Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Micranthocereus” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „= Micranthocereus = A '''''Micranthocereus''''' a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába, a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe tartozó nemzetség, amely kizárólag Brazília keleti és középső, sziklás, száraz területein fordul elő. A nemzetség fajai keskeny, hengeres hajtásaikról, oldalsó vagy felső cephaliumukról és apró, csöves virágaikról ismertek. == Alaktani leírás == A ''Micranthocereus'' fajok többnyire karcsú, erősen…”
 
 
(3 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
= Micranthocereus =
{{Speciesbox
|taxon=Micranthocereus
}}
== Tudományos név ==


A '''''Micranthocereus''''' a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába, a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe tartozó nemzetség, amely kizárólag Brazília keleti és középső, sziklás, száraz területein fordul elő. A nemzetség fajai keskeny, hengeres hajtásaikról, oldalsó vagy felső cephaliumukról és apró, csöves virágaikról ismertek.
* ''Micranthocereus'' (Backeberg) Backeberg, 1938
* '''A tudományos név státusza:''' érvényes


== Alaktani leírás ==
=== A név eredete, etimológia ===
A ''Micranthocereus'' fajok többnyire karcsú, erősen bordázott, oszlopos hajtásokat fejlesztenek, melyek nagyobb telepeket alkothatnak. Az areolákból fehéres vagy barnás tövisek fejlődnek, általában rövid vagy közepes hosszúságban. A nemzetség egyik jellegzetessége a laterális vagy terminális cephalium, amely sűrű, szőrszerű és gyapjas struktúrákat tartalmaz, és innen nyílnak a kisméretű, csöves, gyakran ibolya-lila vagy rózsaszín virágok. A termések aprók, gyakran bogyószerűek, bennük finom magok találhatók.
 
A nemzetségnév a görög ''mikros'' (kicsi), ''anthos'' (virág) és a latin ''cereus'' (gyertya) szavakból tevődik össze. Jelentése: „apró virágú gyertya”, ami a nemzetség fajaira jellemzően kisméretű virágokra utal.
 
=== Típusfaj ===
 
* ''Micranthocereus polyanthus'' (Werdermann) Backeberg; gyűjtő: Helmut Bernhard Oscar Werdermann, Brazília, Bahia, Caetité, 1932. május, típuspéldány: B (Botanischer Garten und Botanisches Museum Berlin).
* '''Első leírása:''' Curt Backeberg, ''Blätter für Kakteenforschung'' 1938(6): [22]. 1938.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Curt Backeberg, 1938.
 
{{Típusfaj|Micranthocereus polyanthus}}
 
=== Szinonimák ===
 
* '''''Austrocephalocereus''''' Backeberg
* '''''Siccobaccatus''''' P. J. Braun & Esteves
 
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
 
=== Vegetatív test ===
 
==== Hajtás, szár ====
 
Magányos vagy néha az alapnál elágazó növények, a szárak felállóak vagy fekvőek (decumbens), nem fásodóak. Az alapnál lévő '''areolák''' esetében a tövisek hipertrófiás növekedése figyelhető meg, kivéve az ''Austrocephalocereus'' alnemzetséget, ahol a szár fásodó és hiányzik ez a növekedési sajátosság.
 
==== Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek ====
 
A '''bordák''' keskenyek és sűrűn tövisesek. Az '''areolák''' egymáshoz közel helyezkednek el. A növényeknél kialakul egy felszíni vagy némileg besüllyedt ''pseudocephalium'' (az ''Austrocephalocereus'' esetében besüllyedt), amely a szár oldalán módosult terület, ahol az '''areolák''' további sertéket és számos virágot fejlesztenek. A '''tövisek''' sűrűn borítják a szárat.
 
=== Generatív test ===
 
==== Virág ====
 
Nappal és éjjel is nyíló, önmeddő, meglehetősen kicsi virágok, amelyek az oldalsó ''pseudocephalium''-ban fejlődnek. Alakjuk csőszerű (''tubular''). Gyakran két színűek: a külső lepellevelek rózsaszínek vagy vörösek, a belsők sárgák, fehérek vagy krémszínűek. A ''M. purpureus'' virága büdös szagú. A beporzást denevérek, kolibrik (''Chlorostilbon aureiventris'', ''C. lucidus'', ''Phaethornis pretrei'', ''P. squalidus'', ''Eupetomena macroura''), méhek (''Trigona spinipes'') vagy lepkék (''Phoebis philea'', ''Vettius'' sp.) végzik.
 
==== Termés ====
 
A termések kicsik, fordított kúp alakúak (''turbinate''), éretten vörösek és húsosak. A virágmaradványok tartósan megmaradnak az ''Austrocephalocereus'' fajoknál, vagy végül lehullanak a ''Micranthocereus'' fajoknál.
 
* '''Magja:''' Feketésbarna; a ''Micranthocereus'' alnemzetségnél sima, az ''Austrocephalocereus'' alnemzetségnél csíkozott és szemölcsös ''cuticula'' jellemzi.


== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==
A nemzetség kizárólag Brazíliában honos, főként Minas Gerais, Bahia és Espírito Santo államok száraz, sziklás, gránitos vagy kvarcit alapkőzetű élőhelyein. A fajok jellemzően a canga és caatinga típusú vegetációban fordulnak elő, ahol magas hőmérséklet, erős napsütés és időszakos vízhiány határozza meg környezetüket.


== Tartása kultúrában ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Brazília''' (Bahia, Minas Gerais) területén endemikus.
A ''Micranthocereus''-ok érzékenyebbek a hidegre és a pangó vízre, ezért jó vízáteresztő, ásványos közeg, sok fény és meleg tartási körülmény szükséges számukra. A túlöntözést rosszul tolerálják. Télen száraz, legalább 10–12 °C körüli hőmérséklet ajánlott. Kártevők közül leggyakrabban a gyapjastetű jelenhet meg a hajtások és a cephalium környékén.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A „campo rupestre” (hegyvidéki szubtrópusi szavanna) területén él, bokrok és cserjék között, kvarcit alapú sziklás talajon vagy sziklák között, 375 m és 1685 m közötti tengerszint feletti magasságban, gyakran más kaktuszokkal (pl. ''Discocactus'') együtt.
 
== Taxonómia és filogenetika ==
 
A '''J. M. de Vos és munkatársai''' által végzett “Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes (2025)” kutatás alapján a nemzetség a Cereeae tribus tagja, és szoros rokonsági kapcsolatban áll a ''Cereus'' rokonsági körrel.
 
== Egyéb ==
 
A magok terjesztését madarak és denevérek biztosítják.


== Jelentősebb fajok ==
== Forrás ==


* '''Micranthocereus auri-azureus''' – kékes árnyalatú száráról és narancsos árnyalatú cephaliumáról ismert, dekoratív faj.
* https://thelastcactusclassification.top/micranthocereus/micranthocereus/
* '''Micranthocereus flaviflorus''' – sárgás árnyalatú, apró virágokkal rendelkező brazil endemizmus.
* https://caryophyllales.org/
* '''Micranthocereus dolichospermaticus''' – karcsú, sűrűn tövises hajtású faj, rózsaszínes virágokkal.
* https://www.ipni.org/
* '''Micranthocereus purpureus''' – jellegzetes lila-purpur virágairól ismert, laterális cephaliumot fejlesztő faj.
* https://powo.science.kew.org/
* https://www.biodiversitylibrary.org/


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cereinae]]

A lap jelenlegi, 2025. december 30., 10:31-kori változata

Micranthocereus
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Cereinae
Nemzetség Micranthocereus

Tudományos név

  • Micranthocereus (Backeberg) Backeberg, 1938
  • A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a görög mikros (kicsi), anthos (virág) és a latin cereus (gyertya) szavakból tevődik össze. Jelentése: „apró virágú gyertya”, ami a nemzetség fajaira jellemzően kisméretű virágokra utal.

Típusfaj

  • Micranthocereus polyanthus (Werdermann) Backeberg; gyűjtő: Helmut Bernhard Oscar Werdermann, Brazília, Bahia, Caetité, 1932. május, típuspéldány: B (Botanischer Garten und Botanisches Museum Berlin).
  • Első leírása: Curt Backeberg, Blätter für Kakteenforschung 1938(6): [22]. 1938.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg, 1938.
Micranthocereus polyanthus képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Austrocephalocereus Backeberg
  • Siccobaccatus P. J. Braun & Esteves

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Magányos vagy néha az alapnál elágazó növények, a szárak felállóak vagy fekvőek (decumbens), nem fásodóak. Az alapnál lévő areolák esetében a tövisek hipertrófiás növekedése figyelhető meg, kivéve az Austrocephalocereus alnemzetséget, ahol a szár fásodó és hiányzik ez a növekedési sajátosság.

Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek

A bordák keskenyek és sűrűn tövisesek. Az areolák egymáshoz közel helyezkednek el. A növényeknél kialakul egy felszíni vagy némileg besüllyedt pseudocephalium (az Austrocephalocereus esetében besüllyedt), amely a szár oldalán módosult terület, ahol az areolák további sertéket és számos virágot fejlesztenek. A tövisek sűrűn borítják a szárat.

Generatív test

Virág

Nappal és éjjel is nyíló, önmeddő, meglehetősen kicsi virágok, amelyek az oldalsó pseudocephalium-ban fejlődnek. Alakjuk csőszerű (tubular). Gyakran két színűek: a külső lepellevelek rózsaszínek vagy vörösek, a belsők sárgák, fehérek vagy krémszínűek. A M. purpureus virága büdös szagú. A beporzást denevérek, kolibrik (Chlorostilbon aureiventris, C. lucidus, Phaethornis pretrei, P. squalidus, Eupetomena macroura), méhek (Trigona spinipes) vagy lepkék (Phoebis philea, Vettius sp.) végzik.

Termés

A termések kicsik, fordított kúp alakúak (turbinate), éretten vörösek és húsosak. A virágmaradványok tartósan megmaradnak az Austrocephalocereus fajoknál, vagy végül lehullanak a Micranthocereus fajoknál.

  • Magja: Feketésbarna; a Micranthocereus alnemzetségnél sima, az Austrocephalocereus alnemzetségnél csíkozott és szemölcsös cuticula jellemzi.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Brazília (Bahia, Minas Gerais) területén endemikus.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A „campo rupestre” (hegyvidéki szubtrópusi szavanna) területén él, bokrok és cserjék között, kvarcit alapú sziklás talajon vagy sziklák között, 375 m és 1685 m közötti tengerszint feletti magasságban, gyakran más kaktuszokkal (pl. Discocactus) együtt.

Taxonómia és filogenetika

A J. M. de Vos és munkatársai által végzett “Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes (2025)” kutatás alapján a nemzetség a Cereeae tribus tagja, és szoros rokonsági kapcsolatban áll a Cereus rokonsági körrel.

Egyéb

A magok terjesztését madarak és denevérek biztosítják.

Forrás

A(z) „Micranthocereus” kategóriába tartozó lapok

A következő 3 lap található a kategóriában, összesen 3 lapból.