„Kategória:Asphodelaceae” változatai közötti eltérés

Asphodelaceae
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Monocots
Rend	Asparagales
Család	Asphodelaceae

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. január 2., 00:24-kori változata

Tudományos név

Asphodelaceae Jussieu (1789), nomen conservandum

A név eredete, etimológia

Az Asphodelaceae családnév a típusnemzetség, az Asphodelus nevéből származik. A kifejezés a latin asphodelus szóból ered, amely a görög asphodelos (ἀσφόδελος) átvétele. A szó pontos etimológiája bizonytalan, egyes elméletek szerint elő-görög (pelaszg) eredetű. A klasszikus antikvitásban az aszfodéloszt az alvilággal és a holtakkal társították (Homerosz: Odüsszeia), mivel úgy hitték, az aszfodelosz-mezőkön (Asphodelos leimon) bolyonganak a hétköznapi emberek árnyai.

Típusnemzetség

Asphodelus L.; Carl von Linné gyűjtötte, Európa mediterrán vidékei, 1753; típuspéldány a Linnean Society of London herbáriumában (LINN).
Első leírása: Antoine Laurent De Jussieu írta le először családként a Genera Plantarum művében 1789-ben.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: A jelenlegi tágabb értelmezést (APG IV) követve a család magában foglalja a korábbi Xanthorrhoeaceae és Hemerocallidaceae családokat is.

Asphodelus képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Aloeaceae Batsch
Anthericaceae J. Agardh
Dianellaceae Salisbury
Hemerocallidaceae R. Brown
Johnsoniaceae Lotsy
Phormiaceae J. Agardh
Xanthorrhoeaceae Dumortier

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A család tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: találunk köztük lágyszárú évelőket, pozsgásokat és fás szárú, üstökösfa termetű növényeket is. Gyökérzetük gyakran húsos, raktározó gyökérgumókból vagy rizómákból áll. A levelek általában tőrózsában (rosula) vagy két sorban (distichia) állnak, gyakran húsosak, szukkulensek (különösen az Asphodeloideae alcsaládban), szélük lehet tüskés-fogazott vagy ép. A levelek belsejében gyakran sárgás vagy színtelen, nyálkás víznedvű szövet található.

Generatív test

Virág

A virágzat általában fürt (racemus) vagy buga (panicula), amely egy levéltelen tőkocsányon helyezkedik el. A virágok hímnősek, sugaras (actinomorph) vagy enyhén kétoldali (zygomorph) szimmetriájúak. A lepel (perigonium) hat tagú, két körben helyezkedik el, a lepellevelek szabadok vagy csővé forrtak. A porzótáj hat porzóból áll. A magház felső állású (ovarium superum), három termőlevélből forrt össze.

Termés

A termés általában lokulicid toktermés (capsula), ritkábban bogyó (bacca).

Magja: A magvak gyakran feketék a fitomelanin tartalom miatt, alakjuk lehet szögletes vagy szárnyas.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A család kozmopolita elterjedésű, de a súlypontja az óvilági szubtrópusokon van. Különösen fajgazdag Dél-Afrikában, a Földközi-tenger vidékén, de képviselői megtalálhatóak Ausztráliában, Új-Zélandon, Közép-Ázsiában és Amerika egyes részein is.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatóak a száraz félsivatagoktól (szukkulens fajok) a mérsékelt övi rétekig és mocsarakig. Sokan közülük alkalmazkodtak a periodikus tüzekhez, különösen az ausztráliai fajok.

Szukkulens taxonok

A család szukkulens tagjai elsősorban az Asphodeloideae alcsaládba tartoznak. Legismertebb nemzetségeik az Aloe, Haworthia, Gasteria és Kniphofia. Ezekre a taxonokra jellemző a levélszukkulencia: a levelek parenchyma szövete nagy mennyiségű vizet raktároz, ami lehetővé teszi a túlélést arid környezetben. A levelek felszíne gyakran vastag kutikulával védett, és sok fajnál megfigyelhető a CAM-típusú fotoszintézis.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján az Asphodelaceae az Asparagales rendbe tartozik. A modern rendszertan három alcsaládot különít el:

Asphodeloideae: (pl. Aloe, Asphodelus)
Hemerocallidoideae: (pl. Hemerocallis, Phormium)
Xanthorrhoeoideae: (pl. Xanthorrhoea)

Forrás

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 9 alkategóriával rendelkezik (összesen 9 alkategóriája van).

A

G

H

X

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{Speciesbox|taxon=Asphodelaceae}}
+== Tudományos név ==
-== Asphodelaceae (Fűfafélék) családja ==
+* '''Asphodelaceae''' Jussieu (1789), nomen conservandum
-Az '''Asphodelaceae''' a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe tartozó növénycsalád, amely világszerte elterjedt, de főként a déli féltekén, különösen Dél-Afrikában és Ausztráliában gazdag fajokban. Korábban az ''Asphodelaceae'' családba soroltak több növényt, amelyek mára az Xanthorrhoeaceae családba kerültek. Az Asphodelaceae családba tartozó növények között megtalálhatók a '''hagymás és gumós növények, de vannak fás szárú fajok''' is.
-=== Jellemzők ===
+=== A név eredete, etimológia ===
-* '''Morfológia:''' Gyakran '''rizómás''' vagy '''gumós''' évelő növények. A levelek tőállók, egyszerűek, és gyakran pozsgásak, például az '''Aloe''' nemzetségben. A virágok rendszerint csövesek, hat lepellel és hat porzóval rendelkeznek. A termés '''toktermés''' vagy '''bogyótermés'''.
-* '''Virágzat:''' A virágzat általában fürtös, füzéres, vagy fejecskeszerű, és gyakran feltűnő. A virágok lehetnek '''fehér, sárga, narancssárga, rózsaszín''' vagy '''vörös''' színűek.
-* '''Kémiai összetétel:''' Sok faj tartalmaz '''antrakinonokat''', melyeknek gyógyászati hatásai ismertek (pl. hashajtó).
-* '''Példák:''' A legismertebb nemzetségek közé tartozik az '''Aloe''' (pl. '''Aloe vera'''), az '''Asphodelus''' (pl. a fagyöngyök), a '''Gasteria''', a '''Kniphofia''' és a '''Bulbine'''.
-=== Ökológiai szerep ===
+Az ''Asphodelaceae'' családnév a típusnemzetség, az ''Asphodelus'' nevéből származik. A kifejezés a latin ''asphodelus'' szóból ered, amely a görög ''asphodelos'' (ἀσφόδελος) átvétele. A szó pontos etimológiája bizonytalan, egyes elméletek szerint elő-görög (pelaszg) eredetű. A klasszikus antikvitásban az aszfodéloszt az alvilággal és a holtakkal társították (Homerosz: Odüsszeia), mivel úgy hitték, az aszfodelosz-mezőkön (''Asphodelos leimon'') bolyonganak a hétköznapi emberek árnyai.
-Az '''Asphodelaceae''' család tagjai a legkülönfélébb ökoszisztémákban játszanak fontos szerepet.
-* '''Pollináció:''' A család feltűnő virágai '''megporzókat vonzanak''', mint például méhek, madarak (kolibrik, nektármadarak) és lepkék. A '''Kniphofia''' fajok, amelyeket „fáklyaliliomoknak” is neveznek, különösen a madarak beporzását segítik elő.
+=== Típusnemzetség ===
-* '''Vízmegtartás:''' A pozsgás fajok, mint az '''Aloe-fajok''', '''képesek vizet tárolni a leveleikben''', ami segít a száraz, sivatagi vagy félsivatagi területeken való túlélésben.
-* '''Erozió elleni védelem:''' A gyökérrendszerükkel segíthetnek a talaj megkötésében és az '''erozió megelőzésében''', különösen a lejtős területeken.
+* ''Asphodelus'' L.; '''Carl von Linné''' gyűjtötte, Európa mediterrán vidékei, 1753; típuspéldány a Linnean Society of London herbáriumában (LINN).
+* '''Első leírása:''' '''Antoine Laurent De Jussieu''' írta le először családként a ''Genera Plantarum'' művében 1789-ben.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A jelenlegi tágabb értelmezést (APG IV) követve a család magában foglalja a korábbi ''Xanthorrhoeaceae'' és ''Hemerocallidaceae'' családokat is.
+{{Típusfaj|Asphodelus|limit=5}}
-=== Gazdasági jelentőség ===
+=== Szinonimák ===
-Az '''Asphodelaceae''' család számos tagjának gazdasági jelentősége van.
-* '''Gyógyászat és kozmetika:''' A legismertebb példa az '''Aloe vera''', amelyet széles körben használnak a '''kozmetikai iparban''' (bőrápoló krémek, testápolók) és a '''gyógyászatban''' (égési sérülések kezelése, emésztési problémák). A leveleiből kinyert gél nyugtató és gyulladáscsökkentő hatású.
-* '''Dísznövények:''' Számos fajt '''dísznövényként termesztenek''' kertekben, parkokban és szobanövényként, feltűnő virágaik és leveleik miatt. Ilyenek például a '''Kniphofia'''-fajok és a '''Gasteria'''.
-* '''Rostanyagok:''' Egyes fajok rostjait felhasználják kötelek, szövött kosarak és textíliák készítésére.
-* '''Élelmiszer:''' Bár nem elterjedt élelmiszernövények, néhány faj gyökerét és fiatal hajtásait fogyasztják bizonyos kultúrákban.
-Az '''Asphodelaceae''' tehát egy sokszínű és ökológiailag, valamint gazdaságilag is jelentős növénycsalád.
+* '''Aloeaceae''' Batsch
-```
+* '''Anthericaceae''' J. Agardh
+* '''Dianellaceae''' Salisbury
+* '''Hemerocallidaceae''' R. Brown
+* '''Johnsoniaceae''' Lotsy
+* '''Phormiaceae''' J. Agardh
+* '''Xanthorrhoeaceae''' Dumortier
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+A család tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: találunk köztük lágyszárú évelőket, pozsgásokat és fás szárú, üstökösfa termetű növényeket is. Gyökérzetük gyakran húsos, raktározó gyökérgumókból vagy rizómákból áll. A levelek általában tőrózsában (''rosula'') vagy két sorban (''distichia'') állnak, gyakran húsosak, szukkulensek (különösen az ''Asphodeloideae'' alcsaládban), szélük lehet tüskés-fogazott vagy ép. A levelek belsejében gyakran sárgás vagy színtelen, nyálkás víznedvű szövet található.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A virágzat általában fürt (''racemus'') vagy buga (''panicula''), amely egy levéltelen tőkocsányon helyezkedik el. A virágok hímnősek, sugaras (''actinomorph'') vagy enyhén kétoldali (''zygomorph'') szimmetriájúak. A lepel (''perigonium'') hat tagú, két körben helyezkedik el, a lepellevelek szabadok vagy csővé forrtak. A porzótáj hat porzóból áll. A magház felső állású (''ovarium superum''), három termőlevélből forrt össze.
+==== Termés ====
+A termés általában lokulicid toktermés (''capsula''), ritkábban bogyó (''bacca'').
+* '''Magja:''' A magvak gyakran feketék a fitomelanin tartalom miatt, alakjuk lehet szögletes vagy szárnyas.
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A család kozmopolita elterjedésű, de a súlypontja az óvilági szubtrópusokon van. Különösen fajgazdag '''Dél-Afrikában''', a '''Földközi-tenger vidékén''', de képviselői megtalálhatóak '''Ausztráliában''', '''Új-Zélandon''', '''Közép-Ázsiában''' és '''Amerika''' egyes részein is.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Megtalálhatóak a száraz félsivatagoktól (szukkulens fajok) a mérsékelt övi rétekig és mocsarakig. Sokan közülük alkalmazkodtak a periodikus tüzekhez, különösen az ausztráliai fajok.
+== Szukkulens taxonok ==
+A család szukkulens tagjai elsősorban az ''Asphodeloideae'' alcsaládba tartoznak. Legismertebb nemzetségeik az ''Aloe'', ''Haworthia'', ''Gasteria'' és ''Kniphofia''. Ezekre a taxonokra jellemző a levélszukkulencia: a levelek parenchyma szövete nagy mennyiségű vizet raktároz, ami lehetővé teszi a túlélést arid környezetben. A levelek felszíne gyakran vastag kutikulával védett, és sok fajnál megfigyelhető a CAM-típusú fotoszintézis.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján az ''Asphodelaceae'' az ''Asparagales'' rendbe tartozik. A modern rendszertan három alcsaládot különít el:
+# '''Asphodeloideae:''' (pl. ''Aloe'', ''Asphodelus'')
+# '''Hemerocallidoideae:''' (pl. ''Hemerocallis'', ''Phormium'')
+# '''Xanthorrhoeoideae:''' (pl. ''Xanthorrhoea'')
+== Forrás ==
+* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Asphodelaceae
+* https://powo.science.kew.org/
+* https://www.ipni.org/
+[[Kategória:Asparagales]]