„Kategória:Copiapoeae” változatai közötti eltérés

Copiapoeae
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Copiapoeae

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. július 5., 00:45-kori változata

Tudományos név

Copiapoeae Doweld, Sukkulenty 4(1-2): 47 (2002).
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A Copiapoeae nemzetségcsoport elnevezése a típusnemzetség, a Copiapoa nevéből származik. A nemzetségnevet a Chile északi részén található Copiapó városa és a környező tartomány után képezték, amely a növények egyik fő elterjedési centruma. Ehhez a földrajzi alapú nemzetségnévhez kapcsolódik a növényrendszertani szabályok szerint a tribusz rangját jelölő -eae végződés.

Típus

Copiapoa Salm-Dyck; Chile partvidéke és az Atacama-sivatag.
Első leírása: Sukkulenty 4(1-2): 47 (2002).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Alexander Borissovitch Doweld 2002.

Copiapoa képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Copiapoinae Doweld

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A tribuszba tartozó növények szárazföldi, gömbös vagy rövid oszlopos formájú, magányos vagy csoportokat, párnákat alkotó cserjék. A szárak nem szegmentáltak. Egyes fajok sajátos geofiton életmódot folytatnak, amelyeknél nagy, föld alatti raktározó gyökér vagy gyökérzet (húsos gumó) fejlődik ki, miközben a felszíni szár kisméretű marad, és szárazság vagy legelés hatására akár le is válhat a föld alatti részekről. Kifejezett levél vagy funkcionális levelek nincsenek, a fotoszintézist a szár végzi. A bordák és az azokon elhelyezkedő areolák gyapjasak vagy nemezesek, amelyekből erőteljes tövisek (valamint esetenként középtövis és peremtövis) fejlődhetnek.

Generatív test

Virág

A virág vagy a csúcs közelében tömegesen megjelenő csoportosulás nappali nyílású. A virágok uralkodóan sárga árnyalatúak, ritkábban rózsaszínesek. A perikarpellum felülete és annak pikkelyei teljesen csupaszok, nincsenek rajtuk szőrök vagy tövisek.

Takarólevelek: A virágzatot alkotó virág külső részén a csésze szerkezetét mutató pikkelyek csupaszok, a párta köreit alkotó sziromlevél és lepellevél csegelyek (mind a külső lepellevél, mind a belső lepellevél körök) többnyire tiszta sárgák vagy krémszínűek.
Ivarlevelek: A termő alsó állású, a vastag bibeszál tetején szétterülő bibe a virág centrumában található, amelyet a finom porzószálak és a rajtuk ülő sárga portokok sűrű koszorúja vesz körül.

Termés

A termések éréskor kiszáradnak (szárazzá válnak) és a csúcsukon, felül fedélszerűen felnyílnak a magvak kiszóródásához.

Magja: A magok feketék, fényesek vagy finoman szemcsézett felületűek, nagy hilum-mikropiláris régióval rendelkeznek.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetségcsoport tagjai kizárólag Chile középső és északi partvidékén, az Atacama-sivatag nyugati peremén, valamint a parti kordillerák vonulatain endemikusak.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Rendkívül száraz, szinte csapadékmentes sivatagi környezetben élnek, ahol a fő vízforrást a csendes-óceáni partvidék felől beáramló hajnali ködök (camanchaca) jelentik. Életmódjukat tekintve tipikus xerofita szukkulensek, a szárazabb területeken tökéletes geofiton alkalmazkodással.

Kultúrában tartás

A növények a kultúrában rendkívül lassú növekedésűek. Kiváló vízáteresztő, szigorúan ásványi alapú (homok, pumix, zúzott kő) talajt igényelnek. A túlöntözésre és a pangó vízre rendkívül érzékenyek, különösen a répagyökerű geofiton fajok. Teljes napfényt és jó légáramlást igényelnek, télen pedig teljesen száraz, hűvös (körülbelül 5–10 °C-os) tartást igényelnek a rothadás elkerülése érdekében.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Copiapoeae legfőbb megkülönböztető bélyege a tenyészőcsúcs környékén fejlődő, teljesen csupasz perikarpellumú, többnyire sárga virágzat, valamint az érett állapotban száraz, felül kupakkal nyíló termés. Bár külsőleg (habitusra) hasonlíthatnak a Notocacteae vagy Eriosyce csoportok tagjaira, a csupasz virágalap és a sajátos termésfelnyílás, valamint az atacamai elterjedés jól elkülöníti őket.

Szukkulens taxonok

A Copiapoeae egy monotypikus nemzetségcsoport, amely kizárólag a Copiapoa nemzetséget (beleértve a korábbi Pilocopiapoa-t) foglalja magában. Evolúciósan és földrajzilag egyaránt rendkívül izolált kládot alkotnak a család tagjai között.

Taxonómia és filogenetika

Ennek a mintegy 30 fajt számláló nemzetségnek a filogenetikai helyzete hosszú ideig vitatott volt. Feltehetően az általános növekedési forma és a csúcs közelében megjelenő sárga virágok túlsúlya miatt a Copiapoa nemzetséget hagyományosan a Notocacteae nemzetségcsoportba sorolták (Franz Buxbaum, 1958, 1974; Wilhelm Barthlott & David Richard Hunt, 1993; Edward Frederick Anderson, 2001, 2005; David Richard Hunt et al., 2006). Azonban minden újkori molekuláris vizsgálat (Reto Nyffeler, 2002; Alejandro Bárcenas et al., 2011; Héctor Manuel Hernández-Hernández et al., 2011, 2014; Xian-Guo Wang et al., 2019) egyetért abban, hogy ez a korábbi besorolás téves volt.

Egyes elemzésekben a Copiapoa az összes többi Cactoideae testvércsoportjaként jelenik meg, másokban pedig a Cacteae nélküli Cactoideae testvércsoportjaként (pl. Xian-Guo Wang et al., 2019). Reto Nyffeler és Urs Eggli (2010) éppen ezért besorolhatatlan, „árva” taxonként kezelték a csoportot. Jurriaan M. de Vos és munkatársai (2025) a legújabb genomikai adatok alapján önálló, monotypikus nemzetségcsoportként határozzák meg, hangsúlyozva izolált, sajátos evolúciós helyzetét az alcsaládon belül, amely a kladogramok szerint a Lymanbensonieae tribusszal áll közelebbi rokonságban.

Isabel Larridon és munkatársai (2015) elvégezték a nemzetség első részletes molekuláris filogenetikai vizsgálatát három plasztid DNS-markert (rpl32-trnL, trnH-psbA és ycf1) használva, kombinálva geo-hivatkozott előfordulási és éghajlati adatokkal. A vizsgálat megerősítette a tribusz és a nemzetség szigorú monofíliáját. Mivel a statisztikailag alátámasztott belső alcsoportok nem illeszkedtek a korábbi alnemzetségi felosztásokhoz, a szerzők új alnemzetségi rendszert dolgoztak ki négy szekcióval és két alszekcióval, amelyben 32 fajt és 5 alfajt határoztak meg. Isabel Larridon és munkatársai (2018) később populációgenetikai és elterjedési modellezési kutatásokkal egészítették ki a taxonómiai hátteret, amelyeket Pablo Guerrero (2021) is áttekintett.

Kladogram

└─ Cactaceae
   :
   └─ Cactoideae s.l.
      ├─ Blossfeldioideae
      └─ Cactoideae s.s.
          ├─ N
          │  ├─ Lymanbensonieae
          │  │  ├─ Calymmanthium
          │  │  └─ Lymanbensonia (részben Acanthorhipsalis)
          │  └─ Copiapoeae
          │      └─ Copiapoa (beleértve a Pilocopiapoa-t)
          └─ Cacteae
             :

Forrás

Alkategóriák

Ennek a kategóriának csak egyetlen alkategóriája van.

C

Copiapoa

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-== Tribus Copiapoeae Doweld, Sukkulenty 4(1-2): 47 (2002). ==
+{{Taxonbox | accepted = Copiapoeae Doweld, Sukkulenty 4(1-2): 47 (2002). | synonym = }}
+=== A név eredete, etimológia ===
+* A [[:Kategória:Copiapoeae|Copiapoeae]] nemzetségcsoport elnevezése a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nevéből származik. A nemzetségnevet a Chile északi részén található Copiapó városa és a környező tartomány után képezték, amely a növények egyik fő elterjedési centruma. Ehhez a földrajzi alapú nemzetségnévhez kapcsolódik a növényrendszertani szabályok szerint a tribusz rangját jelölő ''-eae'' végződés.
-=== Beletartozó nemzetség ===
+=== Típus ===
-* ''Copiapoa'' (beleértve a ''Pilocopiapoa''-t)
-Szárazföldi, gömbös vagy rövid oszlopos, magányos vagy párnát alkotó cserjék; egyes fajok geofitonok, nagy föld alatti gumókkal és kisméretű felszíni testekkel, amelyek legelés hatására leválhatnak; a szárak nem szegmentáltak; a virágok nappaliak, sárga árnyalatúak vagy ritkán rózsaszínesek; a perikarpellum pikkelyei csupaszok; a termések éréskor szárazak és felül felnyílnak.
+* ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' Salm-Dyck; Chile partvidéke és az Atacama-sivatag.
+* '''Első leírása:''' Sukkulenty 4(1-2): 47 (2002).
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Alexander Borissovitch Doweld 2002.
-Ennek a mintegy 30 fajt számláló, rejtélyes nemzetségnek – amely kizárólag az Atacama nyugati peremén, valamint Chile középső és északi partvidékén és parti kordilleráin endemikus – filogenetikai helyzete hosszú ideig vitatott volt. Feltehetően az általános növekedési forma és a csúcs közelében megjelenő sárga virágok túlsúlya miatt a ''Copiapoa''-t hagyományosan a Notocacteae nemzatségcsoportba sorolták ('''Buxbaum in Endler &amp; Buxbaum''' 1958, 1974; '''Barthlott &amp; Hunt''' 1993; '''Anderson''' 2001, 2005; '''Hunt et al.''' 2006), azonban minden molekuláris vizsgálat ('''Nyffeler''' 2002; '''Barcenas et al.''' 2011; '''Hernandez-Hernandez et al.''' 2011, 2014; '''Wang et al.''' 2019) egyetért abban, hogy ez a besorolás téves.
+{{Típusfaj | Copiapoa | limit=5}}
-Egyes elemzésekben a ''Copiapoa'' az összes többi Cactoideae testvércsoportjaként jelenik meg, másokban pedig a Cacteae nélküli Cactoideae testvércsoportjaként (pl. '''Wang et al.''' 2019). '''Nyffeler és Eggli''' (2010a) besorolhatatlan „árva” taxonnak tekintették. '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025) önálló, monotypikus nemzetségcsoportba sorolja és hangsúlyozza elszigetelt, de még nem teljesen tisztázott helyzetét a Cactoideae alcsaládon belül.
+=== Szinonimák ===
-== Kladogram ==
+* Copiapoinae Doweld
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+A tribuszba tartozó növények szárazföldi, gömbös vagy rövid oszlopos formájú, magányos vagy csoportokat, párnákat alkotó cserjék. A '''szárak''' nem szegmentáltak. Egyes fajok sajátos ''geofiton'' életmódot folytatnak, amelyeknél nagy, föld alatti raktározó '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' (húsos gumó) fejlődik ki, miközben a felszíni '''szár''' kisméretű marad, és szárazság vagy legelés hatására akár le is válhat a föld alatti részekről. Kifejezett '''levél''' vagy funkcionális '''levelek''' nincsenek, a fotoszintézist a '''szár''' végzi. A '''bordák''' és az azokon elhelyezkedő '''areolák''' gyapjasak vagy nemezesek, amelyekből erőteljes '''tövisek''' (valamint esetenként '''középtövis''' és '''peremtövis''') fejlődhetnek.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A '''virág''' vagy a csúcs közelében tömegesen megjelenő csoportosulás nappali nyílású. A '''virágok''' uralkodóan sárga árnyalatúak, ritkábban rózsaszínesek. A perikarpellum felülete és annak pikkelyei teljesen csupaszok, nincsenek rajtuk szőrök vagy tövisek.
+* '''Takarólevelek:''' A virágzatot alkotó '''virág''' külső részén a '''csésze''' szerkezetét mutató pikkelyek csupaszok, a '''párta''' köreit alkotó '''sziromlevél''' és '''lepellevél''' csegelyek (mind a '''külső lepellevél''', mind a '''belső lepellevél''' körök) többnyire tiszta sárgák vagy krémszínűek.
+* '''Ivarlevelek:''' A '''termő''' alsó állású, a vastag '''bibeszál''' tetején szétterülő '''bibe''' a virág centrumában található, amelyet a finom '''porzószálak''' és a rajtuk ülő sárga '''portokok''' sűrű koszorúja vesz körül.
+==== Termés ====
+A termések éréskor kiszáradnak (szárazzá válnak) és a csúcsukon, felül fedélszerűen felnyílnak a magvak kiszóródásához.
+* '''Magja:''' A magok feketék, fényesek vagy finoman szemcsézett felületűek, nagy hilum-mikropiláris régióval rendelkeznek.
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetségcsoport tagjai kizárólag '''Chile''' középső és északi partvidékén, az Atacama-sivatag nyugati peremén, valamint a parti kordillerák vonulatain endemikusak.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Rendkívül száraz, szinte csapadékmentes sivatagi környezetben élnek, ahol a fő vízforrást a csendes-óceáni partvidék felől beáramló hajnali ködök (camanchaca) jelentik. Életmódjukat tekintve tipikus xerofita szukkulensek, a szárazabb területeken tökéletes ''geofiton'' alkalmazkodással.
+== Kultúrában tartás ==
+A növények a kultúrában rendkívül lassú növekedésűek. Kiváló vízáteresztő, szigorúan ásványi alapú (homok, pumix, zúzott kő) talajt igényelnek. A túlöntözésre és a pangó vízre rendkívül érzékenyek, különösen a répagyökerű ''geofiton'' fajok. Teljes napfényt és jó légáramlást igényelnek, télen pedig teljesen száraz, hűvös (körülbelül 5–10 °C-os) tartást igényelnek a rothadás elkerülése érdekében.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
+A [[:Kategória:Copiapoeae|Copiapoeae]] legfőbb megkülönböztető bélyege a tenyészőcsúcs környékén fejlődő, teljesen csupasz perikarpellumú, többnyire sárga virágzat, valamint az érett állapotban száraz, felül kupakkal nyíló termés. Bár külsőleg (habitusra) hasonlíthatnak a ''Notocacteae'' vagy ''Eriosyce'' csoportok tagjaira, a csupasz virágalap és a sajátos termésfelnyílás, valamint az atacamai elterjedés jól elkülöníti őket.
+== Szukkulens taxonok ==
+A [[:Kategória:Copiapoeae|Copiapoeae]] egy monotypikus nemzetségcsoport, amely kizárólag a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetséget (beleértve a korábbi ''Pilocopiapoa''-t) foglalja magában. Evolúciósan és földrajzilag egyaránt rendkívül izolált kládot alkotnak a család tagjai között.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+Ennek a mintegy 30 fajt számláló nemzetségnek a filogenetikai helyzete hosszú ideig vitatott volt. Feltehetően az általános növekedési forma és a csúcs közelében megjelenő sárga virágok túlsúlya miatt a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' nemzetséget hagyományosan a Notocacteae nemzetségcsoportba sorolták ('''Franz Buxbaum''', 1958, 1974; '''Wilhelm Barthlott''' & '''David Richard Hunt''', 1993; '''Edward Frederick Anderson''', 2001, 2005; '''David Richard Hunt''' et al., 2006). Azonban minden újkori molekuláris vizsgálat ('''Reto Nyffeler''', 2002; '''Alejandro Bárcenas''' et al., 2011; '''Héctor Manuel Hernández-Hernández''' et al., 2011, 2014; '''Xian-Guo Wang''' et al., 2019) egyetért abban, hogy ez a korábbi besorolás téves volt.
+Egyes elemzésekben a ''[[:Kategória:Copiapoa|Copiapoa]]'' az összes többi [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] testvércsoportjaként jelenik meg, másokban pedig a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] nélküli [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] testvércsoportjaként (pl. '''Xian-Guo Wang''' et al., 2019). '''Reto Nyffeler''' és '''Urs Eggli''' (2010) éppen ezért besorolhatatlan, „árva” taxonként kezelték a csoportot. '''Jurriaan M. de Vos''' és munkatársai (2025) a legújabb genomikai adatok alapján önálló, monotypikus nemzetségcsoportként határozzák meg, hangsúlyozva izolált, sajátos evolúciós helyzetét az alcsaládon belül, amely a kladogramok szerint a [[:Kategória:Lymanbensonieae|Lymanbensonieae]] tribusszal áll közelebbi rokonságban.
+'''Isabel Larridon''' és munkatársai (2015) elvégezték a nemzetség első részletes molekuláris filogenetikai vizsgálatát három plasztid DNS-markert (rpl32-trnL, trnH-psbA és ycf1) használva, kombinálva geo-hivatkozott előfordulási és éghajlati adatokkal. A vizsgálat megerősítette a tribusz és a nemzetség szigorú monofíliáját. Mivel a statisztikailag alátámasztott belső alcsoportok nem illeszkedtek a korábbi alnemzetségi felosztásokhoz, a szerzők új alnemzetségi rendszert dolgoztak ki négy szekcióval és két alszekcióval, amelyben 32 fajt és 5 alfajt határoztak meg. '''Isabel Larridon''' és munkatársai (2018) később populációgenetikai és elterjedési modellezési kutatásokkal egészítették ki a taxonómiai hátteret, amelyeket '''Pablo Guerrero''' (2021) is áttekintett.
+=== Kladogram ===
 <pre>
 └─ Cactaceae
@@ 17. sor: / 61. sor: @@
        ├─ Blossfeldioideae
        └─ Cactoideae s.s.
-         ├─ N
+          ├─ N
-         │  ├─ Lymanbensonieae
+          │  ├─ Lymanbensonieae
-         |  |  ├─ Calymmanthium
+          │  │  ├─ Calymmanthium
-         |  |  └─ Lymanbensonia (részben Acanthorhipsalis)
+          │  │  └─ Lymanbensonia (részben Acanthorhipsalis)
-         │  └─ Copiapoeae
+          │  └─ Copiapoeae
-         |     └─ Copiapoa (beleértve a Pilocopiapoa-t)
+          │      └─ Copiapoa (beleértve a Pilocopiapoa-t)
-         └─ Cacteae
+          └─ Cacteae
-            :
+             :
 </pre>
-== Filogenetika ==
+== Forrás ==
-'''Larridon és mtsai''' (2015) elvégezték a ''Copiapoa'' első molekuláris filogenetikai vizsgálatát, három plastid DNS-markert használva: rpl32-trnL, trnH-psbA és ycf1. Ezen felül modellezték a fajok elterjedését geo-hivatkozott előfordulási adatok és éghajlati adatok alapján, és elemezték kiválasztott morfológiai jellemzők evolúcióját. A ''Copiapoa'' monofiletikus volt, ezt maximális támogatottság igazolta. A felismert alcsoportok, amelyek jól statisztikailag alátámasztottak voltak, nem illeszkedtek a korábban javasolt alnemzetségi felosztásokhoz, ezért a szerzők a saját eredményeik alapján új alnemzetségi rendszert dolgoztak ki négy szekcióval és két al-szekcióval. Az adatok lehetővé tették 32 faj és 5 alfaj meghatározását, bár a fajok közötti összes kapcsolatot nem sikerült tisztázni. A felismert kapcsolatok gyakran morfológiai jellemzőkkel és elterjedési mintázatokkal is alátámasztottak voltak. '''Larridon és mtsai''' (2018) populációgenetikai vizsgálatot végeztek, és modellezték a fajok elterjedését. ['''Guerrero''' (2021)]
-== Forrás ==
 * [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]
 * [https://bioone.org/journals/willdenowia/volume-51/issue-2/wi.51.51208/Cactaceae-at-Caryophyllalesorg--a-dynamic-online-species-level-taxonomic/10.3372/wi.51.51208.full Cactaceae at Caryophyllales.org – a dynamic online species-level taxonomic backbone for the family]
-[[Kategória:Cactaceae]]
 [[Kategória:Cactoideae]]