Ugrás a tartalomhoz

Soehrensia schickendantzii

Innen: MKOE wiki
Soehrensia schickendantzii
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Trichocereinae
Nemzetség Soehrensia
Faj Soehrensia schickendantzii
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Soehrensia schickendantzii (F.A.C. Weber) Friedrich & Boris O. Schlumpberger, 2012

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév, a Soehrensia Johannes Soehrens (18??–1934) tiszteletére lett elnevezve, aki Chilében élt német botanikus és kertész volt.

A faji jelző, a schickendantzii Friedrich Schickendantz (1837–1896) német-argentin vegyész és botanikus tiszteletére lett adva, aki jelentős kutatásokat végzett az argentin flóra körében.

Típus

  • Echinocactus schickendantzii F.A.C. Weber; Gyűjtő: Schickendantz, hely: Argentína, Catamarca, Santa Maria közelében; Típuspéldány gyűjteményi helye: Muséum National d’Histoire Naturelle (P).
  • Első leírása: Echinopsis schickendantzii néven Frédéric Albert Constantin Weber írta le 1896-ban a Dictionnaire d’Horticulture (473) lapjain.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Heimo Friedrich és Boris O. Schlumpberger 2012-ben.
Echinopsis schickendantzii képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Soehrensia schickendantzii szinonimái

  • Cereus schickendantzii, ≡ Echinopsis schickendantzii, ≡ Cereus schickendantzii, ≡ Trichocereus schickendantzii
  • = Trichocereus manguinii, ≡ Echinopsis manguinii
  • = Echinopsis friedrichii
  • = Trichocereus volcanensis


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

A növény általában csoportos növekedésű, az alapjától bőségesen sarjadó, így nagy telepeket alkot. A szár hengeres, oszlopos, de viszonylag alacsony, 15–25 cm (ritkán 40 cm) magas és 6 cm átmérőjű, színe fényes világoszöld.

A szár felületén 14–18 alacsony, tompa bordák találhatók. Az areolák közel ülnek egymáshoz, fehéres vagy sárgás filccel borítottak.

A tövisek rövidek, tűszerűek, rugalmasak, sárgás színűek. A peremtövis száma 9–15, hosszuk 5–10 mm. A középtövis száma 1–4, valamivel erősebbek, mint a radiálisak, de hosszuk hasonló.

Generatív test

Virág

A virág a szár csúcsához közel, oldalt fejlődik. Tölcsér alakú, fehér, illatos, hossza 20–22 cm.

  • Takarólevelek: A lepellevél külső része barnás-zöld, a belső sziromlevél tiszta fehér, hegyes csúcsú.
  • Ivarlevelek: A porzószálak krémfehérek, a portokok sárgák. A bibe sárgásfehér, sokágú bibe-vel végződik.

Termés

A termés gömbölyű, sötétzöld, éretten gyakran felreped, húsa fehér.

  • Magja: Apró, matt fekete.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Argentína északnyugati területein őshonos, főként Tucumán, Catamarca és Salta tartományokban.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Hegyvidéki területeken, füves lejtőkön és sziklás környezetben él, gyakran 1500–3000 méteres magasságban. Bírja az erős napsütést és a téli fagyokat is, ha szárazon tartják.

Kultúrában tartás

Kedvelt kaktusz a gyűjtők körében kompakt mérete és hatalmas, látványos virágai miatt. Tartása egyszerű: jó vízáteresztő közegben, bőséges nyári öntözés mellett gyorsan fejlődik. Gyakran alkalmazzák hibridizációs kísérletekben az Echinopsis nemzetséggel.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Soehrensia spachiana-tól eltérően alacsonyabb, zömökebb termetű, és sűrűbb, sárgább tövisezettséggel rendelkezik. Virágai arányaiban nagyobbak a növény testéhez képest.

Taxonómia és filogenetika

A faj besorolása sokáig vitatott volt, hol az Echinopsis, hol a Trichocereus, hol a Helianthocereus nemzetségbe sorolták. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a Soehrensia klád tagja, amely morfológiailag és genetikailag is elkülönül a valódi Echinopsis fajoktól.

Forrás