Ugrás a tartalomhoz

„Pygmaeocereus bylesianus” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Pygmaeocereus bylesianus Andreae & Backeb. in Natl. Cact. Succ. J. 12: 86. 1957 sec. Hunt 2016 | synonym = }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' az ógörög „pygmaios” („pygmaeus”) = ökölnyi, törpe növésű szóból, valamint a „cereus” = kandeláber, fáklyatartó, gyertyatartó névből származik. A név a faj apró termetére, illetve a nemzetsé…”
 
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
 
7. sor: 7. sor:


* A '''nemzetségnév''' az ógörög „pygmaios” („pygmaeus”) = ökölnyi, törpe növésű szóból, valamint a „cereus” = kandeláber, fáklyatartó, gyertyatartó névből származik. A név a faj apró termetére, illetve a nemzetség oszlopos növekedésű hajtásaira utal.
* A '''nemzetségnév''' az ógörög „pygmaios” („pygmaeus”) = ökölnyi, törpe növésű szóból, valamint a „cereus” = kandeláber, fáklyatartó, gyertyatartó névből származik. A név a faj apró termetére, illetve a nemzetség oszlopos növekedésű hajtásaira utal.
* A '''fajnév''' ''[[Ronald S. Byles]]'' angol amatőr gyűjtő nevét őrzi.
* A '''fajnév''' '''[[Ronald S. Byles]]''' angol amatőr gyűjtő nevét őrzi.


<span id="típuspéldány"></span>
<span id="típuspéldány"></span>
=== Típuspéldány ===
=== Típuspéldány ===



A lap jelenlegi, 2026. május 20., 18:26-kori változata

Pygmaeocereus bylesianus

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-csoport Trichocereinae
Nemzetség Pygmaeocereus
Faj Pygmaeocereus bylesianus
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Pygmaeocereus bylesianus Andreae & Backeb. in Natl. Cact. Succ. J. 12: 86. 1957 sec. Hunt 2016
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév az ógörög „pygmaios” („pygmaeus”) = ökölnyi, törpe növésű szóból, valamint a „cereus” = kandeláber, fáklyatartó, gyertyatartó névből származik. A név a faj apró termetére, illetve a nemzetség oszlopos növekedésű hajtásaira utal.
  • A fajnév Ronald S. Byles angol amatőr gyűjtő nevét őrzi.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Az első leírás kultúrában nevelt példány alapján készült, az élőhelyi adatok hiányoznak.
  • Első leírása: National Cactus & Succulent Journal XII. 86. (1957).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Andreae és Curt Backeberg 1957
Fotó: Lukoczki Zoltán
Fotó: Lukoczki Zoltán
Fotó: Kiss László
Fotó: Lukoczki Zoltán
Fotó: Kiss László
Fotó: Kiss László

A(z) Pygmaeocereus bylesianus szinonimái

  • Arthrocereus bylesianus, ≡ Haageocereus bylesianus, ≡ Echinopsis bylesiana
  • = Pygmaeocereus rowleyanus, ≡ Arthrocereus rowleyanus
  • = Pygmaeocereus familiaris, ≡ Haageocereus familiaris, ≡ Echinopsis familiaris
  • = Pygmaeocereus akersii
  • = Pygmaeocereus vespertinus

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Zöld színű, 20–35 mm átmérőjű, magányos vagy az alapjánál gyengén sarjadó növény. Csupán néhány centiméterre emelkedik a talajszint fölé.

A föld alatt erős, húsos, kúp alakú, raktározó karógyökeret fejleszt, a gyökérnyak elvékonyodó.

Szemölcsök

12–17 bordája 4–5 mm magas, tagolt.

Areolák

Az areolák kerek vagy ovális alakúak, 1–3 mm hosszúak, több-kevesebb barnásfehér filccel borítottak. Egymástól való távolságuk 1–3 mm.

Tövisek

  • Középtövis: hasonló vagy kissé hosszabb és vastagabb, fekete, olykor vöröses árnyalatú, számuk változó, 1–15 db
  • Peremtövis: 10–15 db, azonos hosszúságú és erősségű, barna vagy fehér színű, 3–7 mm hosszú

Generatív test

Virág

Virágai a hajtások oldalán, a csúcs közelében fejlődnek, enyhén illatosak, 55–60 mm hosszúak és 35–40 mm szélesek.

  • Lepellevelek: fehérek, 20–25 mm hosszúak és 4–5 mm szélesek, végük kihegyesedő. A külső lepelleveleken vöröseszöld középcsík látható, halvány színeződés a belső lepellevelek csúcsán is előfordulhat.
  • Ivarlevelek: a porzószálak fehérek, gyakran csak 1 mm hosszúak. A portokok krémszínűek és a virág torkát csaknem teljesen kitöltik. A bibeszál halványzöldes, 27 mm hosszú.

A magház kerek, 4 mm átmérőjű, apró pikkelyek borítják. A nektárkamra nem különül el a virágcsőtől, 15–20 mm hosszú, felül nyitott, csőszerű, bőséges nektárt tartalmaz. A virágcső 15–18 mm hosszú, mintegy 3 mm átmérőjű, csak a felső végén szélesedik ki kissé. Színe vöröses vagy zöldesszürke, kevés pikkellyel és feketés gyapjúval.

Termés

Termése 15 mm átmérőjű gömb, vörös színű, viszonylag vastag termésfallal.

  • Magja: kb. 1 mm-es, sötétbarna

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Peru, Arequipa tartomány, Chala és Camaná között, valamint a Tambo-szurdok környéke
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: többnyire tengerparti sziklákon, 50–400 m közötti magasságban, ritkábban 1000 m közelében él. Száraz, sziklás domboldalakon fordul elő, gyakran apró kőtörmelékkel szinte teljesen fedetten. Az év egy részében napi ködképződés biztosítja vízellátását.

Ritkán jelentősebb csapadék is előfordulhat, ilyenkor gyors fejlődésű növények, például szulákfélék jelennek meg tömegesen, amelyek átmenetileg szinte teljesen befedik az alacsonyabb kaktuszokat. A természetes élőhelyeken a Pygmaeocereus fajok körül gyakran ezek maradványai figyelhetők meg.

Kultúrában tartás

Virágzó példányai különleges darabjai a gyűjteményeknek. Apró termetük miatt kis helyigényűek.

Vastag karógyökerük miatt a szokásosnál mélyebb tartóedény szükséges. Magas ásványianyag-tartalmú, porózus ültetőközeget igényelnek. A bemutatott példány kizárólag vulkanikus kőzúzalék-keverékben fejlődött virágzóképes korig, szerves anyag hozzáadása nélkül.

A fejlődési időszakban nagyon fontos a levegős elhelyezés és a teljes napfény. Csak ilyen körülmények között nevelhetők kompakt, szép tövisű növények.

Teleltetése világos, hűvös helyen történhet, a legtöbb kaktusz számára megfelelő körülmények között, akár 5 °C körüli hőmérsékleten.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Pygmaeocereus akersii csupán eltérő középtövisű forma, Friedrich Ritter szerint mutáns.

A Pygmaeocereus rowleyanus hosszúkás areolákkal, több és vékonyabb, fehér tövissel rendelkezik, csupán a fiatal középtövisek csúcsa sötét. Virágai kisebbek, mint a típusformáé.

A Pygmaeocereus familiaris virágzóképes korban 10–22 mm vastag hajtásokat fejleszt, amelyek az élőhelyen legfeljebb 2 cm magasak. 9–14 bordája van, areolái kevésbé filcesek, peremtövisei 15–25 db-osak, középtövisei barnák vagy feketék. Virágai nagyobbak, akár 8 cm hosszúak és 5,5 cm átmérőjűek is lehetnek, illatuk erősebb. Naplemente előtt nyílnak és másnap rövid ideig még nyitva maradnak.

Taxonómia és filogenetika

A fajjal többféle néven találkozhatunk a gyűjteményekben, amelyeket a mai rendszerek többnyire szinonimának tekintenek.

Egyéb

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Lukoczki Zoltán, Kiss László
  • Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 501–502. kártya