Kategória:Xanthorrhoeoideae
| Xanthorrhoeoideae | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Monocots |
| Rend | Asparagales |
| Család | Asphodelaceae |
| Alcsalád | Xanthorrhoeoideae |
Tudományos név
Xanthorrhoeoideae (M. W. Chase, Reveal & M. F. Fay) M. W. Chase, Reveal & M. F. Fay, 2009
A név eredete, etimológia
A név a típusnemzetség, a Xanthorrhoea nevéből származik. A szóösszetétel a görög xanthos (ξανθός), azaz „sárga” és a rhoia (ῥοία), azaz „folyás” vagy „áramlás” szavakból ered. Ez a növények által termelt sárga színű akaroid gyantára utal.
Típusnemzetség
Xanthorrhoea; James Edward Smith, Ausztrália, 1798; a típuspéldányok az általa alapított Linnean Society of London gyűjteményében és a Royal Botanic Gardens, Kew herbáriumában találhatóak.
Első leírása: James Edward Smith írta le először a Xanthorrhoea nemzetséget 1798-ban a Transactions of the Linnean Society of London folyóiratban.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Mark Wayne Chase, James Lauritz Reveal és Michael Francis Fay 2009-ben emelték alcsaládi rangra az Asphodelaceae családon belül.
Xanthorrhoea képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
Xanthorrhoeaceae Dumortier
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
Évelő növények, amelyek gyakran fásodó, vaskos, néha elágazó törzset (kaudex) fejlesztenek, melyet az elhalt levelek alapjai borítanak. Számos fajnál a törzs a föld alatt található. A gyökerek vaskosak, gyakran kontraktilisak.
A levelek hosszúak, szálasak (lineárisak), merevek, keresztmetszetük gyakran négyszögletes vagy háromszögletű. A levélalapok kiszélesednek és szorosan egymásra borulnak, gyakran sárga vagy vöröses gyantát választanak ki.
Generatív test
Virág
A virágzat egy hosszú, fásodó kocsányon (szkápusz) elhelyezkedő, rendkívül sűrű, hengeres tüske vagy fürt. A virágok kicsik, aktinomorfak, hímnősek. A lepellevelek (tepala) két körben helyezkednek el, összesen 6 darab, melyek gyakran hártyásak vagy pikkelyszerűek. A porzók száma 6.
Termés
A termés fásodó toktermés (capsula), amely lokulicid módon nyílik fel.
Magja: A magok feketék, lapítottak vagy oválisak, bőséges phytomelanint tartalmaznak a maghéjban.
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: A taxon endémikus Ausztrália egész területén, beleértve Tasmánia szigetét is.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Jellemzően a tápanyagszegény, homokos vagy kavicsos talajokat kedvelik. Gyakoriak a sklerofill erdőkben, hangafás társulásokban (heathland). Kiválóan alkalmazkodtak az időszakos tüzekhez; a tűz gyakran serkenti a virágzást, és a törzsüket védő elhalt levélalapok megóvják a növényt a hőtől.
Szukkulens taxonok
A csoport nem klasszikus pozsgás, de bizonyos mértékű szöveti szukkulencia megfigyelhető a vaskos törzsben és a levélalapoknál, amely segíti a szárazságtűrést az ausztrál éghajlaton.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV rendszertan szerint a Xanthorrhoeoideae az Asphodelaceae család egyik alcsaládja az Asparagales renden belül. Korábban önálló családként (Xanthorrhoeaceae sensu stricto) kezelték. Filogenetikailag monofiletikus csoportot alkotnak, amely testvércsoportja az Asphodeloideae és Hemerocallidoideae alcsaládoknak.