Thelocactus buekii

Thelocactus buekii
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-; csoport	Ferocactinae
Nemzetség	Thelocactus
Faj	Thelocactus buekii

Tudományos név

Thelocactus buekii (Klein) Britton et Rose, 1923
A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév ógörög szóösszetétel, a növény szemölcsös hajtására utal.
A „thele” szó jelentése csecsbimbó, gumó, szemölcs, dudor.

A „cactus” szó az ógörög „kaktos” kifejezésből származik, amelyet eredetileg egy bogáncsszerű, szúrós növény megnevezésére használtak (más vélemény szerint az articsókára). Linné 1753-ban alkalmazta a nevet az Újvilágban felfedezett kaktuszok egyik nemzetségneveként, ma pedig önállóan a növénycsalád neve.

A faj Heinrich W. Buek (1796–1878) hamburgi orvos és botanikus nevét őrzi.

Típuspéldány

Első leírása: Gartenflora 8: 257, 1859 (buckii néven)

Szinonimák

Echinocactus buekii Klein, 1959
Thelocactus tulensis var. buekii (Klein) E. F. Anderson, 1987
Thelocactus tulensis subsp. buekii (Klein) N. P. Taylor, 1998
Thelocactus buekii subsp. jarmilae Halda & Horacek, 2000
Thelocactus matudae Sánchez-Mejía & Lau, 1978
Thelocactus buekii var. matudae (Sánchez-Mejía & Lau) E. F. Anderson, 1987
Thelocactus tulensis subsp. matudae (Sánchez-Mejía & Lau) N. P. Taylor, 1998
Thelocactus buekii subsp. matudae (Sánchez-Mejía & Lau) Mosco & Zanovello, 2000
Thelocactus santaclarensis Halda, Kupčák & Sladkovský, 2000

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Magános növény. Alakja gömb vagy lapított gömb, magassága legfeljebb 14 cm, átmérője legfeljebb 18 cm.
A szár ferde lefutású bordákkal tagolt, amennyiben ezek kivehetők, széles szemölcsökkel erősen tagoltak. Színe hamvaszöld, sötétbarna vagy bíborvörös lehet.

Szemölcsök

Szemölcsei (tuberkulum-ai) 1,5–2,5 cm hosszúak és 1–2 cm szélesek, alakjuk kúpos vagy éles.

Areolák

A nemzetségre gyakran jellemző nektárkiválasztó mirigy az areolákon ennél a fajnál hiányzik.

Tövisek

Középtövis: 1–7 db, 15–55 mm hosszú, ritkán akár 80 mm is lehet; tűszerű vagy enyhén hajlott, színe vörösesbarna vagy szürke
Peremtövis: 4–12 db, legfeljebb 25 mm hosszú, egyenes vagy kissé hajlott, színük a középtövisekéhez hasonló

Generatív test

Virág

Virágai sötét bíborszínűek vagy sötét, ritkábban világos rózsaszínűek. Hosszuk 3,5–5,5 cm, átmérőjük 3,5–8 cm.

Ivarlevelek: porzószálak fehérek, porzók sárgák, bibe hétágú, bibeágak sárgák

Termés

Termései 18 mm hosszúak és 10 mm átmérőjűek.

Magja: 2,7 × 1,7 mm-es, feketés szürke

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó, Nuevo León állam
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: ritkás, szárazságtűrő vegetációjú mészkődombokon él; pázsitfüvek, mohák, zuzmók, ritkábban lombhullató cserjék társaságában, ritkán gipszkőzeten; többnyire 800–1700 m tengerszint feletti magasságban, de 2400 m-en is gyűjtötték

Kultúrában tartás

Tartása nem okoz problémát. Tavasztól őszig világos helyen, mérsékelten, de rendszeresen öntözve nevelhető.
Április–májusban virágzik először, de később is előfordulhat virágzás. Üvegházban célszerű időnként részleges árnyékot biztosítani. Télen teljesen szárazon tartandó. Március közepe–vége előtt nem ajánlott az öntözése. Talaja legyen jó vízáteresztő és enyhén bázikus.

Taxonómia és filogenetika

A fajt korábban a Thelocactus tulensis alfajaként kezelték. A mag mikromorfológiai vizsgálatai, valamint a hajtásfelépítés különbségei azonban nem támasztották alá ezt a besorolást, ezért ma faji rangja elfogadott.

Egyéb

A Thelocactus jarmilae néven leírt forma hajtása és virága lényegesen kisebb a típusénál. A Thelocactus matudae néven Lau által leírt forma hosszabb jellegű eltéréseket mutat.

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán
Kép: Lukoczki Zoltán, Bodor János
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 357. kártya