Kategória:Floribunda

• Floribunda (Ritter) Ritter, 1979
• A tudományos név státusza: érvényes

A nemzetségnév a latin floribundus szóból származik, amelynek jelentése „virágokban gazdag”, „bőségesen virágzó”. Friedrich Ritter a névválasztással a nemzetség kiemelkedő virágzási hajlamára utalt.

• Floribunda pusilliflora Ritter; Friedrich Ritter gyűjtése (gyűjtőszám: FR 1243), Brazília, Minas Gerais, Serra Geral, 1964. július; Típuspéldány: U (Utrecht).
• Első leírása: Friedrich Ritter: Kakteen in Südamerika 1: 58 (1979).
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1979.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Cipocereus Ritter

Rövid oszlopos, cserjés növekedésű növény, a szárak félig felállóak vagy elheverőek, a tőnél elágazóak.

A szárakon 13-18 lekerekített borda találhatóak. Az areolák szabályos elrendezésűek, kezdetben nemezesek, de idővel kopasszá (glabrous) válnak. A tövisek rövidek és tűszerűek (aciculatus).

Nappali virágzású, önmeddő (auto-sterilis) virágai a csúcs (apex) közelében jelennek meg. A virágcső rózsaszínes-vörös vagy lila, apró pikkelyeket visel. A lepellevelek (tepals) fehéresek. Valószínűleg kolibrik porozzák be.

Gömbölyded, vöröses színű, kékes viaszréteggel borított.

• Magja: Apró, sötétbarna, marginális csíkozással.

• Földrajzi elterjedés: Brazília (Minas Gerais északi-középső része).
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A Serra Geral nyugati lejtőin él, 800 m és 1000 m közötti tengerszint feletti magasságban. Élőhelye a campo rupestre (hegyvidéki szubtrópusi szavanna), ahol kristályos kőzetek szikláin és párkányain fordul elő, cserjés vegetációban. Élőhelyén rendkívül ritka növény.

Gyűjteményekben ritka, lassú növekedésű kaktusz, amelynek tartása a speciális élőhelyi igényei miatt figyelmet igényel.

Hasonlít a Cipocereus nemzetség tagjaihoz, de kisebb termete, vékonyabb hajtásai és jellegzetes virágszerkezete alapján különül el tőlük.

A Floribunda filogenetikája ma már viszonylag jól körülhatárolt, de taxonómiailag vitatott, és jó példája annak, amikor a molekuláris eredmények és a hagyományos morfológiai nemzetséghatárok ütköznek.

Az alábbi összefoglaló a legfrissebb filogenetikai irodalmon (Fantinati et al. 2021; Romeiro-Brito et al. 2023a,b) alapul.

A Floribunda a Brazil keleti kőzetfennsíkokhoz (campo rupestre, gneisz–kvarchomokkő sziklafalak) kötődő klád, a Floribunda endemikus kelet-brazil taxon, ökológiailag erősen specializált.

A Floribunda pusilliflora (a nemzetség egyetlen faja) nem a Cipocereus kládon belül van, hanem testvércsoportja az ún. Arrojadoa–Stephanocereus kládnak

Ez az eredmény többszörösen megerősített:

• Fantinati et al. (2021)
• Romeiro-Brito et al. (2023b)

 N
 ├─ Floribunda (Ez a klád '''erős bootstrap / posterior támogatást''' kapott.)
 |  ├─ Pierrebraunia
 |  └─ Stephanocereus s.l.
 |     ├─ Lagenosocereus (= Stephanocereus subgen. Lagenopsis)
 |     └─ N
 |        ├─ Stephanocereus
 |        └─ Arrojadoa
 └─ Micranthocereus violaciflorus'' (lazán kapcsolódva, instabil helyzet)

• nem esik bele stabilan sem a Floribunda ágba,
• sem az Arrojadoa–Stephanocereus magkládba.

Egyes analízisekben:

• testvércsoportja az egész Arrojadoa–Stephanocereus kládnak,
• más futtatásokban bazális elágazásként jelenik meg a teljes együtteshez képest.

A bootstrap / posterior értékek nem elég erősek, ezért nincs végleges pozíciója.

Ez a csoport azért különösen érdekes, mert morfológiailag nagyon heterogén:

• A cefálium nem jó kládjelző, többször függetlenül alakult ki vagy veszett el.

A kládon belül a virágzás módja divergens, ami a pollinációs adaptációk gyors evolúciójára utal:

• Floribunda: kisméretű, kevéssé specializált virágok
• Stephanocereus: éjszakai, chiropterofil (denevérporozta)
• Arrojadoa: nappali / szürkületi, ornitofil (madárporozta)

Ez azt mutatja, hogy a virágbiológia gyorsabban változik, mint a vegetatív testfelépítés.

• Minden fenti taxont egyetlen nagy Arrojadoa nemzetségbe vonnának.

• Floribunda monotipikus, önálló nemzetség
• jobban tükrözi az evolúciós elágazások sorrendjét
• morfológiailag és ökológiailag is elkülöníthető

Ez utóbbi megközelítés illeszkedik:

• Hunt (2016)
• Taylor & Zappi (2004) szellemiségéhez

A Floribunda egy korán leváló, stabil kelet-brazil klád, amely filogenetikailag az Arrojadoa–Stephanocereus csoport testvértörzse, de morfológiailag megőrizte a „cefalium előtti” állapotot.

Monotipikus nemzetség, egyetlen jelenleg elismert faja a Floribunda pusilliflora Ritter (1979). Természetvédelmi szempontból jelentős a ritkasága és korlátozott elterjedési területe miatt.

• https://thelastcactusclassification.top/category/floribunda/
• https://caryophyllales.org/
• https://www.ipni.org/
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.biodiversitylibrary.org/