Soehrensia schickendantzii
| Soehrensia schickendantzii | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Trichocereinae |
| Nemzetség | Soehrensia |
| Faj | Soehrensia schickendantzii |
 
| |
Tudományos név
- Soehrensia schickendantzii (F.A.C. Weber) Friedrich & Boris O. Schlumpberger, 2012
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév, a Soehrensia Johannes Soehrens (18??–1934) tiszteletére lett elnevezve, aki Chilében élt német botanikus és kertész volt.
A faji jelző, a schickendantzii Friedrich Schickendantz (1837–1896) német-argentin vegyész és botanikus tiszteletére lett adva, aki jelentős kutatásokat végzett az argentin flóra körében.
Típus
- Echinocactus schickendantzii F.A.C. Weber; Gyűjtő: Schickendantz, hely: Argentína, Catamarca, Santa Maria közelében; Típuspéldány gyűjteményi helye: Muséum National d’Histoire Naturelle (P).
- Első leírása: Echinopsis schickendantzii néven Frédéric Albert Constantin Weber írta le 1896-ban a Dictionnaire d’Horticulture (473) lapjain.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Heimo Friedrich és Boris O. Schlumpberger 2012-ben.
Echinopsis schickendantzii képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Soehrensia schickendantzii szinonimái
- ≡ Cereus schickendantzii, ≡ Echinopsis schickendantzii, ≡ Cereus schickendantzii, ≡ Trichocereus schickendantzii
- = Trichocereus manguinii, ≡ Echinopsis manguinii
- = Echinopsis friedrichii
- = Trichocereus volcanensis
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A növény általában csoportos növekedésű, az alapjától bőségesen sarjadó, így nagy telepeket alkot. A szár hengeres, oszlopos, de viszonylag alacsony, 15–25 cm (ritkán 40 cm) magas és 6 cm átmérőjű, színe fényes világoszöld.
A szár felületén 14–18 alacsony, tompa bordák találhatók. Az areolák közel ülnek egymáshoz, fehéres vagy sárgás filccel borítottak.
A tövisek rövidek, tűszerűek, rugalmasak, sárgás színűek. A peremtövis száma 9–15, hosszuk 5–10 mm. A középtövis száma 1–4, valamivel erősebbek, mint a radiálisak, de hosszuk hasonló.
Generatív test
Virág
A virág a szár csúcsához közel, oldalt fejlődik. Tölcsér alakú, fehér, illatos, hossza 20–22 cm.
- Takarólevelek: A lepellevél külső része barnás-zöld, a belső sziromlevél tiszta fehér, hegyes csúcsú.
- Ivarlevelek: A porzószálak krémfehérek, a portokok sárgák. A bibe sárgásfehér, sokágú bibe-vel végződik.
Termés
A termés gömbölyű, sötétzöld, éretten gyakran felreped, húsa fehér.
- Magja: Apró, matt fekete.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína északnyugati területein őshonos, főként Tucumán, Catamarca és Salta tartományokban.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Hegyvidéki területeken, füves lejtőkön és sziklás környezetben él, gyakran 1500–3000 méteres magasságban. Bírja az erős napsütést és a téli fagyokat is, ha szárazon tartják.
Kultúrában tartás
Kedvelt kaktusz a gyűjtők körében kompakt mérete és hatalmas, látványos virágai miatt. Tartása egyszerű: jó vízáteresztő közegben, bőséges nyári öntözés mellett gyorsan fejlődik. Gyakran alkalmazzák hibridizációs kísérletekben az Echinopsis nemzetséggel.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Soehrensia spachiana-tól eltérően alacsonyabb, zömökebb termetű, és sűrűbb, sárgább tövisezettséggel rendelkezik. Virágai arányaiban nagyobbak a növény testéhez képest.
Taxonómia és filogenetika
A faj besorolása sokáig vitatott volt, hol az Echinopsis, hol a Trichocereus, hol a Helianthocereus nemzetségbe sorolták. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a Soehrensia klád tagja, amely morfológiailag és genetikailag is elkülönül a valódi Echinopsis fajoktól.