaktuszoknál nem ennyire markáns. Hasonlít a Pachycereus nemzetség többi fajához, de tövisei sokkal rövidebbek és a virágai kisebbek.

A nemzetség jelenleg egyetlen széles körben elismert fajt tartalmaz, a Marginatocereus marginatus-t, amely jellegzetes xerofiton felépítésével a szukkulens életmód egyik mintapéldája az oszlopkaktuszok között.

Az APG IV rendszer alapján a Caryophyllales rendbe, a Cactaceae családba és a Cactoideae alcsaládba tartozik. A Phyllocacteae tribus belül a Echinocereinae subtribus tagja.

A taxonómiai besorolása vitatott: gyakran a Pachycereus nemzetség részeként kezelik, azonban morfológiai különlegességei miatt Backeberg és több modern szerző továbbra is önálló nemzetségként vagy alnemzetségként (Pachycereus subgen. Marginatocereus) tartja számon.

J. M. de Vos és munkatársainál (2025) érvényes nemzetségként szerepel, de Korotkova és munkatársainál (2021) ez a nemzetség a Lophocereus szinonimája.

• https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:133543-2
• https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/8040/Marginatocereus_marginatus
• https://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000455584