„Thelocactus buekii” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox |taxon= Thelocactus buekii}} <span id="tudományos-név"></span> Kategória:Thelocactus” |
|||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Speciesbox |taxon= Thelocactus buekii}} | {{Speciesbox |taxon= Thelocactus buekii}} | ||
<span id="tudományos-név"></span> | <span id="tudományos-név"></span> | ||
== Tudományos név == | |||
* ''Thelocactus buekii'' (Klein) Britton et Rose, 1923 | |||
* '''A tudományos név státusza:''' érvényes | |||
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | |||
=== A név eredete, etimológia === | |||
A nemzetségnév ógörög szóösszetétel, a növény szemölcsös hajtására utal.<br /> | |||
A „thele” szó jelentése csecsbimbó, gumó, szemölcs, dudor. | |||
A „cactus” szó az ógörög „kaktos” kifejezésből származik, amelyet eredetileg egy bogáncsszerű, szúrós növény megnevezésére használtak (más vélemény szerint az articsókára). Linné 1753-ban alkalmazta a nevet az Újvilágban felfedezett kaktuszok egyik nemzetségneveként, ma pedig önállóan a növénycsalád neve. | |||
A faj Heinrich W. Buek (1796–1878) hamburgi orvos és botanikus nevét őrzi. | |||
[[Fájl:Thelocactus buekii-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]] | |||
<span id="típuspéldány"></span> | |||
=== Típuspéldány === | |||
* '''Első leírása:''' ''Gartenflora'' 8: 257, 1859 (buckii néven) | |||
<span id="szinonimák"></span> | |||
=== Szinonimák === | |||
* ''Echinocactus buekii'' Klein, 1959 | |||
* ''Thelocactus tulensis'' var. ''buekii'' (Klein) E. F. Anderson, 1987 | |||
* ''Thelocactus tulensis'' subsp. ''buekii'' (Klein) N. P. Taylor, 1998 | |||
* ''Thelocactus buekii'' subsp. ''jarmilae'' Halda & Horacek, 2000 | |||
* ''Thelocactus matudae'' Sánchez-Mejía & Lau, 1978 | |||
* ''Thelocactus buekii'' var. ''matudae'' (Sánchez-Mejía & Lau) E. F. Anderson, 1987 | |||
* ''Thelocactus tulensis'' subsp. ''matudae'' (Sánchez-Mejía & Lau) N. P. Taylor, 1998 | |||
* ''Thelocactus buekii'' subsp. ''matudae'' (Sánchez-Mejía & Lau) Mosco & Zanovello, 2000 | |||
* ''Thelocactus santaclarensis'' Halda, Kupčák & Sladkovský, 2000 | |||
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
<span id="vegetatív-test"></span> | |||
=== Vegetatív test === | |||
<span id="hajtás-szár"></span> | |||
==== Hajtás, szár ==== | |||
[[Fájl:Thelocactus buekii-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
Magános növény. Alakja gömb vagy lapított gömb, magassága legfeljebb 14 cm, átmérője legfeljebb 18 cm.<br /> | |||
A szár ferde lefutású bordákkal tagolt, amennyiben ezek kivehetők, széles szemölcsökkel erősen tagoltak. Színe hamvaszöld, sötétbarna vagy bíborvörös lehet. | |||
<span id="szemölcsök"></span> | |||
==== Szemölcsök ==== | |||
Szemölcsei (tuberkulum-ai) 1,5–2,5 cm hosszúak és 1–2 cm szélesek, alakjuk kúpos vagy éles. | |||
<span id="areolák"></span> | |||
==== Areolák ==== | |||
A nemzetségre gyakran jellemző nektárkiválasztó mirigy az areolákon ennél a fajnál hiányzik. | |||
<span id="tövisek"></span> | |||
==== Tövisek ==== | |||
* '''Középtövis:''' 1–7 db, 15–55 mm hosszú, ritkán akár 80 mm is lehet; tűszerű vagy enyhén hajlott, színe vörösesbarna vagy szürke | |||
* '''Peremtövis:''' 4–12 db, legfeljebb 25 mm hosszú, egyenes vagy kissé hajlott, színük a középtövisekéhez hasonló | |||
<span id="generatív-test"></span> | |||
=== Generatív test === | |||
[[Fájl:Thelocactus buekii-2.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]] | |||
<span id="virág"></span> | |||
==== Virág ==== | |||
Virágai sötét bíborszínűek vagy sötét, ritkábban világos rózsaszínűek. Hosszuk 3,5–5,5 cm, átmérőjük 3,5–8 cm. | |||
* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' fehérek, '''porzók''' sárgák, '''bibe''' hétágú, '''bibeágak''' sárgák | |||
<span id="termés"></span> | |||
==== Termés ==== | |||
Termései 18 mm hosszúak és 10 mm átmérőjűek. | |||
* '''Magja:''' 2,7 × 1,7 mm-es, feketés szürke | |||
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span> | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', Nuevo León állam | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' ritkás, szárazságtűrő vegetációjú mészkődombokon él; pázsitfüvek, mohák, zuzmók, ritkábban lombhullató cserjék társaságában, ritkán gipszkőzeten; többnyire 800–1700 m tengerszint feletti magasságban, de 2400 m-en is gyűjtötték | |||
<span id="kultúrában-tartás"></span> | |||
== Kultúrában tartás == | |||
Tartása nem okoz problémát. Tavasztól őszig világos helyen, mérsékelten, de rendszeresen öntözve nevelhető.<br /> | |||
Április–májusban virágzik először, de később is előfordulhat virágzás. Üvegházban célszerű időnként részleges árnyékot biztosítani. Télen teljesen szárazon tartandó. Március közepe–vége előtt nem ajánlott az öntözése. Talaja legyen jó vízáteresztő és enyhén bázikus. | |||
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span> | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
A fajt korábban a ''Thelocactus tulensis'' alfajaként kezelték. A mag mikromorfológiai vizsgálatai, valamint a hajtásfelépítés különbségei azonban nem támasztották alá ezt a besorolást, ezért ma faji rangja elfogadott. | |||
<span id="egyéb"></span> | |||
== Egyéb == | |||
A ''Thelocactus jarmilae'' néven leírt forma hajtása és virága lényegesen kisebb a típusénál. A ''Thelocactus matudae'' néven Lau által leírt forma hosszabb jellegű eltéréseket mutat. | |||
<span id="szerzők"></span> | |||
== Szerzők == | |||
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | |||
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán, Bodor János | |||
* '''Lektorálta:''' Papp László | |||
<span id="forrás"></span> | |||
== Forrás == | |||
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 357. kártya | |||
[[Kategória:Thelocactus]] | [[Kategória:Thelocactus]] | ||
A lap jelenlegi, 2025. december 29., 07:41-kori változata
| Thelocactus buekii | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cacteae |
| Alnemzetség- csoport |
Ferocactinae |
| Nemzetség | Thelocactus |
| Faj | Thelocactus buekii |
 
| |
Tudományos név
- Thelocactus buekii (Klein) Britton et Rose, 1923
- A tudományos név státusza: érvényes
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév ógörög szóösszetétel, a növény szemölcsös hajtására utal.
A „thele” szó jelentése csecsbimbó, gumó, szemölcs, dudor.
A „cactus” szó az ógörög „kaktos” kifejezésből származik, amelyet eredetileg egy bogáncsszerű, szúrós növény megnevezésére használtak (más vélemény szerint az articsókára). Linné 1753-ban alkalmazta a nevet az Újvilágban felfedezett kaktuszok egyik nemzetségneveként, ma pedig önállóan a növénycsalád neve.
A faj Heinrich W. Buek (1796–1878) hamburgi orvos és botanikus nevét őrzi.
Típuspéldány
- Első leírása: Gartenflora 8: 257, 1859 (buckii néven)
Szinonimák
- Echinocactus buekii Klein, 1959
- Thelocactus tulensis var. buekii (Klein) E. F. Anderson, 1987
- Thelocactus tulensis subsp. buekii (Klein) N. P. Taylor, 1998
- Thelocactus buekii subsp. jarmilae Halda & Horacek, 2000
- Thelocactus matudae Sánchez-Mejía & Lau, 1978
- Thelocactus buekii var. matudae (Sánchez-Mejía & Lau) E. F. Anderson, 1987
- Thelocactus tulensis subsp. matudae (Sánchez-Mejía & Lau) N. P. Taylor, 1998
- Thelocactus buekii subsp. matudae (Sánchez-Mejía & Lau) Mosco & Zanovello, 2000
- Thelocactus santaclarensis Halda, Kupčák & Sladkovský, 2000
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Magános növény. Alakja gömb vagy lapított gömb, magassága legfeljebb 14 cm, átmérője legfeljebb 18 cm.
A szár ferde lefutású bordákkal tagolt, amennyiben ezek kivehetők, széles szemölcsökkel erősen tagoltak. Színe hamvaszöld, sötétbarna vagy bíborvörös lehet.
Szemölcsök
Szemölcsei (tuberkulum-ai) 1,5–2,5 cm hosszúak és 1–2 cm szélesek, alakjuk kúpos vagy éles.
Areolák
A nemzetségre gyakran jellemző nektárkiválasztó mirigy az areolákon ennél a fajnál hiányzik.
Tövisek
- Középtövis: 1–7 db, 15–55 mm hosszú, ritkán akár 80 mm is lehet; tűszerű vagy enyhén hajlott, színe vörösesbarna vagy szürke
- Peremtövis: 4–12 db, legfeljebb 25 mm hosszú, egyenes vagy kissé hajlott, színük a középtövisekéhez hasonló
Generatív test
Virág
Virágai sötét bíborszínűek vagy sötét, ritkábban világos rózsaszínűek. Hosszuk 3,5–5,5 cm, átmérőjük 3,5–8 cm.
- Ivarlevelek: porzószálak fehérek, porzók sárgák, bibe hétágú, bibeágak sárgák
Termés
Termései 18 mm hosszúak és 10 mm átmérőjűek.
- Magja: 2,7 × 1,7 mm-es, feketés szürke
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó, Nuevo León állam
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: ritkás, szárazságtűrő vegetációjú mészkődombokon él; pázsitfüvek, mohák, zuzmók, ritkábban lombhullató cserjék társaságában, ritkán gipszkőzeten; többnyire 800–1700 m tengerszint feletti magasságban, de 2400 m-en is gyűjtötték
Kultúrában tartás
Tartása nem okoz problémát. Tavasztól őszig világos helyen, mérsékelten, de rendszeresen öntözve nevelhető.
Április–májusban virágzik először, de később is előfordulhat virágzás. Üvegházban célszerű időnként részleges árnyékot biztosítani. Télen teljesen szárazon tartandó. Március közepe–vége előtt nem ajánlott az öntözése. Talaja legyen jó vízáteresztő és enyhén bázikus.
Taxonómia és filogenetika
A fajt korábban a Thelocactus tulensis alfajaként kezelték. A mag mikromorfológiai vizsgálatai, valamint a hajtásfelépítés különbségei azonban nem támasztották alá ezt a besorolást, ezért ma faji rangja elfogadott.
Egyéb
A Thelocactus jarmilae néven leírt forma hajtása és virága lényegesen kisebb a típusénál. A Thelocactus matudae néven Lau által leírt forma hosszabb jellegű eltéréseket mutat.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán, Bodor János
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 357. kártya