Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Phyllanthaceae

Innen: MKOE wiki
Phyllanthaceae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Rosids
Klád Fabids
Rend Malpighiales
Család Phyllanthaceae

Tudományos név

  • Phyllanthaceae Martynov (1820)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A család neve a típusnemzetség, a Phyllanthus nevéből származik. A név a görög phyllon (levél) és anthos (virág) szavak összetétele. Az elnevezés arra a különleges morfológiai sajátosságra utal, hogy a nemzetség számos fajánál a virág a levélszerűen ellaposodott hajtások (fillokládiumok) szélén fejlődik ki, így első ránézésre úgy tűnik, mintha a leveleken nyílnának a virágok. A család érvényes leírását Ivan Ivanovics Martinov orosz botanikus publikálta 1820-ban.

Típus

  • Phyllanthus L. (1753)
  • Első leírása: Martynov, I. I. (1820): Tekhno-Botanicheskii Slovar 469.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Ivan Ivanovics Martinov 1820.
Phyllanthus képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Aporosaceae Planch. ex Lindl.
  • Bischofiaceae Airy Shaw
  • Hymenocardiaceae Airy Shaw
  • Porantheraceae Müll.Arg. ex Hurus.
  • Uapacaceae Airy Shaw

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A Phyllanthaceae család tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: találhatók köztük egynyári lágyszárúak, örökzöld vagy lombhullató cserjék és hatalmas fák is. A hajtás felépítésére gyakran jellemző a "phyllanthoid elágazási rendszer": a főtengelyen pikkelyszerűek a levelek, míg az oldalhajtások (melyek olykor lehullók) hordozzák a normál kifejlett levelek összességét. A szár fás vagy lágy, a szukkulens fajoknál olykor húsos. A levél állása általában két sorba rendezett (disztichon), a lemez egyszerű és ép szélű. A pálhalevelek szinte minden esetben jelen vannak. A gyökérzet többnyire mélyre hatoló karógyökérrendszer.

Generatív test

Virág

A virágzat legtöbbször levélhónalji helyzetű csomó vagy fürt. A virág szinte minden esetben egyivarú (a növények egylakiak vagy kétlakiak), apró és sugaras szimmetriájú.

  • Takarólevelek: A csésze 2–8 csészelevélből áll, amelyek szabadok vagy az alapjuknál összefonódtak. A párta (sziromlevelek) rendszerint hiányzik, ha jelen van, akkor apró és pikkelyszerű.
  • Ivarlevelek: A hím virágokban a porzószálak száma 2 és számos között változhat, szabadok vagy oszloppá forrtak; a portokok hosszirányban vagy pórusokkal nyílnak. A női virágokban a termő felső állású, általában 3 termőlevélből forrt össze, a bibeszál rövid, a bibe gyakran villásan elágazó.

Termés

A termés leggyakrabban három részre széteső toktermés (schizocarp), de előfordul bogyó- vagy csontártermés is.

  • Magja: A magok oldalról gyakran lapítottak, maglepel (arillus) olykor jelen van.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Kozmopolita elterjedésű család, amelynek képviselői minden trópusi kontinensen megtalálhatóak. Fő diverzitási központjaik Brazília, Indonézia, Malajzia, Ausztrália északi része, valamint Afrika és Madagaszkár trópusi területei. Néhány nemzetség a mérsékelt övbe is áthúzódik (pl. Japán, USA déli része).
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
  • Legtöbb fajuk a trópusi esőerdők aljnövényzetében vagy lombkoronaszintjében él.
  • Előfordulnak mocsaras területeken és tengerparti mangrove-társulásokban is.
  • Néhány nemzetség (pl. Phyllanthus) tagjai között akadnak kifejezetten szárazságtűrő, xeromorf alakok.

Kultúrában tartás

A családból több fajt dísznövényként vagy haszonnövényként tartanak. Az üvegházi gyűjteményekben gyakori a Phyllanthus és a Breynia nemzetség több faja. Kedvelik a jó vízelvezetésű, semleges vagy enyhén savanyú talajt. A trópusi fajok magas páratartalmat és állandó meleget igényelnek (minimum 15-18°C). A vízi életmódú Phyllanthus fluitans népszerű akváriumi úszónövény.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Phyllanthaceae korábban a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozott. Legfontosabb megkülönböztető bélyegük az Euphorbiaceae tagjaitól a tejnedv (latex) hiánya, valamint az, hogy minden magház-rekeszben két magkezdemény található (szemben a kutyatejfélékkel, ahol csak egy). Külsőleg hasonlíthatnak bizonyos Putranjivaceae fajokra, de azoktól a virágpor szerkezete és kémiai összetevőik elkülönítik őket.

Szukkulens taxonok

Bár a család nem tipikusan pozsgás, a Phyllanthus nemzetség egyes fajai (pl. Phyllanthus mirabilis) látványos kaudexet (víztároló törzset) fejlesztenek. Ezek a növények geofiton vagy litofiton életmódot folytatnak, és a száraz évszakban lombhullatással védekeznek a párologtatás ellen. A kaudexes taxonok a szukkulens-gyűjtők körében igen kedveltek.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint a Phyllanthaceae a Malpighiales rend tagja. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok igazolták, hogy a család monofiletikus és nemzetségei két fő alcsaládba, a Phyllanthoideae és az Antidesmatoideae csoportba rendeződnek. A családot korábban az Euphorbiaceae Phyllanthoideae alcsaládjaként kezelték, de a 2000 utáni kutatások (pl. Wurdack et al. 2004) alapján önálló családi rangra emelték.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.