Ugrás a tartalomhoz

„Eriosyce chilensis” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Eriosyce chilensis (Hildm. ex K.Schum.) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 119. 1994 sec. Hunt 2006 | synonym = }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' ''Eriosyce'' az ógörög ''erion'' = gyapjú és ''syke'' = füge, fügefa szavakból származik. A név a nemzetség fajainak azon tulajdonságára utal, hogy termésük felszínén gyakran gyapjúszerű szőr…”
 
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(2 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Taxonbox | accepted = Eriosyce chilensis (Hildm. ex K.Schum.) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 119. 1994 sec. Hunt 2006 | synonym = }}
{{Taxonbox | accepted = Eriosyce chilensis (Hildm. ex K.Schum.) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 119. 1994 sec. Hunt 2006 | synonym =  
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
}}
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===
* A '''nemzetségnév''' ''Eriosyce'' az ógörög ''erion'' = gyapjú és ''syke'' = füge, fügefa szavakból származik. A név a nemzetség fajainak azon tulajdonságára utal, hogy termésük felszínén gyakran gyapjúszerű szőrzet fejlődik.
* A '''nemzetségnév''' ''Eriosyce'' az ógörög ''erion'' = gyapjú és ''syke'' = füge, fügefa szavakból származik. A név a nemzetség fajainak azon tulajdonságára utal, hogy termésük felszínén gyakran gyapjúszerű szőrzet fejlődik.
* A '''fajnév''' ''chilensis'' a faj chilei előfordulására utal.
* A '''fajnév''' ''chilensis'' a faj chilei előfordulására utal.


<span id="típuspéldány"></span>
=== Típuspéldány ===
=== Típuspéldány ===


* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' -
* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' -
* '''Első leírás:''' ''Gesamtbeschreibung der Kakteen'' 423. 1898.
* '''Első leírás:''' ''Gesamtbeschreibung der Kakteen'' 423. 1898.
* '''Neotípus:''' Fred A. Kattermann gyűjtötte 1994-ben Chile Valparaíso régiójában, Petorca közelében.
* '''Neotípus:''' [[Fred A. Kattermann]] gyűjtötte 1994-ben Chile Valparaíso régiójában, Petorca közelében.
[[Fájl:Eriosyce chilensis-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]
[[Fájl:Eriosyce chilensis-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]
[[Fájl:Eriosyce chilensis-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Halmi László]]
[[Fájl:Eriosyce chilensis-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Szabó Gábor]]
[[Fájl:Eriosyce chilensis.LZ 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
{{Kaktusz szinonimák}}
{{Kaktusz szinonimák}}
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===
[[Fájl:Eriosyce chilensis-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Halmi László]]
<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
==== Hajtás, szár ====
Magánosan növő vagy tövénél sarjadzó növény. Hajtása gömbszerű vagy röviden hengeres, idős korban jelentősen megnyúlhat; a nagyon idős példányok akár az 1 m-es magasságot is megközelíthetik. Az ilyen idős hajtások gyakran elfekvővé válnak. Színe sárgászöld vagy fűzöld.
Magánosan növő vagy tövénél sarjadzó növény. Hajtása gömbszerű vagy röviden hengeres, idős korban jelentősen megnyúlhat; a nagyon idős példányok akár az 1 m-es magasságot is megközelíthetik. Az ilyen idős hajtások gyakran elfekvővé válnak. Színe sárgászöld vagy fűzöld.


<span id="szemölcsök"></span>
==== Bordák ====
==== Bordák ====
A bordák száma rendszerint 14–16, kb. 5 mm magasak. Egyes megfigyelések szerint a kifejlett példányokon akár 20–21 borda is lehet, amelyek magassága elérheti a 10–12 mm-t. A bordák keresztirányú árkokkal vagy az areolák közötti mélyedésekkel tagoltak.
A bordák száma rendszerint 14–16, kb. 5 mm magasak. Egyes megfigyelések szerint a kifejlett példányokon akár 20–21 borda is lehet, amelyek magassága elérheti a 10–12 mm-t. A bordák keresztirányú árkokkal vagy az areolák közötti mélyedésekkel tagoltak.
[[Fájl:Eriosyce chilensis-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Szabó Gábor]]
 
<span id="axillák"></span>
==== Axillák ====
==== Axillák ====
Az axillák kevéssé feltűnők.
Az axillák kevéssé feltűnők.


<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
==== Areolák ====
Az areolák a bordák kiemelkedésein helyezkednek el.
Az areolák a bordák kiemelkedésein helyezkednek el.


<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====
==== Tövisek ====
A hajtásokat sűrű, merev, tűszerű tövisek borítják, amelyek többnyire sárgás vagy barnás színűek.
A hajtásokat sűrű, merev, tűszerű tövisek borítják, amelyek többnyire sárgás vagy barnás színűek.
46. sor: 38. sor:
A tövisek gyakran nehezen különíthetők el perem- és középtövisekre.
A tövisek gyakran nehezen különíthetők el perem- és középtövisekre.


<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===
=== Generatív test ===


<span id="virág"></span>
==== Virág ====
==== Virág ====
A virágok a hajtáscsúcs közelében lévő fiatal areolákból fejlődnek, és egy areolából több virág is nyílhat.
A virágok a hajtáscsúcs közelében lévő fiatal areolákból fejlődnek, és egy areolából több virág is nyílhat.
60. sor: 50. sor:
Az ''Eriosyce chilensis'' var. ''albidiflora'' változat virágai sárgák, gyakran vöröses árnyalattal.
Az ''Eriosyce chilensis'' var. ''albidiflora'' változat virágai sárgák, gyakran vöröses árnyalattal.


<span id="termés"></span>
==== Termés ====
==== Termés ====
A termés hosszúkás, kb. 1,5 × 3 cm méretű, vörös színű.
A termés hosszúkás, kb. 1,5 × 3 cm méretű, vörös színű.


<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==


72. sor: 60. sor:
Az élőhely északi részén gyakrabban fordulnak elő fehéresebb virágú formák, míg délen inkább a rózsaszín virágú egyedek dominálnak. Ugyanezen a területen él a megjelenésében hasonló, de nagyobb elterjedésű ''Eriosyce subgibbosa'' is.
Az élőhely északi részén gyakrabban fordulnak elő fehéresebb virágú formák, míg délen inkább a rózsaszín virágú egyedek dominálnak. Ugyanezen a területen él a megjelenésében hasonló, de nagyobb elterjedésű ''Eriosyce subgibbosa'' is.


<span id="kultúrában-tartás"></span>
== Kultúrában tartás ==
== Kultúrában tartás ==


83. sor: 70. sor:
Virágzására tavasszal, leggyakrabban májusban számíthatunk.
Virágzására tavasszal, leggyakrabban májusban számíthatunk.


<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==


A faj a parti sávban élő ''Eriosyce'' fajok közé tartozik, és megjelenésében némileg hasonlíthat az ''Eriosyce subgibbosa'' fajra, amely azonban nagyobb elterjedési területtel rendelkezik.
A faj a parti sávban élő ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' fajok közé tartozik, és megjelenésében némileg hasonlíthat az ''[[Eriosyce subgibbosa]]'' fajra, amely azonban nagyobb elterjedési területtel rendelkezik.


<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
== Taxonómia és filogenetika ==
== Taxonómia és filogenetika ==
A gyűjteményekben a faj neve sokáig ''[[Neoporteria chilensis]]'' formában szerepelt. '''[[Fred A. Kattermann]]'''  1994-ben megjelent monográfiájában az ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' nemzetséget jelentősen kibővítette, és a korábban önálló ''[[:Kategória:Neoporteria|Neoporteria]]'' nemzetséget is az ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' körébe vonta. Az ''[[Eriosyce chilensis]]'' Kattermann rendszerében az ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' sect. ''[[:Kategória:Neoporteria|Neoporteria]]'' csoportjába, azon belül a subsect. ''[[:Kategória:Neoporteria|Neoporteria]]'' alszekcióba került. A ''Caryophyllales Network'' jelenlegi taxonómiai koncepciója az ''[[Eriosyce chilensis]]'' (Hildm. ex K.Schum.) Katt. nevet fogadja el, és a ''[[Neoporteria chilensis]]'' nevet szinonimaként kezeli; a ''[[:Kategória:Neoporteria|Neoporteria]]'' pedig az ''[[:Kategória:Eriosyce|Eriosyce]]'' sect. ''[[:Kategória:Neoporteria|Neoporteria]]'' szekciójaként szerepel.


A gyűjteményekben a faj neve sokáig ''Neoporteria chilensis'' formában szerepelt. '''Fred A. Kattermann''' 1994-ben megjelent monográfiájában több andoki kaktusznemzetséget revízió alá vont, és azokat az általa kibővített ''Eriosyce'' nemzetségbe sorolta. A ''Neoporteria'' ma az ''Eriosyce'' egyik szekciójaként vagy alszekciójaként szerepel.
<span id="szerzők"></span>
== Szerzők ==
== Szerzők ==
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán, Szabó Gábor
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán, Szabó Gábor
99. sor: 82. sor:
* '''Lektorálta:''' Papp László
* '''Lektorálta:''' Papp László


<span id="forrás"></span>
== Forrás ==
== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 462. kártya
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 462. kártya

A lap jelenlegi, 2026. szeptember 4., 17:24-kori változata

Eriosyce chilensis

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Notocacteae
Nemzetség Eriosyce
Faj Eriosyce chilensis
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Eriosyce chilensis (Hildm. ex K.Schum.) Katt., Eriosyce (Cactac.) Gen. Revis. Ampl.: 119. 1994 sec. Hunt 2006
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév Eriosyce az ógörög erion = gyapjú és syke = füge, fügefa szavakból származik. A név a nemzetség fajainak azon tulajdonságára utal, hogy termésük felszínén gyakran gyapjúszerű szőrzet fejlődik.
  • A fajnév chilensis a faj chilei előfordulására utal.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: -
  • Első leírás: Gesamtbeschreibung der Kakteen 423. 1898.
  • Neotípus: Fred A. Kattermann gyűjtötte 1994-ben Chile Valparaíso régiójában, Petorca közelében.
Fotó: Bodor János
Fotó: Halmi László
Fotó: Szabó Gábor
Fotó: Lukoczki Zoltán

A(z) Eriosyce chilensis szinonimái

  • ≡ Echinocactus chilensis, ≡ Neoporteria chilensis, ≡ Chilenia chilensis, ≡ Euporteria chilensis, ≡ Neochilenia chilensis, ≡ Pyrrhocactus chilensis
  • = Echinocactus chilensis var. confinis, ≡ Echinocactus chilensis f. confinis, ≡ Neoporteria chilensis f. confinis
  • = Pyrrhocactus chilensis var. albidiflorus, ≡ Eriosyce chilensis var. albidiflora
  • = Pyrrhocactus krausii

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Magánosan növő vagy tövénél sarjadzó növény. Hajtása gömbszerű vagy röviden hengeres, idős korban jelentősen megnyúlhat; a nagyon idős példányok akár az 1 m-es magasságot is megközelíthetik. Az ilyen idős hajtások gyakran elfekvővé válnak. Színe sárgászöld vagy fűzöld.

Bordák

A bordák száma rendszerint 14–16, kb. 5 mm magasak. Egyes megfigyelések szerint a kifejlett példányokon akár 20–21 borda is lehet, amelyek magassága elérheti a 10–12 mm-t. A bordák keresztirányú árkokkal vagy az areolák közötti mélyedésekkel tagoltak.

Axillák

Az axillák kevéssé feltűnők.

Areolák

Az areolák a bordák kiemelkedésein helyezkednek el.

Tövisek

A hajtásokat sűrű, merev, tűszerű tövisek borítják, amelyek többnyire sárgás vagy barnás színűek.

  • Peremtövis: 16–24 darab, 10–15 mm hosszú
  • Középtövis: 6–8 darab, erősebb felépítésű, 15–25 mm hosszú

A tövisek gyakran nehezen különíthetők el perem- és középtövisekre.

Generatív test

Virág

A virágok a hajtáscsúcs közelében lévő fiatal areolákból fejlődnek, és egy areolából több virág is nyílhat.

  • Magház és virágcső: pikkelyekkel borított; az axillákban gyapjúcsomók és üvegfehér színű sörték találhatók
  • Lepellevelek: kifelé hajlanak, színük rendszerint mély rózsaszín, a torok felé világosodhat sárgás vagy fehéres árnyalatig
  • Bibeszál: krémszínű vagy halvány rózsaszín
  • Bibe: 5–10 ágú

Az Eriosyce chilensis var. albidiflora változat virágai sárgák, gyakran vöröses árnyalattal.

Termés

A termés hosszúkás, kb. 1,5 × 3 cm méretű, vörös színű.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Chile középső részén, főként Valparaíso és Coquimbo régiók partvidéki területein.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: a déli szélesség kb. 33° körül, a parti sáv mentén fordul elő. Többnyire 5–30 m tengerszint feletti magasságban él sziklapárkányokon és kőzetkibúvásokon. Környezetében törpecserjék és más pozsgások – például Crassulaceae fajok – találhatók.

Az élőhely északi részén gyakrabban fordulnak elő fehéresebb virágú formák, míg délen inkább a rózsaszín virágú egyedek dominálnak. Ugyanezen a területen él a megjelenésében hasonló, de nagyobb elterjedésű Eriosyce subgibbosa is.

Kultúrában tartás

Mediterrán jellegű élőhelyén a növekedési időszakban rendszeresen kap csapadékot, a csapadékmentes időszakokban pedig gyakori köd vagy páralecsapódás nedvesíti. Kultúrában ezért kedvezően reagál a reggeli vízpermetezésre, bár ennek rendszeres alkalmazása nem mindig megoldható.

Növényházi tartásnál nyáron fontos a jó szellőzés. A legjobb, ha a növényeket szabadban, csapadéktól védett, jól benapozott helyen tartjuk. Tavasztól őszig mérsékelt, de rendszeres öntözést igényel.

A talaj legyen jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag és mészmentes. Télen szárazon, fagypont feletti hőmérsékleten, világos helyen teleltetendő. A jó légmozgás és az időnkénti szellőztetés a téli időszakban is fontos.

Virágzására tavasszal, leggyakrabban májusban számíthatunk.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A faj a parti sávban élő Eriosyce fajok közé tartozik, és megjelenésében némileg hasonlíthat az Eriosyce subgibbosa fajra, amely azonban nagyobb elterjedési területtel rendelkezik.

Taxonómia és filogenetika

A gyűjteményekben a faj neve sokáig Neoporteria chilensis formában szerepelt. Fred A. Kattermann 1994-ben megjelent monográfiájában az Eriosyce nemzetséget jelentősen kibővítette, és a korábban önálló Neoporteria nemzetséget is az Eriosyce körébe vonta. Az Eriosyce chilensis Kattermann rendszerében az Eriosyce sect. Neoporteria csoportjába, azon belül a subsect. Neoporteria alszekcióba került. A Caryophyllales Network jelenlegi taxonómiai koncepciója az Eriosyce chilensis (Hildm. ex K.Schum.) Katt. nevet fogadja el, és a Neoporteria chilensis nevet szinonimaként kezeli; a Neoporteria pedig az Eriosyce sect. Neoporteria szekciójaként szerepel.

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán, Szabó Gábor
  • Kép: Bodor János, Halmi László, Szabó Gábor
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 462. kártya