„Matucana intertexta” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Matucana intertexta F.Ritter in Taxon 12: 125. 1963 sec. Hunt 2016 | synonym = }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' a Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét, amely Lima közigazgatási területén található. E város környéke a nemzetség típusfajának, a ''Matucana haynei''-nek az élőhelye. * A '''fajnév''' latin szóö…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
[[Fájl:Matucana intertexta-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Kiss László]] | [[Fájl:Matucana intertexta-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Kiss László]] | ||
{{Kaktusz szinonimák}} | {{Kaktusz szinonimák}} | ||
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | <span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
| 35. sor: | 34. sor: | ||
12–25 db nagyon tompa élű bordája van, amelyek 7–15 mm magasak, lapos szemölcsökre tagoltak. | 12–25 db nagyon tompa élű bordája van, amelyek 7–15 mm magasak, lapos szemölcsökre tagoltak. | ||
<span id="areolák"></span> | <span id="areolák"></span> | ||
| 98. sor: | 92. sor: | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
A fiatal példányokon a töviszet különösen sűrű, „összeszövött” hatású, amely a fajnév alapját adja. A var. celendinensis néven leírt alak sekélyebb bordákkal, kisebb virágokkal és eltérő tövisjellegekkel rendelkezik. | A fiatal példányokon a töviszet különösen sűrű, „összeszövött” hatású, amely a fajnév alapját adja. A var. ''celendinensis'' néven leírt alak sekélyebb bordákkal, kisebb virágokkal és eltérő tövisjellegekkel rendelkezik. | ||
A típus élőhelyen az esős évszak elején (novemberben) virágzik, amikor a vegetáció még nem árnyékolja erősen a talajt. | A típus élőhelyen az esős évszak elején (novemberben) virágzik, amikor a vegetáció még nem árnyékolja erősen a talajt. | ||
| 105. sor: | 99. sor: | ||
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | * '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | ||
* '''Fotó:''' Lukoczki Zoltán | |||
* '''Lektorálta:''' Papp László | * '''Lektorálta:''' Papp László | ||
A lap jelenlegi, 2026. május 10., 10:11-kori változata
| Matucana intertexta | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Trichocereinae |
| Nemzetség | Matucana |
| Faj | Matucana intertexta |
 
| |
Tudományos név
- Matucana intertexta F.Ritter in Taxon 12: 125. 1963 sec. Hunt 2016
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét, amely Lima közigazgatási területén található. E város környéke a nemzetség típusfajának, a Matucana haynei-nek az élőhelye.
- A fajnév latin szóösszetétel, jelentése nagyjából „egymásba fonódott, átszőtt” (inter = összekevert, vegyes; textus = szövött), a növény tövisezettségére utal, amely különösen fiatal példányokon sűrű, szövevényes rendszert alkot.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: nincs külön adat megadva
- Első leírása: Ritter: Taxon 12: 125. 1963.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Ritter 1963
A(z) Matucana intertexta szinonimái
- ≡ Submatucana intertexta, ≡ Borzicactus intertextus, ≡ Matucana intertexta var. intertexta
- = Matucana celendinensis, ≡ Borzicactus intertextus var. celendinensis, ≡ Matucana intertexta var. celendinensis
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Egyhajtású, gömbszerű vagy rövid hengeres alakú növény, idősebb példányai 7–18 cm átmérőt és kb. 30 cm magasságot érhetnek el. Hajtása zöld színű.
Szemölcsök
12–25 db nagyon tompa élű bordája van, amelyek 7–15 mm magasak, lapos szemölcsökre tagoltak.
Areolák
Az areolák oválisak, 5–8 mm hosszúak és 3–4 mm szélesek, egymástól 1–2 cm távolságra állnak, kevés barnás vagy szürkés gyapjúval fedettek.
Tövisek
A tövisek erősen változók, fiatalon sűrűk és fehérek, idősebb korban ritkábbak és sötétebbek.
- Peremtövisek: kezdetben kb. 20 db, 5–10 mm hosszúak; később 8–12 db, 7–20 mm hosszúak, oldalra állók, egyenesek
- Középtövisek: 1–4 db, 20–35 mm hosszúak, egyenesek vagy kissé hajlottak
Színük barnás, csúcsuk sötétebb vagy fekete, később kiszürkülnek.
Generatív test
Virág
A virágok 7,5–10,5 cm hosszúak, teljesen kinyílva 5–8 cm szélesek, felfelé állók, kissé hajlottak. A lepellevelek színe narancsvöröstől élénkpirosig változhat.
A virágcső 6–8 mm széles, csaknem csupasz, ritkás pikkelyekkel és/vagy fehér szőrcsomókkal, a nektárkamra zárt.
A porzószálak tövükön világosak, feljebb vöröses árnyalatúak, a portokok barnák. Az elsődleges porzószálak az alapon összeforrtak, gallért képeznek a bibe körül. A bibeszál sárgás, a bibe szintén sárgás.
Termés
A termés gömbölyű, 10–18 mm átmérőjű, fehér gyapjas.
- Magja: 1,0–1,7 × 1,2–1,9 × 0,7–1,1 mm, sapka alakú, szürkésfekete
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Peru, Cajamarca tartomány; Puente Crisnejas környéke, valamint egy mintegy 100 km hosszú és 10 km széles L-alakú sáv Matara és a Rio Marañón völgye között
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 1500–2300 m tengerszint feletti magasságban, szárazságtűrő cserjék árnyékában vagy nyílt sziklagyepekben, gyakran pázsitfüvek társaságában
Kultúrában tartás
Igényei hasonlók a nemzetség északi fajaihoz. Hidegre kissé érzékenyebb, mivel élőhelye ritkán haladja meg a 2000 m feletti zónákat.
Téli tartása 0 °C körül vagy kissé ez alatt lehetséges, teljesen száraz közegben, de barnás foltosodást okozhat. Biztonságosan 5 °C felett teleltethető.
Nyáron napos, jól szellőző, részben árnyékolt helyet igényel. Ásványi anyagokban gazdag, porózus, savanyú talajban fejlődik jól. Vegetációs időszakban többször is virágzik.
Taxonómia és filogenetika
A Matucana intertexta a nemzetség változékony, északi elterjedésű fajai közé tartozik. A leírás szerint közel áll az Matucana aurantiaca fajcsoporthoz, és egyes formái átmeneti jellegűek, esetleges hibrid eredet sem zárható ki.
Egyéb
A fiatal példányokon a töviszet különösen sűrű, „összeszövött” hatású, amely a fajnév alapját adja. A var. celendinensis néven leírt alak sekélyebb bordákkal, kisebb virágokkal és eltérő tövisjellegekkel rendelkezik.
A típus élőhelyen az esős évszak elején (novemberben) virágzik, amikor a vegetáció még nem árnyékolja erősen a talajt.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Fotó: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 471. kártya