„Kategória:Pilosocereus” változatai közötti eltérés

Pilosocereus
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-; csoport	Cereinae
Nemzetség	Pilosocereus

A lap jelenlegi, 2025. december 30., 10:44-kori változata

Tudományos név

Pilosocereus (Byles & Rowley) Byles & Rowley, 1957
A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin pilosus (szőrös) és a Cereus (fáklyagyertya/kaktusz nemzetségnév) szavak összetétele. A név a legtöbb fajra jellemző, a reproduktív zónában (pseudocephalium) megjelenő bőséges szőrzetre utal.

Típusfaj

Pilosocereus leucocephalus (Poselger) Byles & Rowley; Gyűjtő: Poselger, Mexikó, típuspéldány: Sonora. ==
Első leírása: Pilocereus néven K. Schumann által az Engler & Prantl: Die Natürlichen Pflanzenfamilien műben.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Ronald Stewart Byles és Gordon Douglas Rowley, 1957.

Pilosocereus leucocephalus képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Pilocereus K. Schumann
Cephalocereus Pfeiff. (részben)
Pseudopilocereus Buxb.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Oszlopos termetű, cserjeszerű vagy fatermetű növények, általában erősen elágazóak, kandeláber alakúak, magasságuk elérheti a 10 métert. A szárak nyálkaanyagot (mucilago) tartalmaznak. Az epidermisz általában sima, színe a szürkészöldtől a kékesig terjed, többé-kevésbé hamvas (glaucus).

Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek

A bordák száma 3 és 30 között változik, egyenesek, az areolák alatt gyakran keresztirányú barázda található. Az areolák nemezesek, a reproduktív részen erősen gyapjasak, ami egyes fajoknál hosszirányú vagy oldalsó cefáliummá alakul. A tövisek száma és mérete változó, többnyire egyenesek, tűszerűek (acicularis), néha áttetszőek. Megkülönböztethetőek középtövisek és peremtövisek, melyek sűrűsége fajfüggő.

Generatív test

Virág

Éjszaka nyíló, önmeddő virágok. Alakjuk tölcsérszerű vagy harang alakú, a virágcső csupasz. Színük fehér, zöldesfehér vagy többé-kevésbé intenzív rózsaszín. Megporzásukat főként denevérek (pl. Anoura geoffroyi, Choeronycteris mexicana, Glossophaga fajok, Leptonycteris fajok) végzik, de szenderek (Sphingidae család, pl. Agrius cingulatus, Manduca rustica) is látogatják őket. A nappal is nyitva maradó virágokat méhek, kolibrik vagy más madarak és pillangók is felkereshetik.

Termés

Többé-kevésbé gömbölyded-lapított, vastag falú bogyótermés. Felrepedése félköríves és szabálytalan, feltárva a fehér vagy színes (rózsaszíntől a liláig terjedő), kompakt húsos pulpát. A termésen megmaradnak a beszáradt lepellevelek maradványai.

Magja: Széles tojásdad vagy kanál alakú (cochleariform), fényes, sötétbarna vagy fekete színű, bordázott (striatus). Terjesztésüket madarak (ornitofília) és hangyák (mirmekofília) végzik.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Széles földrajzi elterjedési területtel rendelkeznek Dél-Amerikától Mexikóig, az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén (Florida) és a Karib-térség szigetein keresztül. Megtalálhatóak a következő országokban és régiókban: Antigua, Aruba, Bahamák, Barbados, Bonaire, Kajmán-szigetek, Curacao, La Desirade, Grenadine-szigetek, Guadeloupe, Marie Galante, Martinique, Monserrat, Nevis, Saba, Saint Barthelemy, Saint Eustatius, St Kitts, St Lucia, Saint Martin, Trinidad és Tobago, Virgin-szigetek, Belize, Brazília (Alagoas, Bahia, Ceara, Espirito Santo, Goias, Maranhao, Mato Grosso, Mato Grosso do Sul, Minas Gerais, Paraiba, Pernambuco, Piaui, Rio de Janeiro, Rio Grande do Norte, Rondonia, Roraima, Sao Paulo, Sergipe, Tocantins), Kolumbia (Cauca, Cesar, Guajira, Magdalena), Kuba (Guantanamo, Santiago de Cuba), Salvador, Ecuador (Azuay, El Oro, Guayas, Manabi), Guatemala (Baja Verapaz, El Progreso, El Quiche, Chiquimula, Huehuetenango, Santa Rosa, Zacapa), Guyana, Haiti, Honduras, Jamaica, Mexikó (Chiapas, Chihuahua, Colima, Durango, Guerrero, Hidalgo, Jalisco, Mexico, Michoacan, Nayarit, Nuevo Leon, Oaxaca, Puebla, Queretaro, San Luis Potosi, Sinaloa, Sonora, Tamaulipas, Veracruz, Yucatan), Paraguay (Amambay, Concepcion), Peru1 (Piura, Tumbes), Puerto Rico, Dom2inikai Köztársaság (Pedernales), USA (Florida), Venezuela (Bolivar, Falcon, Lara, Merida, Tachira, Trujillo).
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Cserjésekben, bozótosokban, lombhullató tövises száraz erdőkben, hegyoldalakon, trópusi völgyekben élnek. Előfordulnak homokos vagy sziklás talajon, mészkő kibúvásokon, homokkövön, gránit- és gneiszszirteken vagy kvarchomokon. Megtalálhatóak a campo rupestre (hegyvidéki szubtrópusi szavanna) és a caatinga (brazil száraz tövises erdő) növénytársulásaiban. Tengerszint feletti magasságuk a partvidéktől (P. catingicola) egészen 1900 méterig (P. chrysacanthus) terjed. Gyakran társulnak más kaktuszokkal és szukkulensekkel.

Taxonómia és filogenetika

A kaktuszfélék (Cactaceae) családján belül a Cactoideae alcsaládba tartozik. J. M. de Vos és munkatársai (2025-ös filogenetikai osztályozás) alapján a nemzetség a Cereeae tribusz tagja, ahol a molekuláris genetikai vizsgálatok megerősítették monofiletikus jellegét a korábbi tágabb értelmezésekkel szemben.

Forrás

A(z) „Pilosocereus” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

P

Pilosocereus pachycladus

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-== Pilosocereus ==
+{{Speciesbox
+|taxon=Pilosocereus
+}}
+== Tudományos név ==
-A '''''Pilosocereus''''' a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartozó nemzetség, a Caryophyllales rendbe sorolva. A nemzetség oszlopos kaktuszokat foglal magába, mintegy 40–50 elfogadott fajjal, amelyek Latin‑Amerikában — főként Brazíliában, illetve Közép‑ és Dél‑Amerikában — őshonosak.
+* ''Pilosocereus'' (Byles &amp; Rowley) Byles &amp; Rowley, 1957
+* '''A tudományos név státusza:''' érvényes
-=== Morfológia és jellemzők ===
+=== A név eredete, etimológia ===
-- A ''Pilosocereus'' fajok jellemzően magas, oszlopos vagy faalakúak; a szárak több bordával rendelkeznek, és gyakran sűrű, gyapjas‑ vagy szálas borítás (pelyhes‑tövises) fedi őket.
-- Az areolákból tövisek és szőrök (vagy pelyhek) nőnek — ez segíti a növényt a napsugárzás és párologtatás elleni védekezésben.
-- A virágok általában tölcsérszerűek, nagyobb méretűek; színük fajonként változó lehet: fehér, rózsaszín, piros vagy narancs árnyalat is előfordul. Sok faj este vagy éjszaka nyílik.
-- A növény vastag, húsos szára vízraktározásra alkalmas — ideális alkalmazkodás forró, száraz klímához.
-=== Elterjedés és élőhely ===
+A nemzetségnév a latin ''pilosus'' (szőrös) és a ''Cereus'' (fáklyagyertya/kaktusz nemzetségnév) szavak összetétele. A név a legtöbb fajra jellemző, a reproduktív zónában (''pseudocephalium'') megjelenő bőséges szőrzetre utal.
-A nemzetség tagjai főként Brazília meleg, félsivatagos vagy sziklás területein, de előfordulnak más közép‑ és dél-amerikai régiókban is. Gyakori élőhelyek: köves, homokos talajú lejtők, sziklás peremek és félsivatagi bozótosok.
-=== Kultúrában / Gondozásuk ===
+=== Típusfaj ===
-''Pilosocereus'' kaktuszok kedveltek a gyűjtők között: tartásuk viszonylag egyszerű, feltéve, hogy biztosítod számukra a sok fényt, jó vízelvezetésű, laza talajt és mérsékelt öntözést. A talajt hagyd teljesen kiszáradni két öntözés között; télen minimális vízigényük van. Nagy termetük miatt idővel mélyebb, tágas edény vagy szabadföld javasolt. A gyapjas‑tövises felület miatt óvatos kezelés ajánlott.
-=== Jellemző fajok ===
+* ''Pilosocereus leucocephalus'' (Poselger) Byles &amp; Rowley; Gyűjtő: Poselger, Mexikó, típuspéldány: Sonora. ==
-* ''Pilosocereus pachycladus'' — viszonylag népszerű, karakteres kékes‑zöld szárával és oszlopos formájával.
+* '''Első leírása:''' ''Pilocereus'' néven K. Schumann által az ''Engler &amp; Prantl: Die Natürlichen Pflanzenfamilien'' műben.
-* ''Pilosocereus gounellei'' — feltűnő aranysárga töviseivel, dekoratív habitussal.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Ronald Stewart Byles és Gordon Douglas Rowley, 1957.
-* ''Pilosocereus braunii'' — szőrös‑tövises szár, jellemző küllem, dísznövényként is ismert.
-* ''Pilosocereus fulvilanatus'' — sűrű gyapjas‑tövises szár és nyári virágzás jellemzi.
+{{Típusfaj|Pilosocereus leucocephalus}}
-* ''Pilosocereus leucocephalus'' — oszlopos növekedés és jellemző habitus alapján ismert faj.
+=== Szinonimák ===
+* '''''Pilocereus''''' K. Schumann
+* '''''Cephalocereus''''' Pfeiff. (részben)
+* '''''Pseudopilocereus''''' Buxb.
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár ====
+Oszlopos termetű, cserjeszerű vagy fatermetű növények, általában erősen elágazóak, kandeláber alakúak, magasságuk elérheti a 10 métert. A szárak nyálkaanyagot (''mucilago'') tartalmaznak. Az epidermisz általában sima, színe a szürkészöldtől a kékesig terjed, többé-kevésbé hamvas (''glaucus'').
+==== Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek ====
+A '''bordák''' száma 3 és 30 között változik, egyenesek, az '''areolák''' alatt gyakran keresztirányú barázda található. Az '''areolák''' nemezesek, a reproduktív részen erősen gyapjasak, ami egyes fajoknál hosszirányú vagy oldalsó cefáliummá alakul. A '''tövisek''' száma és mérete változó, többnyire egyenesek, tűszerűek (''acicularis''), néha áttetszőek. Megkülönböztethetőek '''középtövisek''' és '''peremtövisek''', melyek sűrűsége fajfüggő.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+Éjszaka nyíló, önmeddő virágok. Alakjuk tölcsérszerű vagy harang alakú, a virágcső csupasz. Színük fehér, zöldesfehér vagy többé-kevésbé intenzív rózsaszín. Megporzásukat főként denevérek (pl. ''Anoura geoffroyi'', ''Choeronycteris mexicana'', ''Glossophaga'' fajok, ''Leptonycteris'' fajok) végzik, de szenderek (''Sphingidae'' család, pl. ''Agrius cingulatus'', ''Manduca rustica'') is látogatják őket. A nappal is nyitva maradó virágokat méhek, kolibrik vagy más madarak és pillangók is felkereshetik.
+==== Termés ====
+Többé-kevésbé gömbölyded-lapított, vastag falú bogyótermés. Felrepedése félköríves és szabálytalan, feltárva a fehér vagy színes (rózsaszíntől a liláig terjedő), kompakt húsos pulpát. A termésen megmaradnak a beszáradt lepellevelek maradványai.
+* '''Magja:''' Széles tojásdad vagy kanál alakú (''cochleariform''), fényes, sötétbarna vagy fekete színű, bordázott (''striatus''). Terjesztésüket madarak (ornitofília) és hangyák (mirmekofília) végzik.
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Széles földrajzi elterjedési területtel rendelkeznek Dél-Amerikától '''Mexikóig''', az '''Amerikai Egyesült Államok''' délkeleti részén ('''Florida''') és a '''Karib-térség''' szigetein keresztül. Megtalálhatóak a következő országokban és régiókban: '''Antigua''', '''Aruba''', '''Bahamák''', '''Barbados''', '''Bonaire''', '''Kajmán-szigetek''', '''Curacao''', '''La Desirade''', '''Grenadine-szigetek''', '''Guadeloupe''', '''Marie Galante''', '''Martinique''', '''Monserrat''', '''Nevis''', '''Saba''', '''Saint Barthelemy''', '''Saint Eustatius''', '''St Kitts''', '''St Lucia''', '''Saint Martin''', '''Trinidad és Tobago''', '''Virgin-szigetek''', '''Belize''', '''Brazília''' (Alagoas, Bahia, Ceara, Espirito Santo, Goias, Maranhao, Mato Grosso, Mato Grosso do Sul, Minas Gerais, Paraiba, Pernambuco, Piaui, Rio de Janeiro, Rio Grande do Norte, Rondonia, Roraima, Sao Paulo, Sergipe, Tocantins), '''Kolumbia''' (Cauca, Cesar, Guajira, Magdalena), '''Kuba''' (Guantanamo, Santiago de Cuba), '''Salvador''', '''Ecuador''' (Azuay, El Oro, Guayas, Manabi), '''Guatemala''' (Baja Verapaz, El Progreso, El Quiche, Chiquimula, Huehuetenango, Santa Rosa, Zacapa), '''Guyana''', '''Haiti''', '''Honduras''', '''Jamaica''', '''Mexikó''' (Chiapas, Chihuahua, Colima, Durango, Guerrero, Hidalgo, Jalisco, Mexico, Michoacan, Nayarit, Nuevo Leon, Oaxaca, Puebla, Queretaro, San Luis Potosi, Sinaloa, Sonora, Tamaulipas, Veracruz, Yucatan), '''Paraguay''' (Amambay, Concepcion), '''Peru1''' (Piura, Tumbes), '''Puerto Rico''', '''Dom2inikai Köztársaság''' (Pedernales), '''USA''' ('''Florida'''), '''Venezuela''' (Bolivar, Falcon, Lara, Merida, Tachira, Trujillo).
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Cserjésekben, bozótosokban, lombhullató tövises száraz erdőkben, hegyoldalakon, trópusi völgyekben élnek. Előfordulnak homokos vagy sziklás talajon, mészkő kibúvásokon, homokkövön, gránit- és gneiszszirteken vagy kvarchomokon. Megtalálhatóak a ''campo rupestre'' (hegyvidéki szubtrópusi szavanna) és a ''caatinga'' (brazil száraz tövises erdő) növénytársulásaiban. Tengerszint feletti magasságuk a partvidéktől (''P. catingicola'') egészen 1900 méterig (''P. chrysacanthus'') terjed. Gyakran társulnak más kaktuszokkal és szukkulensekkel.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+A kaktuszfélék (''Cactaceae'') családján belül a ''Cactoideae'' alcsaládba tartozik. '''J. M. de Vos és munkatársai''' (2025-ös filogenetikai osztályozás) alapján a nemzetség a ''Cereeae'' tribusz tagja, ahol a molekuláris genetikai vizsgálatok megerősítették monofiletikus jellegét a korábbi tágabb értelmezésekkel szemben.
+== Forrás ==
+* https://thelastcactusclassification.top/category/pilosocereus/
+* https://caryophyllales.org/
+* https://www.ipni.org/
+* https://powo.science.kew.org/
+* https://www.biodiversitylibrary.org/
+* http://www.cactusinhabitat.org/
 [[Kategória:Cactaceae]]
+[[Kategória:Cereinae]]