„Cleistocactus brookeae subsp. vulpis-cauda” változatai közötti eltérés
a Jokhel Csaba átnevezte a(z) Cleistocactus brookeae subsp. vulpis-cauda XY lapot a következő névre: Cleistocactus brookeae subsp. vulpis-cauda |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
| synonym = | | synonym = | ||
}} | }} | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A '''nemzetségnév''' ógörög szóösszetétel. A „kleistos” szó jelentése zárt, amely a nemzetségbe tartozó fajok keskeny, csőszerű virágainak csaknem zárt torkára utal. | * A '''nemzetségnév''' ógörög szóösszetétel. A „kleistos” szó jelentése zárt, amely a nemzetségbe tartozó fajok keskeny, csőszerű virágainak csaknem zárt torkára utal. | ||
* A '''fajnév''' Winifred M. Brooke nevét őrzi, aki az első példányokat gyűjtötte. | * A '''fajnév''' '''[[Winifred M. Brooke]]''' nevét őrzi, aki az első példányokat gyűjtötte. | ||
* Az '''alfaj neve''' latin eredetű szóösszetétel: „vulpes” = róka, „cauda” = farok. A név a növény csüngő hajtásaira és sűrű, gyakran vörösesbarnás tövisezetére utal. | * Az '''alfaj neve''' latin eredetű szóösszetétel: „vulpes” = róka, „cauda” = farok. A név a növény csüngő hajtásaira és sűrű, gyakran vörösesbarnás tövisezetére utal. | ||
[[Fájl:Cleistocactus brookeae vulpis-cauda-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
[[Fájl:Cleistocactus brookeae vulpis-cauda-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
[[Fájl:Cleistocactus brookeae subsp. vulpis-cauda.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Bolívia, Chuquisaca régió, Tomina tartomány, Puente Acero közelében, 1200–1600 m tengerszint feletti magasságban | * Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Bolívia, Chuquisaca régió, Tomina tartomány, Puente Acero közelében, 1200–1600 m tengerszint feletti magasságban | ||
* '''Első leírása:''' ''KuaS'', 1962. | * '''Első leírása:''' ''KuaS'', 1962. | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Mottram, 2001 | * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Mottram, Roy|Mottram]]''', 2001 | ||
{{Kaktusz szinonimák}} | {{Kaktusz szinonimák}} | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
A talajszinten elágazó növény. Hajtásai függőleges sziklákról alácsüngők, 1–1,5 m hosszúak és 2–5 cm vastagok. Színük matt zöld. | A talajszinten elágazó növény. Hajtásai függőleges sziklákról alácsüngők, 1–1,5 m hosszúak és 2–5 cm vastagok. Színük matt zöld. | ||
==== Szemölcsök ==== | ==== Szemölcsök ==== | ||
A hajtásokat 18–22 borda tagolja, amelyek éle enyhén fogazott. | A hajtásokat 18–22 borda tagolja, amelyek éle enyhén fogazott. | ||
==== Areolák ==== | ==== Areolák ==== | ||
Az areolák mintegy 2 mm átmérőjűek, a szemölcsök csúcsán helyezkednek el. Eleinte sárgás, később barna filc borítja őket. | Az areolák mintegy 2 mm átmérőjűek, a szemölcsök csúcsán helyezkednek el. Eleinte sárgás, később barna filc borítja őket. | ||
==== Tövisek ==== | ==== Tövisek ==== | ||
* '''Középtövis:''' nem különül el | * '''Középtövis:''' nem különül el | ||
* '''Peremtövis:''' legfeljebb 50 db areolánként, 10–15 (20) mm hosszúak, puhák, sörteszerűek, egymást átfedik és szinte teljesen befedik a hajtást, színük fehértől a rókavörösig változik | * '''Peremtövis:''' legfeljebb 50 db areolánként, 10–15 (20) mm hosszúak, puhák, sörteszerűek, egymást átfedik és szinte teljesen befedik a hajtást, színük fehértől a rókavörösig változik | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A virágok 6 cm hosszúak és mintegy 1 cm átmérőjűek. Általában a hajtáscsúcs közelében fejlődnek, de a hajtás teljes hosszán is előfordulhatnak. Mindig függőlegesen felfelé állnak. A virágcső vörös, mélyebb vörös pikkelyekkel, csúcsuk zöldes, apró fehér szőrökkel. A lepellevelek sötétpirosak, világosabb piros vagy narancsszínű szegéllyel, szorosan egymáshoz simulnak, nem nyílnak szét. A porzószálak alsó része fehér, felső része sötét rózsaszínű, a portokok sötétlilák. A bibeszál és a bibe fehéres. | A virágok 6 cm hosszúak és mintegy 1 cm átmérőjűek. Általában a hajtáscsúcs közelében fejlődnek, de a hajtás teljes hosszán is előfordulhatnak. Mindig függőlegesen felfelé állnak. A virágcső vörös, mélyebb vörös pikkelyekkel, csúcsuk zöldes, apró fehér szőrökkel. A lepellevelek sötétpirosak, világosabb piros vagy narancsszínű szegéllyel, szorosan egymáshoz simulnak, nem nyílnak szét. A porzószálak alsó része fehér, felső része sötét rózsaszínű, a portokok sötétlilák. A bibeszál és a bibe fehéres. | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
A termés kezdetben piros, éretten barna színű, csaknem kocka alakú, mintegy 9 mm-es. | A termés kezdetben piros, éretten barna színű, csaknem kocka alakú, mintegy 9 mm-es. | ||
* '''Magja:''' fekete, kissé fényes dudorokkal, mintegy 1 mm hosszú, köldöke sárgás | * '''Magja:''' fekete, kissé fényes dudorokkal, mintegy 1 mm hosszú, köldöke sárgás | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' Bolívia, Chuquisaca régió, Tomina tartomány | * '''Földrajzi elterjedés:''' Bolívia, Chuquisaca régió, Tomina tartomány | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' függőleges sziklafalakon, ritkás cserjék, pázsitfűfélék és zúzmók között, 1200–1600 m tengerszint feletti magasságban | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' függőleges sziklafalakon, ritkás cserjék, pázsitfűfélék és zúzmók között, 1200–1600 m tengerszint feletti magasságban | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Kultúrában könnyen nevelhető, jól fejlődő faj. Vulkáni eredetű ásványokkal lazított talajban, tavasztól őszig bőséges öntözéssel gyors növekedést mutat. Üvegházban és szabadban egyaránt jól tartható. Májustól nyár végéig több hullámban virágzik. Hajtásai kezdetben felállók, később elheverők vagy csüngők. Télen szárazon tartva, akár 5 °C-os üvegházban is biztonságosan teleltethető. | Kultúrában könnyen nevelhető, jól fejlődő faj. Vulkáni eredetű ásványokkal lazított talajban, tavasztól őszig bőséges öntözéssel gyors növekedést mutat. Üvegházban és szabadban egyaránt jól tartható. Májustól nyár végéig több hullámban virágzik. Hajtásai kezdetben felállók, később elheverők vagy csüngők. Télen szárazon tartva, akár 5 °C-os üvegházban is biztonságosan teleltethető. | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
Jellegzetes hosszú, csüngő hajtásai és sűrű, gyakran rókavörös színű tövisei alapján könnyen felismerhető. Virágai keskenyek, csőszerűek és nem nyílnak szét. | Jellegzetes hosszú, csüngő hajtásai és sűrű, gyakran rókavörös színű tövisei alapján könnyen felismerhető. Virágai keskenyek, csőszerűek és nem nyílnak szét. | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
Ritter és Cullmann 1962-ben önálló fajként írta le Cleistocactus vulpis-cauda néven. A jelenlegi rendszerezés szerint a Cleistocactus brookeae egyik alfaja. A modern rendszerezők nem fogadják el önálló fajként. | '''Ritter''' és '''Cullmann''' 1962-ben önálló fajként írta le ''Cleistocactus vulpis-cauda'' néven. A jelenlegi rendszerezés szerint a ''Cleistocactus brookeae'' egyik alfaja. A modern rendszerezők nem fogadják el önálló fajként. | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
A taxon felismeréséhez vezető megfigyeléseket Cullmann tette, aki Cardenas által gyűjtött magból nevelt növényen észlelte a különbségeket. Kultúrában világosabb tövisű formák is előfordulnak. | A taxon felismeréséhez vezető megfigyeléseket '''Cullmann''' tette, aki '''Cardenas''' által gyűjtött magból nevelt növényen észlelte a különbségeket. Kultúrában világosabb tövisű formák is előfordulnak. | ||
== Szerzők == | == Szerzők == | ||
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | * '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | ||
| 83. sor: | 58. sor: | ||
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László | * '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 507. kártya | * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 507. kártya | ||
| 89. sor: | 63. sor: | ||
[[Kategória:Cleistocactus]] | [[Kategória:Cleistocactus]] | ||
[[Kategória:Pozsgások kártyák]] | [[Kategória:Pozsgások kártyák]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. augusztus 9., 18:34-kori változata
| Cleistocactus brookeae subsp. vulpis-cauda | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Trichocereinae |
| Nemzetség | Cleistocactus |
| Faj | Cleistocactus brookeae |
| Alfaj | Cleistocactus brookeae subsp. vulpis-cauda |
Tudományos név
- Cleistocactus brookeae subsp. vulpis-cauda (F.Ritter & Cullmann) Mottram in Cactaceae Syst. Init. 13: 10. 2002 sec. Kiesling & al. 2014
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév ógörög szóösszetétel. A „kleistos” szó jelentése zárt, amely a nemzetségbe tartozó fajok keskeny, csőszerű virágainak csaknem zárt torkára utal.
- A fajnév Winifred M. Brooke nevét őrzi, aki az első példányokat gyűjtötte.
- Az alfaj neve latin eredetű szóösszetétel: „vulpes” = róka, „cauda” = farok. A név a növény csüngő hajtásaira és sűrű, gyakran vörösesbarnás tövisezetére utal.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Bolívia, Chuquisaca régió, Tomina tartomány, Puente Acero közelében, 1200–1600 m tengerszint feletti magasságban
- Első leírása: KuaS, 1962.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Mottram, 2001
A(z) Cleistocactus brookeae subsp. vulpis-cauda szinonimái
- − Cleistocactus brookeae subsp. vulpis-cauda
- ≡ Cleistocactus vulpis-cauda
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
A talajszinten elágazó növény. Hajtásai függőleges sziklákról alácsüngők, 1–1,5 m hosszúak és 2–5 cm vastagok. Színük matt zöld.
Szemölcsök
A hajtásokat 18–22 borda tagolja, amelyek éle enyhén fogazott.
Areolák
Az areolák mintegy 2 mm átmérőjűek, a szemölcsök csúcsán helyezkednek el. Eleinte sárgás, később barna filc borítja őket.
Tövisek
- Középtövis: nem különül el
- Peremtövis: legfeljebb 50 db areolánként, 10–15 (20) mm hosszúak, puhák, sörteszerűek, egymást átfedik és szinte teljesen befedik a hajtást, színük fehértől a rókavörösig változik
Generatív test
Virág
A virágok 6 cm hosszúak és mintegy 1 cm átmérőjűek. Általában a hajtáscsúcs közelében fejlődnek, de a hajtás teljes hosszán is előfordulhatnak. Mindig függőlegesen felfelé állnak. A virágcső vörös, mélyebb vörös pikkelyekkel, csúcsuk zöldes, apró fehér szőrökkel. A lepellevelek sötétpirosak, világosabb piros vagy narancsszínű szegéllyel, szorosan egymáshoz simulnak, nem nyílnak szét. A porzószálak alsó része fehér, felső része sötét rózsaszínű, a portokok sötétlilák. A bibeszál és a bibe fehéres.
Termés
A termés kezdetben piros, éretten barna színű, csaknem kocka alakú, mintegy 9 mm-es.
- Magja: fekete, kissé fényes dudorokkal, mintegy 1 mm hosszú, köldöke sárgás
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Bolívia, Chuquisaca régió, Tomina tartomány
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: függőleges sziklafalakon, ritkás cserjék, pázsitfűfélék és zúzmók között, 1200–1600 m tengerszint feletti magasságban
Kultúrában tartás
Kultúrában könnyen nevelhető, jól fejlődő faj. Vulkáni eredetű ásványokkal lazított talajban, tavasztól őszig bőséges öntözéssel gyors növekedést mutat. Üvegházban és szabadban egyaránt jól tartható. Májustól nyár végéig több hullámban virágzik. Hajtásai kezdetben felállók, később elheverők vagy csüngők. Télen szárazon tartva, akár 5 °C-os üvegházban is biztonságosan teleltethető.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Jellegzetes hosszú, csüngő hajtásai és sűrű, gyakran rókavörös színű tövisei alapján könnyen felismerhető. Virágai keskenyek, csőszerűek és nem nyílnak szét.
Taxonómia és filogenetika
Ritter és Cullmann 1962-ben önálló fajként írta le Cleistocactus vulpis-cauda néven. A jelenlegi rendszerezés szerint a Cleistocactus brookeae egyik alfaja. A modern rendszerezők nem fogadják el önálló fajként.
Egyéb
A taxon felismeréséhez vezető megfigyeléseket Cullmann tette, aki Cardenas által gyűjtött magból nevelt növényen észlelte a különbségeket. Kultúrában világosabb tövisű formák is előfordulnak.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 507. kártya