„Kategória:Uebelmannia” változatai közötti eltérés

Uebelmannia
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-; csoport	Uebelmanniinae
Nemzetség	Uebelmannia

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2025. december 30., 11:52-kori változata

Tudományos név

Uebelmannia Buining in Succulenta (Netherlands) 46: 159. 1967. Sec. Taylor & Zappi (2004)
A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

Az Uebelmannia nemzetségnév Werner J. Uebelmann, svájci kaktuszgyűjtő és kereskedő tiszteletére született.

Típuspéldány

Uebelmannia gummifera (Backeb. & Voll) Buining
Első leírása: Buining, 1967.

Uebelmannia képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Kemény szárú, kis számú fajt tartalmazó nemzetség. A szár magános, fiatalon gömbölyű, később megnyúlt, akár hengeres, kifejlett korban (5)30–100 cm magas és 6–17 cm széles lehet.

A növények színe a hamvasszürkétől a feketésvörösig változhat. 15–40 függőleges borda jellemző, amelyek idős korban sem hajlanak torzulásra. A bordák élesek, vagy egyes taxonoknál szemölcsszerű dudorok jelennek meg rajtuk.

Az areolák erősen gyapjasak, tövisesek; a virágzó areola dúsan gyapjas. A tövisek fajonként karakterisztikusak: mereven elállók, lefelé ívelők, vagy a szárra simulók.

Az epidermisz lehet sima, dudoros, érdes, néha viaszos redőkkel borított. A sejtek a bőrszövet alatt gumiszerű nedvvel telítettek.

Szemölcsök

Egyes taxonoknál a bordákon szemölcsszerű dudorok képződnek.

Areolák

Az areolák erősen gyapjasak, virágzáskor még dúsabban szőrözöttek.

Tövisek

A tövisek fajonként eltérően fésűszerűen elállók, lefelé ívelők vagy meggörbülve simulók a bordákra.

Generatív test

Virág

A virágok csúcsi állásúak, rövid tölcsér alakúak, kicsik.
Színük fajonként változó sárga árnyalatú.
Nappal nyílnak, illatuk nem érzékelhető.
A virágcső és a termés pikkelyei tövisben végződnek.

Termés

A termések formája a gömbölyűtől a hengeresig változik. Színük csíkosan vörös, felül gyapjas, felületük fényes, vékony falú, húsos, éréskor széteső, kevés magot tartalmaznak.

Mag: A mag gömbölyű, tojásdad, körte vagy sapka alakú, mérete 1,3–2,1 × 0,8–1,7 mm.

Színe barna, vörösesbarna, feketésbarna; felülete ráncos, lapos vagy lapítottan boltozatos.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség Kelet-Brazíliában, főként Minas Gerais állam területén őshonos.

Élőhely:

A pectinifera csoport tagjai Diamantina környékén, a Serra do Espinhaço területén, 1000–1200 m magasságban élnek, humusszal feltöltődött sziklák hézagaiban, sziklarepedésekben.
A gummifera forma tagjai Itamarandibától délre, fehér kvarchomokban élnek, ahol a gyökerek mélyen elágaznak a hűvös és nyirkos talajban.

Éghajlati tényezők: A sötét sziklák nappali felmelegedése és éjszakai hőleadása segíti a túlélést.

Növénytársulás, életmód: Száraz szavannák, kőzethasadékok, kvarchomokos területek.

Egyéb

Történeti háttér: A nemzetséget Buining írta le 1967-ben. A nemzetség korábbi eleme, a Parodia gummifera, 1938-ban került elő először. Horst számos felfedezése (6 taxonból 5) hozzájárult az Uebelmannia csoport kialakításához.

Megjegyzés: 1995-ben Braun és Esteves két alnemzetségre osztotta:

Uebelmannia subgen. Uebelmannia
Uebelmannia subgen. Leopoldohorstia

Ezt eltérő morfológiai jegyek és élőhelyi különbségek indokolták.

Gondozás: Nyáron napos, párás környezetet igényel. Talaj: savas, kavicsos, kevés humusszal. Tél: 8–10 °C, száraz tartás. Szaporítás: magvetéssel.

Filogenetika

1. Rendszertani elhelyezkedés (Törzs és Alnemzetség)

A korábbi osztályozásokkal ellentétben a legújabb (2023-as) kutatások a Cereeae tribuszon belül egy teljesen különálló altribuszba, az Uebelmanniinae-be sorolják. Ez azért jelentős, mert az Uebelmannia az egész Cereeae tribusz (amely több mint 460 fajt foglal magában) testvércsoportja. Ez azt jelenti, hogy egy igen korán elkülönült, “ősi” vonalat képvisel a tribuszon belül.

2. Fajok közötti kapcsolatok

A legfrissebb filogenetikai fák (például a Cactaceae591 génkészlet alapján készültek) szerint a nemzetségen belül két fő ág különíthető el:

Pectinifera-ág: Ide tartozik az Uebelmannia pectinifera és a nemrégiben (2024 körül) leírt új faj, az Uebelmannia nuda. Ezek egymás legközelebbi rokonai.
Gummifera-buiningii ág: Az Uebelmannia gummifera és az Uebelmannia buiningii alkotják a másik szoros párost.

3. Evolúciós jellegzetességek

Az Uebelmannia fajok filogenetikáját nagyban meghatározta a speciális élőhelyük, a campos rupestres (sziklás szavanna).

Kriptikus diverzitás: Bár kevés faj tartozik ide, a populációk genetikailag erősen izoláltak.
Morfológiai evolúció: Érdekesség, hogy a csíranövények (magoncok) fejlődése során olyan bélyegeket mutatnak, amelyek az Eriocactus (ma Parodia) nemzetségre emlékeztetnek, ami korábban sok vitát váltott ki a rokonsági kapcsolatokról, de a genetika megerősítette a különállásukat.

Forrás

A(z) „Uebelmannia” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

U

Uebelmannia pectinifera subsp. pectinifera

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-<span id="tudományos-név"></span>
+{{Speciesbox
+|taxon=Uebelmannia
+}}
 == Tudományos név ==
-''Uebelmannia'' Buining 1967
+* ''Uebelmannia'' Buining in Succulenta (Netherlands) 46: 159. 1967. Sec. Taylor & Zappi (2004)
+* '''A tudományos név státusza:''' érvényes
-'''A tudományos név státusza:''' érvényes
-'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
-<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
 === A név eredete, etimológia ===
-Az ''Uebelmannia'' nemzetségnév Werner J. Uebelmann, svájci kaktuszgyűjtő és kereskedő tiszteletére született.
+Az ''Uebelmannia'' nemzetségnév '''Werner J. Uebelmann''', svájci kaktuszgyűjtő és kereskedő tiszteletére született.
-<span id="típuspéldány"></span>
 === Típuspéldány ===
-* ''Uebelmannia pectinifera'' Buining 1967
+* ''Uebelmannia gummifera'' (Backeb. & Voll) Buining
-'''Első leírása:''' Buining, 1967.
+* '''Első leírása:''' Buining, 1967.
+{{Típusfaj|Uebelmannia}}
-<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-<span id="vegetatív-test"></span>
 === Vegetatív test ===
-<span id="hajtás-szár"></span>
 ==== Hajtás, szár ====
 Kemény szárú, kis számú fajt tartalmazó nemzetség.
-A szár '''magános''', fiatalon '''gömbölyű''', később '''megnyúlt''', akár '''hengeres''', kifejlett korban '''(5)30–100 cm'''magas és '''6–17 cm'''széles lehet.
+A szár '''magános''', fiatalon '''gömbölyű''', később '''megnyúlt''', akár '''hengeres''', kifejlett korban '''(5)30–100 cm''' magas és '''6–17 cm''' széles lehet.
-A növények színe a '''hamvasszürkétől'''a '''feketésvörösig'''változhat.
+A növények színe a '''hamvasszürkétől''' a '''feketésvörösig''' változhat.
-'''15–40 függőleges borda'''jellemző, amelyek idős korban sem hajlanak torzulásra.
+'''15–40 függőleges borda''' jellemző, amelyek idős korban sem hajlanak torzulásra.
-A bordák '''élesek''', vagy egyes taxonoknál '''szemölcsszerű dudorok'''jelennek meg rajtuk.
+A bordák '''élesek''', vagy egyes taxonoknál '''szemölcsszerű dudorok''' jelennek meg rajtuk.
 Az areolák '''erősen gyapjasak''', tövisesek; a virágzó areola '''dúsan gyapjas'''.
 A tövisek fajonként karakterisztikusak: '''mereven elállók''', '''lefelé ívelők''', vagy '''a szárra simulók'''.
-Az epidermisz lehet '''sima''', '''dudoros''', '''érdes''', néha '''viaszos redőkkel'''borított.
+Az epidermisz lehet '''sima''', '''dudoros''', '''érdes''', néha '''viaszos redőkkel''' borított.
-A sejtek a bőrszövet alatt '''gumiszerű nedvvel'''telítettek.
+A sejtek a bőrszövet alatt '''gumiszerű nedvvel''' telítettek.
-<span id="szemölcsök"></span>
 ==== Szemölcsök ====
-Egyes taxonoknál a bordákon '''szemölcsszerű dudorok'''képződnek.
+Egyes taxonoknál a bordákon '''szemölcsszerű dudorok''' képződnek.
-<span id="areolák"></span>
 ==== Areolák ====
 Az areolák '''erősen gyapjasak''', virágzáskor még dúsabban szőrözöttek.
-<span id="tövisek"></span>
 ==== Tövisek ====
-A tövisek fajonként eltérően '''fésűszerűen elállók''', '''lefelé ívelők'''vagy '''meggörbülve simulók'''a bordákra.
+A tövisek fajonként eltérően '''fésűszerűen elállók''', '''lefelé ívelők''' vagy '''meggörbülve simulók''' a bordákra.
-<span id="generatív-test"></span>
 === Generatív test ===
-<span id="virág"></span>
 ==== Virág ====
@@ 67. sor: / 58. sor: @@
 * A virágcső és a termés pikkelyei '''tövisben végződnek'''.
-<span id="termés"></span>
 ==== Termés ====
-A termések formája a '''gömbölyűtől'''a '''hengeresig'''változik.
+A termések formája a '''gömbölyűtől''' a '''hengeresig''' változik.
 Színük '''csíkosan vörös''', felül '''gyapjas''', felületük '''fényes''', '''vékony falú''', '''húsos''', éréskor '''széteső''', kevés magot tartalmaznak.
-*Mag:* A mag '''gömbölyű''', '''tojásdad''', '''körte'''vagy '''sapka alakú''', mérete '''1,3–2,1 × 0,8–1,7 mm'''.
+*'''Mag:''' A mag '''gömbölyű''', '''tojásdad''', '''körte''' vagy '''sapka alakú''', mérete '''1,3–2,1 × 0,8–1,7 mm'''.
-Színe '''barna''', '''vörösesbarna''', '''feketésbarna'''; felülete '''ráncos''', '''lapos'''vagy '''lapítottan boltozatos'''.
+Színe '''barna''', '''vörösesbarna''', '''feketésbarna'''; felülete '''ráncos''', '''lapos''' vagy '''lapítottan boltozatos'''.
-<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
 == Elterjedés és élőhely ==
-'''''Földrajzi elterjedés:''''' A nemzetség '''Kelet-Brazíliában''', főként '''Minas Gerais'''állam területén őshonos.
+'''''Földrajzi elterjedés:''''' A nemzetség '''Kelet-Brazíliában''', főként '''Minas Gerais''' állam területén őshonos.
-* '''''Élőhely:'''''
+'''''Élőhely:'''''
-* A *pectinifera* csoport tagjai '''Diamantina'''környékén, a '''Serra do Espinhaço'''területén, '''1000–1200 m'''magasságban élnek, humusszal feltöltődött '''sziklák hézagaiban''', '''sziklarepedésekben'''.
+* A ''pectinifera'' csoport tagjai '''Diamantina''' környékén, a '''Serra do Espinhaço''' területén, '''1000–1200 m''' magasságban élnek, humusszal feltöltődött '''sziklák hézagaiban''', '''sziklarepedésekben'''.
-* A *gummifera* forma tagjai '''Itamarandibától délre''', '''fehér kvarchomokban'''élnek, ahol a gyökerek mélyen elágaznak a hűvös és nyirkos talajban.
+* A ''gummifera'' forma tagjai '''Itamarandibától délre''', '''fehér kvarchomokban''' élnek, ahol a gyökerek mélyen elágaznak a hűvös és nyirkos talajban.
 * '''''Éghajlati tényezők:''''' A sötét sziklák nappali felmelegedése és éjszakai hőleadása segíti a túlélést.
@@ 90. sor: / 79. sor: @@
 * '''''Növénytársulás, életmód:''''' Száraz szavannák, kőzethasadékok, kvarchomokos területek.
-<span id="egyéb"></span>
 == Egyéb ==
-'''Szinonima:''' *Parodia*
+'''Történeti háttér:''' A nemzetséget '''Buining''' írta le 1967-ben.
+A nemzetség korábbi eleme, a ''Parodia gummifera'', 1938-ban került elő először.
-'''Történeti háttér:''' A nemzetséget Buining írta le 1967-ben.
+Horst számos felfedezése (6 taxonból 5) hozzájárult az ''Uebelmannia'' csoport kialakításához.
-A nemzetség korábbi eleme, a *Parodia gummifera*, 1938-ban került elő először.
-Horst számos felfedezése (6 taxonból 5) hozzájárult az *Uebelmannia* csoport kialakításához.
 '''Megjegyzés:'''
--ben '''Braun és Esteves'''két alnemzetségre osztotta:
+-ben '''Braun és Esteves''' két alnemzetségre osztotta:
-*''Uebelmannia subgen. Uebelmannia''* és
+*''Uebelmannia'' subgen. ''Uebelmannia''
-*''Uebelmannia subgen. Leopoldohorstia''*.
+*''Uebelmannia'' subgen. ''Leopoldohorstia''
 Ezt eltérő morfológiai jegyek és élőhelyi különbségek indokolták.
@@ 111. sor: / 97. sor: @@
 Szaporítás: '''magvetéssel'''.
-<span id="szerzők-és-forrás"></span>
+== Filogenetika ==
-== Szerzők és forrás ==
+=== 1. Rendszertani elhelyezkedés (Törzs és Alnemzetség) ===
+A korábbi osztályozásokkal ellentétben a legújabb (2023-as) kutatások a '''Cereeae''' tribuszon belül egy teljesen különálló altribuszba, az '''Uebelmanniinae'''-be sorolják. Ez azért jelentős, mert az ''Uebelmannia'' az egész ''Cereeae'' tribusz (amely több mint 460 fajt foglal magában) '''testvércsoportja'''. Ez azt jelenti, hogy egy igen korán elkülönült, “ősi” vonalat képvisel a tribuszon belül.
+=== 2. Fajok közötti kapcsolatok ===
-* '''''Forrás:'''''
+A legfrissebb filogenetikai fák (például a ''Cactaceae591'' génkészlet alapján készültek) szerint a nemzetségen belül két fő ág különíthető el:
+* '''Pectinifera-ág:''' Ide tartozik az ''Uebelmannia pectinifera'' és a nemrégiben (2024 körül) leírt új faj, az '''''Uebelmannia nuda'''''. Ezek egymás legközelebbi rokonai.
+* '''Gummifera-buiningii ág:''' Az ''Uebelmannia gummifera'' és az ''Uebelmannia buiningii'' alkotják a másik szoros párost.
+=== 3. Evolúciós jellegzetességek ===
+Az ''Uebelmannia'' fajok filogenetikáját nagyban meghatározta a speciális élőhelyük, a '''campos rupestres''' (sziklás szavanna).
+* '''Kriptikus diverzitás:''' Bár kevés faj tartozik ide, a populációk genetikailag erősen izoláltak.
+* '''Morfológiai evolúció:''' Érdekesség, hogy a csíranövények (magoncok) fejlődése során olyan bélyegeket mutatnak, amelyek az ''Eriocactus'' (ma ''Parodia'') nemzetségre emlékeztetnek, ami korábban sok vitát váltott ki a rokonsági kapcsolatokról, de a genetika megerősítette a különállásukat.
+== Forrás ==
+* https://thelastcactusclassification.top/category/uebelmannia/
 * https://kissarmin.hu/lexikon/item/215-uebelmannia.html
-* https://thelastcactusclassification.top/category/uebelmannia/
 [[Kategória:Cactaceae]]
+[[Kategória:Uebelmanniinae]]