Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Floribunda” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox |taxon=Floribunda }} == Tudományos név == * ''Floribunda'' (Ritter) Ritter, 1979 * '''A tudományos név státusza:''' szinonima (A Caryophyllales.org adatbázisa alapján a ''Cipocereus'' Ritter nemzetség szinonimája.) === A név eredete, etimológia === A név a latin ''flos'' (virág) és ''abundus'' (bőséges) szavak összetételéből származik, utalva a nemzetség tagjainak gazdag virágzási hajlamára. === Típusfaj === * ''Floribun…”
 
 
(4 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
5. sor: 5. sor:


* ''Floribunda'' (Ritter) Ritter, 1979
* ''Floribunda'' (Ritter) Ritter, 1979
* '''A tudományos név státusza:''' szinonima (A Caryophyllales.org adatbázisa alapján a ''Cipocereus'' Ritter nemzetség szinonimája.)
* '''A tudományos név státusza:''' érvényes


=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


A név a latin ''flos'' (virág) és ''abundus'' (bőséges) szavak összetételéből származik, utalva a nemzetség tagjainak gazdag virágzási hajlamára.
A nemzetségnév a latin ''floribundus'' szóból származik, amelynek jelentése „virágokban gazdag”, „bőségesen virágzó”. Friedrich Ritter a névválasztással a nemzetség kiemelkedő virágzási hajlamára utalt.


=== Típusfaj ===
=== Típusfaj ===


* ''Floribunda pusilliflora'' F.Ritter
* ''Floribunda pusilliflora'' Ritter; Friedrich Ritter gyűjtése (gyűjtőszám: FR 1243), Brazília, Minas Gerais, Serra Geral, 1964. július; Típuspéldány: U (Utrecht).
* Ritter, Brazília, Minas Gerais, Serra do Espinhaço; Holotípus: U (Utrecht).
* '''Első leírása:''' Friedrich Ritter: ''Kakteen in Südamerika'' 1: 58 (1979).
* '''Első leírása:''' Friedrich Ritter írta le először ''Floribunda'' néven 1979-ben a ''Kakteen in Südamerika'' című munkájában.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Friedrich Ritter, 1979.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A taxont Friedrich Ritter állította fel 1979-ben, de a későbbi rendszerezések (mint például Zappi, 1994) beolvasztották a ''Cipocereus'' nemzetségbe.
 
{{Típusfaj|Floribunda pusilliflora}}


=== Szinonimák ===
=== Szinonimák ===


* '''''Cipocereus''''' Ritter
* ''Cipocereus'' Ritter
* '''''Pilosocereus''''' subgen. '''''Floribunda''''' Ritter


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
29. sor: 29. sor:
==== Hajtás, szár ====
==== Hajtás, szár ====


A növények cserje alakúak, felálló vagy ívesen elhajló szárakkal. A hajtások színe gyakran kékeszöld vagy szürkészöld, a növekedési pontoknál viaszos bevonat látható. A szárak hengeresek, bordázottak.
Rövid oszlopos, cserjés növekedésű növény, a szárak félig felállóak vagy elheverőek, a tőnél elágazóak.
 
==== Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek ====
 
A szárakon 13-18 lekerekített '''borda''' találhatóak. Az '''areolák''' szabályos elrendezésűek, kezdetben nemezesek, de idővel kopasszá (''glabrous'') válnak. A '''tövisek''' rövidek és tűszerűek (''aciculatus'').
 
=== Generatív test ===
 
==== Virág ====
 
Nappali virágzású, önmeddő (''auto-sterilis'') virágai a csúcs (''apex'') közelében jelennek meg. A virágcső rózsaszínes-vörös vagy lila, apró pikkelyeket visel. A lepellevelek (''tepals'') fehéresek. Valószínűleg kolibrik porozzák be.
 
==== Termés ====
 
Gömbölyded, vöröses színű, kékes viaszréteggel borított.
 
* '''Magja:''' Apró, sötétbarna, marginális csíkozással.
 
== Elterjedés és élőhely ==
 
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Brazília''' (Minas Gerais északi-középső része).
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A Serra Geral nyugati lejtőin él, 800 m és 1000 m közötti tengerszint feletti magasságban. Élőhelye a ''campo rupestre'' (hegyvidéki szubtrópusi szavanna), ahol kristályos kőzetek szikláin és párkányain fordul elő, cserjés vegetációban. Élőhelyén rendkívül ritka növény.
 
== Kultúrában tartás ==
 
Gyűjteményekben ritka, lassú növekedésű kaktusz, amelynek tartása a speciális élőhelyi igényei miatt figyelmet igényel.
 
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
 
Hasonlít a ''Cipocereus'' nemzetség tagjaihoz, de kisebb termete, vékonyabb hajtásai és jellegzetes virágszerkezete alapján különül el tőlük.
 
== Taxonómia és filogenetika ==
 
A ''Floribunda'' filogenetikája ma már '''viszonylag jól körülhatárolt''', de '''taxonómiailag vitatott''', és jó példája annak, amikor a '''molekuláris eredmények és a hagyományos morfológiai nemzetséghatárok ütköznek'''.
 
Az alábbi összefoglaló a legfrissebb filogenetikai irodalmon ('''Fantinati et al.''' 2021; '''Romeiro-Brito et al.''' 2023a,b) alapul.
 
A ''Floribunda'' a '''Brazil keleti kőzetfennsíkokhoz (campo rupestre, gneisz–kvarchomokkő sziklafalak)''' kötődő klád, a ''Floribunda'' '''endemikus kelet-brazil taxon''', ökológiailag erősen specializált.
 
=== Molekuláris filogenetikai eredmények ===
 
==== DNS-alapú elemzések szerint: ====
 
A ''Floribunda pusilliflora'' (a nemzetség egyetlen faja) '''nem a ''Cipocereus'' kládon belül van''', hanem '''testvércsoportja''' az ún. '''''Arrojadoa''–''Stephanocereus'' kládnak'''
 
Ez az eredmény '''többszörösen megerősített''':
 
* '''Fantinati et al.''' (2021)
* '''Romeiro-Brito et al.''' (2023b)
 
=== Kapcsolódó nemzetségek (filogenetikai sorrend) ===


==== Szemölcsei ====
<pre>
N
├─ Floribunda (Ez a klád '''erős bootstrap / posterior támogatást''' kapott.)
|  ├─ Pierrebraunia
|  └─ Stephanocereus s.l.
|    ├─ Lagenosocereus (= Stephanocereus subgen. Lagenopsis)
|    └─ N
|        ├─ Stephanocereus
|        └─ Arrojadoa
└─ Micranthocereus violaciflorus'' (lazán kapcsolódva, instabil helyzet)


A bordák mentén a szemölcsei (tuberkulum-ai) kevésbé kifejezettek, a bordák folyamatosak, de az areolák környékén enyhén duzzadtak lehetnek.
</pre>


==== Axillák ====
==== A ''Micranthocereus violaciflorus'':====
* nem esik bele stabilan sem a ''Floribunda'' ágba,
* sem az ''Arrojadoa–Stephanocereus'' magkládba.


A nemzetségre jellemzően az axillák nem hordoznak jelentős gyapjút vagy sertét a virágzási zónán kívül.
Egyes analízisekben:
* testvércsoportja az egész ''Arrojadoa–Stephanocereus'' kládnak,
* más futtatásokban bazális elágazásként jelenik meg a teljes együtteshez képest.
A bootstrap / posterior értékek nem elég erősek, ezért nincs végleges pozíciója.


==== Areolák ====
==== Morfológiai paradoxon ====


Az areolák kör alakúak vagy oválisak, kezdetben sűrű fehér vagy sárgás nemezzel borítottak, később megkopaszodnak.
Ez a csoport azért különösen érdekes, mert '''morfológiailag nagyon heterogén''':


==== Tövisek ====
{| class="wikitable"
|-
! Nemzetség
! Cefálium
|-
| Floribunda
| nincs
|-
| Pierrebraunia
| nincs
|-
| Lagenosocereus
| nincs
|-
| Micranthocereus violaciflorus
| laterális
|-
| Stephanocereus
| gyűrűs (intermittáló)
|-
| Arrojadoa
| gyűrűs (intermittáló)
|}


* '''Középtövis:''' 1-4 darab, erőteljesebbek, mint a peremtövisek, színük a sárgától a barnáig vagy feketéig változhat.
* '''A cefálium nem jó kládjelző''', többször függetlenül alakult ki vagy veszett el.
* '''Peremtövis:''' 8-15 darab, sugárirányban állók, vékonyabbak, tűszerűek.


=== Generatív test ===
=== Virágbiológia (floral syndromes) ===
 
A kládon belül '''a virágzás módja divergens''', ami a pollinációs adaptációk gyors evolúciójára utal:
 
* '''Floribunda:''' kisméretű, kevéssé specializált virágok
* '''Stephanocereus:''' éjszakai, '''chiropterofil''' (denevérporozta)
* '''Arrojadoa:''' nappali / szürkületi, '''ornitofil''' (madárporozta)
 
Ez azt mutatja, hogy a virágbiológia '''gyorsabban változik''', mint a vegetatív testfelépítés.


==== Virág ====
=== Taxonómiai vita ===


A virágok az areolákból fejlődnek, éjszaka nyílnak, de néha a nappali órákban is nyitva maradnak. A virágcső rövid, pikkelyekkel borított, a sziromlevelek színe fehéres vagy krémszínű.
==== Radikális megközelítés (Romeiro-Brito et al. 2023b): ====


==== Termés ====
* Minden fenti taxont egyetlen nagy ''Arrojadoa'' nemzetségbe vonnának.


A termés húsos bogyó, gömbölyded vagy tojásdad alakú, éretten kékesszürke vagy lilás árnyalatú, lédús, ''víznedvű'' belsővel.
==== Konzervatívabb (ma gyakoribb) álláspont: ====


* '''Magja:''' A magok feketék, aprók, fényesek, a maghéj finoman pontozott vagy szemcsés felületű.
* ''Floribunda'' '''monotipikus, önálló nemzetség'''
* jobban tükrözi az '''evolúciós elágazások sorrendjét'''
* morfológiailag és ökológiailag is elkülöníthető


== Elterjedés és élőhely ==
Ez utóbbi megközelítés illeszkedik:


* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Brazília''' területén őshonos, szűkebb körben '''Minas Gerais''' állam középső részén, a Serra do Espinhaço hegység vonulataiban fordul elő.
* '''Hunt''' (2016)
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Sziklás területeken, kvarcit kibúvásokon, úgynevezett ''campo rupestre'' vegetációban él. Kedveli a napsütötte, jó vízelvezetésű helyeket, ahol a növénytársulásban más kaktuszfélékkel és broméliákkal él együtt.
* '''Taylor &amp; Zappi''' (2004) szellemiségéhez


== Kultúrában tartás ==
=== Összegzés ===


A kultúrában tartása szakértelmet igényel. Jó vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag talajt igényel. A teleltetés szárazon, 10-12 °C körüli hőmérsékleten ajánlott. A tenyészidőszakban rendszeres öntözést és sok fényt igényel a kompakt növekedéshez.
A ''Floribunda'' egy korán leváló, stabil kelet-brazil klád, amely filogenetikailag az ''Arrojadoa–Stephanocereus'' csoport testvértörzse, de morfológiailag megőrizte a „cefalium előtti” állapotot.


== Taxonómia és filogenetika ==
== Egyéb ==


'''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025-ös ''Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes'') kutatásai megerősítik, hogy a ''Floribunda'' (mint a ''Cipocereus'' része) a ''Cereeae'' tribuszba tartozik. A nukleáris géneken alapuló vizsgálatok szerint szoros filogenetikai kapcsolatban áll a ''Pilosocereus'' és ''Stephanocereus'' nemzetségekkel, de morfológiailag és genetikailag is elkülönülő kládot alkot.
Monotipikus nemzetség, egyetlen jelenleg elismert faja a ''Floribunda pusilliflora'' Ritter (1979). Természetvédelmi szempontból jelentős a ritkasága és korlátozott elterjedési területe miatt.


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap jelenlegi, 2025. december 30., 10:04-kori változata

Floribunda
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Cereinae
Nemzetség Floribunda

Tudományos név

  • Floribunda (Ritter) Ritter, 1979
  • A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin floribundus szóból származik, amelynek jelentése „virágokban gazdag”, „bőségesen virágzó”. Friedrich Ritter a névválasztással a nemzetség kiemelkedő virágzási hajlamára utalt.

Típusfaj

  • Floribunda pusilliflora Ritter; Friedrich Ritter gyűjtése (gyűjtőszám: FR 1243), Brazília, Minas Gerais, Serra Geral, 1964. július; Típuspéldány: U (Utrecht).
  • Első leírása: Friedrich Ritter: Kakteen in Südamerika 1: 58 (1979).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1979.
Floribunda pusilliflora képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Cipocereus Ritter

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Rövid oszlopos, cserjés növekedésű növény, a szárak félig felállóak vagy elheverőek, a tőnél elágazóak.

Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek

A szárakon 13-18 lekerekített borda találhatóak. Az areolák szabályos elrendezésűek, kezdetben nemezesek, de idővel kopasszá (glabrous) válnak. A tövisek rövidek és tűszerűek (aciculatus).

Generatív test

Virág

Nappali virágzású, önmeddő (auto-sterilis) virágai a csúcs (apex) közelében jelennek meg. A virágcső rózsaszínes-vörös vagy lila, apró pikkelyeket visel. A lepellevelek (tepals) fehéresek. Valószínűleg kolibrik porozzák be.

Termés

Gömbölyded, vöröses színű, kékes viaszréteggel borított.

  • Magja: Apró, sötétbarna, marginális csíkozással.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Brazília (Minas Gerais északi-középső része).
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A Serra Geral nyugati lejtőin él, 800 m és 1000 m közötti tengerszint feletti magasságban. Élőhelye a campo rupestre (hegyvidéki szubtrópusi szavanna), ahol kristályos kőzetek szikláin és párkányain fordul elő, cserjés vegetációban. Élőhelyén rendkívül ritka növény.

Kultúrában tartás

Gyűjteményekben ritka, lassú növekedésű kaktusz, amelynek tartása a speciális élőhelyi igényei miatt figyelmet igényel.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlít a Cipocereus nemzetség tagjaihoz, de kisebb termete, vékonyabb hajtásai és jellegzetes virágszerkezete alapján különül el tőlük.

Taxonómia és filogenetika

A Floribunda filogenetikája ma már viszonylag jól körülhatárolt, de taxonómiailag vitatott, és jó példája annak, amikor a molekuláris eredmények és a hagyományos morfológiai nemzetséghatárok ütköznek.

Az alábbi összefoglaló a legfrissebb filogenetikai irodalmon (Fantinati et al. 2021; Romeiro-Brito et al. 2023a,b) alapul.

A Floribunda a Brazil keleti kőzetfennsíkokhoz (campo rupestre, gneisz–kvarchomokkő sziklafalak) kötődő klád, a Floribunda endemikus kelet-brazil taxon, ökológiailag erősen specializált.

Molekuláris filogenetikai eredmények

DNS-alapú elemzések szerint:

A Floribunda pusilliflora (a nemzetség egyetlen faja) nem a Cipocereus kládon belül van, hanem testvércsoportja az ún. ArrojadoaStephanocereus kládnak

Ez az eredmény többszörösen megerősített:

  • Fantinati et al. (2021)
  • Romeiro-Brito et al. (2023b)

Kapcsolódó nemzetségek (filogenetikai sorrend)

 N
 ├─ Floribunda (Ez a klád '''erős bootstrap / posterior támogatást''' kapott.)
 |  ├─ Pierrebraunia
 |  └─ Stephanocereus s.l.
 |     ├─ Lagenosocereus (= Stephanocereus subgen. Lagenopsis)
 |     └─ N
 |        ├─ Stephanocereus
 |        └─ Arrojadoa
 └─ Micranthocereus violaciflorus'' (lazán kapcsolódva, instabil helyzet)

A Micranthocereus violaciflorus:

  • nem esik bele stabilan sem a Floribunda ágba,
  • sem az Arrojadoa–Stephanocereus magkládba.

Egyes analízisekben:

  • testvércsoportja az egész Arrojadoa–Stephanocereus kládnak,
  • más futtatásokban bazális elágazásként jelenik meg a teljes együtteshez képest.

A bootstrap / posterior értékek nem elég erősek, ezért nincs végleges pozíciója.

Morfológiai paradoxon

Ez a csoport azért különösen érdekes, mert morfológiailag nagyon heterogén:

Nemzetség Cefálium
Floribunda nincs
Pierrebraunia nincs
Lagenosocereus nincs
Micranthocereus violaciflorus laterális
Stephanocereus gyűrűs (intermittáló)
Arrojadoa gyűrűs (intermittáló)
  • A cefálium nem jó kládjelző, többször függetlenül alakult ki vagy veszett el.

Virágbiológia (floral syndromes)

A kládon belül a virágzás módja divergens, ami a pollinációs adaptációk gyors evolúciójára utal:

  • Floribunda: kisméretű, kevéssé specializált virágok
  • Stephanocereus: éjszakai, chiropterofil (denevérporozta)
  • Arrojadoa: nappali / szürkületi, ornitofil (madárporozta)

Ez azt mutatja, hogy a virágbiológia gyorsabban változik, mint a vegetatív testfelépítés.

Taxonómiai vita

Radikális megközelítés (Romeiro-Brito et al. 2023b):

  • Minden fenti taxont egyetlen nagy Arrojadoa nemzetségbe vonnának.

Konzervatívabb (ma gyakoribb) álláspont:

  • Floribunda monotipikus, önálló nemzetség
  • jobban tükrözi az evolúciós elágazások sorrendjét
  • morfológiailag és ökológiailag is elkülöníthető

Ez utóbbi megközelítés illeszkedik:

  • Hunt (2016)
  • Taylor & Zappi (2004) szellemiségéhez

Összegzés

A Floribunda egy korán leváló, stabil kelet-brazil klád, amely filogenetikailag az Arrojadoa–Stephanocereus csoport testvértörzse, de morfológiailag megőrizte a „cefalium előtti” állapotot.

Egyéb

Monotipikus nemzetség, egyetlen jelenleg elismert faja a Floribunda pusilliflora Ritter (1979). Természetvédelmi szempontból jelentős a ritkasága és korlátozott elterjedési területe miatt.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.