„Kategória:Maihuenioideae” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (5 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Taxonbox | accepted = Maihuenioideae P.Fearn, Rev. Origin Cact. Fam. [67] (1996) sec. Korotkova et al. (2025) | synonym = }} | ||
| | === A név eredete, etimológia === | ||
}} | * A [[:Kategória:Maihuenioideae|Maihuenioideae]] alcsalád neve az egységes típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Maihuenia|Maihuenia]]'' nevéből származik, az alcsaládi rangot jelölő ''-oideae'' végződéssel. Maga a nemzetségnév közvetlenül a chilei pehuenche indiánok őshonos nyelvéből, a mapucsungun (mapucse) nyelvből ered. A helyi lakosok a növényt ''maihuén'' néven nevezték, amelynek jelentése a klasszikus népnyelvi források és botanikai etimológiai művek (mint ''Genaust'', ''Ullrich'' és ''Quattrocchi'') alapján a növény párnaképző, sűrű, alacsony növekedési formájára, illetve földhözszorítottságára utal. Ezt a bennszülött nevet latinosította formálisan a botanikai nómenklatúra szabályai szerint a leíró szerző. | ||
''' | |||
''' | |||
=== Típus === | |||
* Típusnemzetség: ''[[:Kategória:Maihuenia|Maihuenia]]'' (Philippi ex K.Schumann) K.Schumann | |||
* '''Első leírása:''' '''[[Philip Fearn]]''' (1996): ''Review of the Origin of the Cactaceae Family'', [67]. | |||
A | * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A taxon alcsaládi rangú, leírója '''[[Philip Fearn]]''', 1996. | ||
== | {{Típusfaj | Maihuenia | limit=5}} | ||
A '' | |||
=== Szinonimák === | |||
* Nincs megadva szinonima az elsődleges forrásokban. | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
=== Vegetatív test === | |||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | |||
Szárazföldi törpecserjék, amelyek húsos, vaskos '''karógyökérrel''' rendelkeznek. A gumós '''gyökerek''' morfológiájukat tekintve nagyon hasonlók a ''[[:Kategória:Pereskia|Pereskia]]'' ''humboldtii'' '''gyökereihez'''. A növények sűrű, nagyméretű, lapos párnákat alkotnak a talaj felszínén. '''Hajtásaik''' erősen nyálkásak, pozsgásak, kissé tagoltak, hengeres felépítésűek. A '''szár''' epidermiszében (bőrszövetében) kifejezetten kevés a sztóma (gázcserenyílás), és a '''szárak''' felszíne idősödve gyorsan kéreggé alakul. Az '''areolák''' tövisesek, és a nóduszokon az elsődleges '''levelek''' hónaljában elhelyezkedő, összenyomott brachyblasztokat (törpehajtásokat) képviselnek. A '''levelek''' (levélkezdemények) rendkívül feltűnőek, hengeres alakúak és a kaktuszfélék többségével ellentétben hosszú életűek (maradandók). A '''szárak''' és a '''levelek''' egyaránt jelentős mennyiségű nyálkatartalékot halmoznak fel a szövetekben. A növényen fejlődő '''tövisek''' az areolákból erednek. | |||
=== Generatív test === | |||
==== Virág ==== | |||
A '''virág''' magányosan fejlődik a hajtások csúcsán (a forrásban nincs részletes alaktani kifejtés a virágzati struktúráról). | |||
* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' struktúra részletes morfológiája a megadott forrás alapján hiányzik. | |||
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''', '''portokok''' és a '''termő''' részletes leírása a megadott forrás alapján hiányzik. | |||
==== Termés ==== | |||
A termés morfológiai jellemzői a megadott szigorú forrás alapján hiányoznak. | |||
* '''Magja:''' A magok leírása a megadott szigorú forrás alapján hiányzik. | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' Az alcsalád elterjedési területe kizárólag Dél-Amerikára, azon belül '''Argentína''' déli részeire (Patagónia) és '''Chile''' területére korlátozódik. | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' | |||
** Földi, szárazföldi törpecserjés életmódot folytatnak. | |||
** Kiválóan alkalmazkodtak a patagóniai és andoki régió hideg, száraz, szeles éghajlati viszonyaihoz, ahol a párnaképző növekedési forma és a jelentős nyálkatartalék védi a sejteket a kiszáradástól és a fagytól. | |||
== Kultúrában tartás == | |||
A megadott szigorú forrás nem tartalmaz specifikus információkat a kultúrában való nevelésről és tartási körülményekről. | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
A [[:Kategória:Maihuenioideae|Maihuenioideae]] alcsalád tagjai a hosszú életű, hengeres '''levelek''' és a párnaképző növekedési forma kombinációja alapján jól elkülöníthetők a kaktuszfélék többi alcsaládjától. Bár szövettanilag és a nyálkatartalékok miatt korábban a szerzők (például '''[[Arthur Gibson|Gibson]]''' 1977-ben) egyfajta „származtatott déli pereskioid fejlődési vonalként” értelmezték a csoportot, a karógyökér felépítése és a szár gyors paranemzete (kéregképződése) elkülöníti őket. A kaktuszfélék többi száras-leveles tagjától földrajzilag is izoláltak, elterjedésük a dél-argentin és chilei hideg sztyeppékre és andoki zónákra korlátozódik. | |||
== Szukkulens taxonok == | |||
Az alcsalád egy monofiletikus, jól körülhatárolható fejlődési vonalat (kládot) képvisel a kaktuszfélék családfáján. Mindössze egyetlen nemzetséget, a ''[[:Kategória:Maihuenia|Maihuenia]]''-t foglalja magában, amelybe két érvényes faj tartozik. A kládot vegetatív szinten a hengeres, húsos, magas nyálkatartalmú szárak és a szintén pozsgás, tartós levelek jellemzik, amelyek a redukált gázcserenyílásokkal együtt a száraz, arid és szemiarid környezethez való specializációt mutatják. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
A modern, több száz sejtmagos gén szekvenciáján alapuló filogenomikai vizsgálatok (Korotkova et al. 2025) megerősítették a [[:Kategória:Maihuenioideae|Maihuenioideae]] alcsalád izolált evolúciós helyzetét. Az elemzések során a ''[[:Kategória:Maihuenia|Maihuenia]]'' nemzetség maximális statisztikai támogatottsággal a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] család fennmaradó részének (azaz a tágabb értelemben vett Cactoideae alcsaládnak, a Cactoideae s.l.-nek) a testvércsoportjaként (sister group) jelenik meg. | |||
A legújabb filogenetikai konszenzus alapján a család belső evolúciós törzsfája a következő topológiát mutatja, ahol a [[:Kategória:Maihuenioideae|Maihuenioideae]] közvetlenül a Cactoideae s.l. fejlődési vonala előtt ágazik le: | |||
<pre> | <pre> | ||
Cactaceae | Cactaceae | ||
| 29. sor: | 67. sor: | ||
└─ Cactoideae s.s. | └─ Cactoideae s.s. | ||
</pre> | </pre> | ||
Ez a filogenetikai struktúra egyértelműen bizonyítja, hogy a morfológiailag szintén erősen izolált és apró termetű ''[[:Kategória:Blossfeldia|Blossfeldia]]'' nemzetség (amely a [[:Kategória:Blossfeldioideae|Blossfeldioideae]] alcsaládot alkotja) nem a [[:Kategória:Maihuenioideae|Maihuenioideae]] alcsaládhoz tartozik, hanem a szűkebb értelemben vett Cactoideae s.s. testvércsoportja, míg a [[:Kategória:Maihuenioideae|Maihuenioideae]] egy ettől független, korábban elágazó, önálló evolúciós fokozatot képvisel. | |||
== Forrás == | == Forrás == | ||
A lap jelenlegi, 2026. május 21., 10:10-kori változata
| Maihuenioideae | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Maihuenioideae |
Tudományos név
- Maihuenioideae P.Fearn, Rev. Origin Cact. Fam. [67] (1996) sec. Korotkova et al. (2025)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A Maihuenioideae alcsalád neve az egységes típusnemzetség, a Maihuenia nevéből származik, az alcsaládi rangot jelölő -oideae végződéssel. Maga a nemzetségnév közvetlenül a chilei pehuenche indiánok őshonos nyelvéből, a mapucsungun (mapucse) nyelvből ered. A helyi lakosok a növényt maihuén néven nevezték, amelynek jelentése a klasszikus népnyelvi források és botanikai etimológiai művek (mint Genaust, Ullrich és Quattrocchi) alapján a növény párnaképző, sűrű, alacsony növekedési formájára, illetve földhözszorítottságára utal. Ezt a bennszülött nevet latinosította formálisan a botanikai nómenklatúra szabályai szerint a leíró szerző.
Típus
- Típusnemzetség: Maihuenia (Philippi ex K.Schumann) K.Schumann
- Első leírása: Philip Fearn (1996): Review of the Origin of the Cactaceae Family, [67].
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: A taxon alcsaládi rangú, leírója Philip Fearn, 1996.
Maihuenia képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Nincs megadva szinonima az elsődleges forrásokban.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Szárazföldi törpecserjék, amelyek húsos, vaskos karógyökérrel rendelkeznek. A gumós gyökerek morfológiájukat tekintve nagyon hasonlók a Pereskia humboldtii gyökereihez. A növények sűrű, nagyméretű, lapos párnákat alkotnak a talaj felszínén. Hajtásaik erősen nyálkásak, pozsgásak, kissé tagoltak, hengeres felépítésűek. A szár epidermiszében (bőrszövetében) kifejezetten kevés a sztóma (gázcserenyílás), és a szárak felszíne idősödve gyorsan kéreggé alakul. Az areolák tövisesek, és a nóduszokon az elsődleges levelek hónaljában elhelyezkedő, összenyomott brachyblasztokat (törpehajtásokat) képviselnek. A levelek (levélkezdemények) rendkívül feltűnőek, hengeres alakúak és a kaktuszfélék többségével ellentétben hosszú életűek (maradandók). A szárak és a levelek egyaránt jelentős mennyiségű nyálkatartalékot halmoznak fel a szövetekben. A növényen fejlődő tövisek az areolákból erednek.
Generatív test
Virág
A virág magányosan fejlődik a hajtások csúcsán (a forrásban nincs részletes alaktani kifejtés a virágzati struktúráról).
- Takarólevelek: A lepellevél struktúra részletes morfológiája a megadott forrás alapján hiányzik.
- Ivarlevelek: A porzószálak, portokok és a termő részletes leírása a megadott forrás alapján hiányzik.
Termés
A termés morfológiai jellemzői a megadott szigorú forrás alapján hiányoznak.
- Magja: A magok leírása a megadott szigorú forrás alapján hiányzik.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Az alcsalád elterjedési területe kizárólag Dél-Amerikára, azon belül Argentína déli részeire (Patagónia) és Chile területére korlátozódik.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
- Földi, szárazföldi törpecserjés életmódot folytatnak.
- Kiválóan alkalmazkodtak a patagóniai és andoki régió hideg, száraz, szeles éghajlati viszonyaihoz, ahol a párnaképző növekedési forma és a jelentős nyálkatartalék védi a sejteket a kiszáradástól és a fagytól.
Kultúrában tartás
A megadott szigorú forrás nem tartalmaz specifikus információkat a kultúrában való nevelésről és tartási körülményekről.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Maihuenioideae alcsalád tagjai a hosszú életű, hengeres levelek és a párnaképző növekedési forma kombinációja alapján jól elkülöníthetők a kaktuszfélék többi alcsaládjától. Bár szövettanilag és a nyálkatartalékok miatt korábban a szerzők (például Gibson 1977-ben) egyfajta „származtatott déli pereskioid fejlődési vonalként” értelmezték a csoportot, a karógyökér felépítése és a szár gyors paranemzete (kéregképződése) elkülöníti őket. A kaktuszfélék többi száras-leveles tagjától földrajzilag is izoláltak, elterjedésük a dél-argentin és chilei hideg sztyeppékre és andoki zónákra korlátozódik.
Szukkulens taxonok
Az alcsalád egy monofiletikus, jól körülhatárolható fejlődési vonalat (kládot) képvisel a kaktuszfélék családfáján. Mindössze egyetlen nemzetséget, a Maihuenia-t foglalja magában, amelybe két érvényes faj tartozik. A kládot vegetatív szinten a hengeres, húsos, magas nyálkatartalmú szárak és a szintén pozsgás, tartós levelek jellemzik, amelyek a redukált gázcserenyílásokkal együtt a száraz, arid és szemiarid környezethez való specializációt mutatják.
Taxonómia és filogenetika
A modern, több száz sejtmagos gén szekvenciáján alapuló filogenomikai vizsgálatok (Korotkova et al. 2025) megerősítették a Maihuenioideae alcsalád izolált evolúciós helyzetét. Az elemzések során a Maihuenia nemzetség maximális statisztikai támogatottsággal a Cactaceae család fennmaradó részének (azaz a tágabb értelemben vett Cactoideae alcsaládnak, a Cactoideae s.l.-nek) a testvércsoportjaként (sister group) jelenik meg.
A legújabb filogenetikai konszenzus alapján a család belső evolúciós törzsfája a következő topológiát mutatja, ahol a Maihuenioideae közvetlenül a Cactoideae s.l. fejlődési vonala előtt ágazik le:
Cactaceae
├─ Leuenbergerioideae
└─ N
├─ Pereskioideae
└─ N
├─ Opuntioideae
└─ N
├─ Maihuenioideae
└─ Cactoideae s.l.
├─ Blossfeldioideae
└─ Cactoideae s.s.
Ez a filogenetikai struktúra egyértelműen bizonyítja, hogy a morfológiailag szintén erősen izolált és apró termetű Blossfeldia nemzetség (amely a Blossfeldioideae alcsaládot alkotja) nem a Maihuenioideae alcsaládhoz tartozik, hanem a szűkebb értelemben vett Cactoideae s.s. testvércsoportja, míg a Maihuenioideae egy ettől független, korábban elágazó, önálló evolúciós fokozatot képvisel.