„Parodia lenninghausii” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (6 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | {{Taxonbox | ||
| accepted = Parodia lenninghausii (F.Haage) F.H.Brandt ex Eggli & Hofacker in Novon 20: 31. 2010 sec. Anceschi & Magli 2018 | | accepted = Parodia lenninghausii (F.Haage) F.H.Brandt ex Eggli & Hofacker in Novon 20: 31. 2010 sec. Anceschi & Magli 2018 | ||
| synonym = | | synonym = | ||
}} | }} | ||
[[Fájl:Parodia lenninghausii .JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]] | |||
[[Fájl:Parodia lenninghausii.JCs 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]] | |||
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
| 22. sor: | 24. sor: | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Nigel Paul Taylor, 1987. | * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Nigel Paul Taylor, 1987. | ||
{{Típusfaj|Parodia_leninghausii|limit=10}} | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | {{Kaktusz szinonimák}} | ||
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | <span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
| 105. sor: | 106. sor: | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
Friedrich Ritter leírta az ''Eriocactus leninghausii'' var. ''minor'' és var. ''longispinus'' alakokat. A hosszú tövisű növények termesztésben nem mutattak állandó elkülönülő bélyegeket, ezért taxonómiai jelentőségük ma csekély. | '''[[Friedrich Ritter]]''' leírta az ''Eriocactus leninghausii'' var. ''minor'' és var. ''longispinus'' alakokat. A hosszú tövisű növények termesztésben nem mutattak állandó elkülönülő bélyegeket, ezért taxonómiai jelentőségük ma csekély. | ||
Heinrich 1940-ben egy torz növekedésű alakot is említett ''Eriocactus leninghausii forma apelii'' néven. Ez a forma saját gyökéren rövid életű, oltva azonban jól fejlődik. | '''[[Heinrich]]''' 1940-ben egy torz növekedésű alakot is említett ''Eriocactus leninghausii forma apelii'' néven. Ez a forma saját gyökéren rövid életű, oltva azonban jól fejlődik. | ||
<span id="szerzők"></span> | <span id="szerzők"></span> | ||
== Szerzők == | == Szerzők == | ||
A lap jelenlegi, 2026. június 13., 16:07-kori változata
| Parodia lenninghausii | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Notocacteae |
| Nemzetség | Parodia |
| Faj | Parodia lenninghausii |
Tudományos név
- Parodia lenninghausii (F.Haage) F.H.Brandt ex Eggli & Hofacker in Novon 20: 31. 2010 sec. Anceschi & Magli 2018
elfogadott, érvényes név


A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév Domingo Parodi (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus nevét őrzi, aki Paraguayban, Uruguayban és Argentínában végzett botanikai gyűjtéseket.
- A fajnév Guillermo Lenninghaus német származású brazíliai kaktuszgyűjtő tiszteletére született, aki Rio Grande do Sul államban élt.
Megjegyzés
A faj neve a szakirodalomban hosszú ideig Parodia leninghausii alakban szerepelt, amelyet Friedrich Haage eredeti Pilocereus leninghausii nevén alapuló kombinációként Friedrich H. Brandt közölt 1982-ben. Ez a név azonban a Nemzetközi Növénynévtani Kódex (ICN) előírásainak nem felelt meg, ezért comb. inval. (érvénytelen kombináció) státuszú.
A jelenleg elfogadott név Parodia lenninghausii (kettős „n”-nel), amelyet David Hunt és Nigel Taylor névhelyesbítési javaslatát követően Friedrich H. Brandt ex Urs Eggli és Martin Hofacker érvényesen publikált 2010-ben. A névhelyesbítés oka, hogy a fajnév Guillermo Lenninghaus brazil kaktuszgyűjtő családnevéből származik, ezért az eredeti helyesírásnak megfelelően a „lenninghausii” alak tekintendő helyesnek.
A jelenlegi rendszerezések, köztük a Caryophyllales.org adatbázisa és Anceschi & Magli (2018) feldolgozása a Parodia lenninghausii nevet fogadják el.
Típuspéldány
- Első leírása: Pilocereus leninghausii F. Haage jun. ex K. Schumann, Gesamtbeschreibung der Kakteen 5: 147., 1895.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nigel Paul Taylor, 1987.
Parodia_leninghausii képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Parodia lenninghausii szinonimái
- ≡ Pilocereus lenninghausii, ≡ Malacocarpus leninghausii, ≡ Notocactus lenninghausii, ≡ Eriocephala lenninghausii, ≡ Eriocactus lenninghausii, ≡ Echinocactus leninghausii, ≡ Notocactus leninghausii, − Pilocereus leninghausii, − Echinocactus leninghausii, − Parodia leninghausii, − Echinocactus leninghausii
- = Echinocactus lenninghausii var. cristatus
- = Eriocactus lenninghausii f. apelii, ≡ Eriocephala lenninghausii f. apelii, ≡ Notocactus lenninghausii f. apelii
- = Eriocactus lenninghausii var. minor, ≡ Parodia lenninghausii var. minor, ≡ Notocactus lenninghausii f. minor, ≡ Eriocephala lenninghausii subsp. minor, − Notocactus lenninghausii var. minor
- = Notocactus lenninghausii f. cristatus
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
A hajtás kezdetben gömb alakú, később oszlopossá válik. Többnyire a tövénél sarjadzik. Magassága rendszerint 25–100 cm, átmérője 10–15 cm. Az idősebb példányok gyakran orgonasípszerű csoportokat alkotnak. Epidermisze matt zöld, csúcsa jellegzetesen ferdén áll.
Bordák
A bordák száma rendszerint 30 fölötti. Élesek, mintegy 7 mm magasak. Az areolák környezetében gyakran enyhén bemélyednek.
Areolák
Az areolák kerekek, fiatalon fehér gyapjasak, később részben vagy teljesen kopasszá válnak. Sűrűn helyezkednek el a bordákon.
Tövisek
- Középtövis: 3–4 db, erős, egyenes vagy enyhén hajlott, több mint 4 cm hosszú. Színe okkersárgától barnássárgáig változik, később szürkül.
- Peremtövis: 15–20 db, 5–10 mm hosszú, vékonyabb, halványsárga vagy aranysárga színű.
Generatív test
Virág
A virágok a hajtáscsúcs közelében jelennek meg, gyakran több egyszerre nyílik.
- Méret: kb. 5 cm hosszú és 6 cm átmérőjű.
- Külső lepellevelek: lándzsásak, hegyesek, zöldessárga színűek.
- Belső lepellevelek: lapát alakúak, fényes citromsárgák.
- Porzószál: halványsárga.
- Portok: kanárisárga.
- Bibeszál: sárgásfehér.
- Bibe: 9–14 ágú, halványsárga, rendszerint a lepellevelek fölé emelkedik.
Termés
A termés körte alakú, mintegy 20 mm vastag, sűrű fehéres gyapjúval borított. Éréskor az alsó részén felnyílik.
- Mag: vörösesbarna, fényes, enyhén kúpos, körülbelül 1 mm hosszú.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Brazília déli részén, elsősorban Rio Grande do Sul államban.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: sziklás lejtőkön és sziklafalakon él. Gyakran fordul elő együtt Rhipsalis, Lepismium cruciforme, valamint különböző bromélia- és orchideafajok társaságában.
Kultúrában tartás
Téli nyugalmi időszakában világos helyet és legalább 5 °C hőmérsékletet igényel. Talaja legyen ásványi anyagokban gazdag, kevés humuszt tartalmazó, ugyanakkor kiváló vízáteresztő képességű.
A növekedési időszakban rendszeres öntözéssel gyorsabban fejlődik. Magról könnyen szaporítható, ezért a leggyakrabban termesztett brazil kaktuszfajok közé tartozik.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A faj könnyen felismerhető sűrű, aranysárga töviszetéről, magas oszlopos növekedéséről és élénksárga virágairól. Az egykori Eriocactus nemzetség legismertebb képviselője.
Taxonómia és filogenetika
Megjegyzés
A fajt hosszú időn keresztül az Eriocactus nemzetségben kezelték. A modern rendszerezések azonban az Eriocactus elkülönítését nem tartják indokoltnak, ezért a taxont a Parodia nemzetség részeként kezelik. A Parodia lenninghausii nevet a POWO és a Caryophyllales.org adatbázisai egyaránt elfogadott névként tartják nyilván.
Egyéb
Friedrich Ritter leírta az Eriocactus leninghausii var. minor és var. longispinus alakokat. A hosszú tövisű növények termesztésben nem mutattak állandó elkülönülő bélyegeket, ezért taxonómiai jelentőségük ma csekély.
Heinrich 1940-ben egy torz növekedésű alakot is említett Eriocactus leninghausii forma apelii néven. Ez a forma saját gyökéren rövid életű, oltva azonban jól fejlődik.
Szerzők
- Szöveg: Sorin Copăcescu
- Fordította: Lőrincz István
- Kép: Bodor János (1.), Lukoczki Zoltán (2.)
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Forrás
- Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 163. kártya