„Kategória:Hoya” változatai közötti eltérés

Hoya
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Apocynaceae
Alcsalád	Asclepiadoideae
Nemzetség-; csoport	Marsdenieae
Nemzetség	Hoya

A lap jelenlegi, 2026. január 2., 17:34-kori változata

Tudományos név

Hoya (Robert Brown), 1810

A név eredete, etimológia

A nemzetséget Robert Brown skót botanikus nevezte el barátja, Thomas Hoy (kb. 1750–1822) tiszteletére, aki a Northumberland hercegének kertésze volt a Syon House-ban. A névválasztást Robert Brown az 1810-ben megjelent On the Asclepiadeae című művében rögzítette (protológus), ahol kifejezetten Hoy érdemeit említi a botanika terén.

A klasszikus latin névtani források és Genaust (Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen) megerősítik, hogy a név tulajdonnévi eredetű (latinosított családnév), nem pedig görög vagy latin közszóból származik.

Típus

Hoya carnosa (Linnaeus f.) Robert Brown; gyűjtő: ismeretlen, helyszín: Kína/Ausztrália, típuspéldány: British Museum (Natural History) (BM).
Első leírása: Robert Brown: On the Asclepiadeae (megjelent a Memoirs of the Wernerian Natural History Society folyóiratban), 1810.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Robert Brown, 1810.

Hoya carnosa képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Sperlingia Vahl
Schollia Jacquin
Physostelma Wight
Plocostemma Blume
Acanthostemma (Blume) Blume
Otostemma Blume
Cyrtoceras Bennett
Centrostemma Decaisne
Madangia P. I. Forster, Liddle & I. M. Liddle
Absolmsia Kuntze
Micholitzia N. E. Brown

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Örökzöld kúszónövények vagy cserjék, amelyek epifita vagy litofita életmódot folytatnak. Száruk gyakran víznedvű vagy tejnedvű (latexet tartalmaz). Számos faj léggyökerek segítségével kapaszkodik a fák kérgéhez.

Leveleik átellenes állásúak (folia opposita), általában húsosak vagy bőrszerűek (coriacea), néha viaszos bevonattal rendelkeznek. A levelek alakja rendkívül változatos: a szív alakútól a lándzsáson át a kerekdedig terjedhet. Egyes fajok levelei succulens jellegűek, vizet tárolnak.

Generatív test

Virág

A virágzat álernyő (umbella), amely az állandó virágzati tengelyen (pedunculus) fejlődik ki. A virágok öttagúak, sugaras szimmetriájúak. A párta (corolla) gyakran húsos, viaszos tapintású, innen ered a „viaszvirág” elnevezés.

A virág központi részén található a jellegzetes mellékpárta (corona), amely öt húsos skvamából áll. A porzók és a bibeszálak ivaroszloppá (gynostegium) nőttek össze. A pollen pollíniumokba tömörül. A virágok gyakran erősen illatosak, különösen éjszaka, és bőséges nektárt termelnek.

Termés

A termés két tüszőből álló tüszőtermés-pár, de gyakran csak az egyik fejlődik ki. Alakja hosszúkás, hengeres.

Magja: A magok aprók, végükön repítőszőr-üstök található, amely a széllel való terjedést (anemochoria) segíti.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség őshonos Délkelet-Ázsiában, többek között Indiában, Kínában, Thaiföldön, Malajziában, Indonéziában, valamint Fülöp-szigeteken, továbbá megtalálható Ausztráliában, Pápua Új-Guineában és a Csendes-óceán szigetein.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi és szubtrópusi esőerdők lakói. Epifita életmódot folytatnak a fák lombkoronájában, vagy sziklákon (litofita) élnek. Kedvelik a párás, meleg környezetet és a szűrt fényt.

Szukkulens taxonok

A Hoya nemzetségen belül számos faj mutat szukkulens jelleget. Ezek a taxonok megvastagodott, húsos levelekkel rendelkeznek, amelyekben vizet raktároznak, lehetővé téve a túlélést az epifita életmód során jelentkező időszakos szárazság idején. Jellemzőjük a redukált párologtatás és a gyakran viaszos levélfelszín. Ilyen például a Hoya carnosa, a Hoya kerrii (szív alakú levelekkel) vagy a Hoya obovata.

Taxonómia és filogenetika

A nemzetség az APG IV rendszer szerint a Gentianales rendbe, az Apocynaceae (meténgfélék) családba és az Asclepiadoideae alcsaládba tartozik. A korábbi rendszerek (pl. Cronquist) különálló családként kezelték az Asclepiadaceae-t, de a modern molekuláris genetikai vizsgálatok megerősítették a Hoya helyét a meténgfélék kládján belül. A nemzetség legközelebbi rokonai a Dischidia nemzetség tagjai.

Forrás

A(z) „Hoya” kategóriába tartozó lapok

A következő 6 lap található a kategóriában, összesen 6 lapból.

H

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-== Hoya (viaszvirág) ==
+{{Speciesbox|taxon=Hoya}}
+== Tudományos név ==
-=== Áttekintés ===
+* '''''Hoya''''' (Robert Brown), 1810
-A '''Hoya''' (viaszvirág) nemzetség a meténgfélék (Apocynaceae) családjába, ezen belül pedig az Asclepiadoideae alcsaládba tartozó, túlnyomórészt epifita vagy litofita, kúszó, csüngő vagy kapaszkodó növények csoportja. A nemzetség több mint 500 leírt fajt foglal magába, főként Délkelet-Ázsia, Indonézia, Új-Guinea és Ausztrália trópusi erdőiből. A fajok többsége pozsgás jellegű levelekkel és jellegzetes, csillag alakú, viaszos tapintású, erősen illatos virágokkal rendelkezik.
-=== Morfológiai jellemzők ===
+=== A név eredete, etimológia ===
-A levelek fajonként rendkívül változatosak: lehetnek kisméretűek vagy terjedelmesek, vastag pozsgásak vagy vékonyabbak, sima, erezett, foltos vagy márványozott felületűek. A szárak kezdetben lágyak, később fásodhatnak, és gyakran hosszúra nőnek, lehetővé téve a kapaszkodó vagy lecsüngő habitust.
-A virágzat többnyire ernyőszerű (umbellás), 10–40 apró, csillag alakú virággal. A virágok korona- és csillagkoszorúja viaszszerű, gyakran erősen illatos, néha nektárcseppeket választ ki. A virágok színe a fehértől és krémszíntől a rózsaszín, piros, sárga vagy zöld árnyalatokig terjed; egyes fajok sötétbordó virágúak. A termésre jellemzők a kettős tüszők.
+A nemzetséget '''Robert Brown''' skót botanikus nevezte el barátja, '''Thomas Hoy''' (kb. 1750–1822) tiszteletére, aki a Northumberland hercegének kertésze volt a Syon House-ban. A névválasztást '''Robert Brown''' az 1810-ben megjelent ''On the Asclepiadeae'' című művében rögzítette (protológus), ahol kifejezetten '''Hoy''' érdemeit említi a botanika terén.
-=== Elterjedés és élőhely ===
+A klasszikus latin névtani források és Genaust (''Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen'') megerősítik, hogy a név tulajdonnévi eredetű (latinosított családnév), nem pedig görög vagy latin közszóból származik.
-A Hoya fajok elsősorban trópusi monszun- és esőerdőkben élnek, gyakran fák törzsén vagy ágain epifitaként, ritkábban sziklákon litofitaként. A legtöbb faj nedves, de jó levegőzésű mikrohabitatokat kedvel, mérsékelt fényviszonyokkal. Elterjedésük központja a Maláj-szigetvilág, a Fülöp-szigetek és a délkelet-ázsiai trópusi régiók.
-=== Ismertebb fajok ===
+=== Típus ===
-* '''Hoya carnosa''' – a legismertebb faj, közepesen pozsgás levelekkel, nagy, illatos, rózsaszínes-fehér virágernyőkkel.
-* '''Hoya pubicalyx''' – gyors növekedésű, hosszú szárú faj, foltos levelekkel és változatos színű virágokkal.
-* '''Hoya kerrii''' – jellegzetes, szív alakú levelei miatt kedvelt; rendkívül pozsgás levelű faj.
-* '''Hoya multiflora''' – lándzsás levelek, lefelé nyíló, különleges alakú virágok jellemzik.
-* '''Hoya lacunosa''' – apró, illatos, fehéres virágokkal és finoman texturált levelekkel.
-=== Tartása kultúrában ===
+* '''''Hoya carnosa''''' (Linnaeus f.) Robert Brown; gyűjtő: ismeretlen, helyszín: Kína/Ausztrália, típuspéldány: ''British Museum (Natural History)'' (BM).
-A Hoya fajok többnyire könnyen tarthatók, ha biztosított a megfelelő fény, jó vízáteresztő közeg és a gyökerek levegőzése. A pozsgásabb levelű fajok a szárazabb periódusokat jobban tűrik, míg a vékony levelű fajok egyenletesebb nedvességet igényelnek. A túlöntözés kerülendő, különösen a vastag levelű fajoknál.
+* '''Első leírása:''' '''Robert Brown''': ''On the Asclepiadeae'' (megjelent a ''Memoirs of the Wernerian Natural History Society'' folyóiratban), 1810.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Robert Brown''', 1810.
-A virágzást erős, szórt fény és kiegyenlített tápanyagellátás segíti. A növények érzékenyek a hidegre; tartósan 12–15°C alá eső hőmérséklet esetén fejlődésük lelassul. Kártevők közül leggyakrabban gyapjastetű jelenik meg.
+{{Típusfaj|Hoya carnosa|limit=5}}
-=== Megjegyzések és érdekességek ===
+=== Szinonimák ===
-A nemzetség nagyfokú változatossága és folyamatosan leírásra kerülő új fajai miatt rendszertani szempontból aktívan kutatott csoport. Sok faj illata éjszaka a legerősebb, mivel természetes beporzóik – például éjszakai lepkék – ekkor aktívak.
+* '''Sperlingia''' Vahl
+* '''Schollia''' Jacquin
+* '''Physostelma''' Wight
+* '''Plocostemma''' Blume
+* '''Acanthostemma''' (Blume) Blume
+* '''Otostemma''' Blume
+* '''Cyrtoceras''' Bennett
+* '''Centrostemma''' Decaisne
+* '''Madangia''' P. I. Forster, Liddle &amp; I. M. Liddle
+* '''Absolmsia''' Kuntze
+* '''Micholitzia''' N. E. Brown
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+Örökzöld kúszónövények vagy cserjék, amelyek epifita vagy litofita életmódot folytatnak. Száruk gyakran ''víznedvű'' vagy ''tejnedvű'' (latexet tartalmaz). Számos faj léggyökerek segítségével kapaszkodik a fák kérgéhez.
+Leveleik átellenes állásúak (''folia opposita''), általában húsosak vagy bőrszerűek (''coriacea''), néha viaszos bevonattal rendelkeznek. A levelek alakja rendkívül változatos: a szív alakútól a lándzsáson át a kerekdedig terjedhet. Egyes fajok levelei ''succulens'' jellegűek, vizet tárolnak.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A virágzat álernyő (''umbella''), amely az állandó virágzati tengelyen (''pedunculus'') fejlődik ki. A virágok öttagúak, sugaras szimmetriájúak. A párta (''corolla'') gyakran húsos, viaszos tapintású, innen ered a „viaszvirág” elnevezés.
+A virág központi részén található a jellegzetes mellékpárta (''corona''), amely öt húsos skvamából áll. A porzók és a bibeszálak ivaroszloppá (''gynostegium'') nőttek össze. A pollen pollíniumokba tömörül. A virágok gyakran erősen illatosak, különösen éjszaka, és bőséges nektárt termelnek.
+==== Termés ====
+A termés két tüszőből álló tüszőtermés-pár, de gyakran csak az egyik fejlődik ki. Alakja hosszúkás, hengeres.
+* '''Magja:''' A magok aprók, végükön repítőszőr-üstök található, amely a széllel való terjedést (''anemochoria'') segíti.
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség őshonos '''Délkelet-Ázsiában''', többek között '''Indiában''', '''Kínában''', '''Thaiföldön''', '''Malajziában''', '''Indonéziában''', valamint '''Fülöp-szigeteken''', továbbá megtalálható '''Ausztráliában''', '''Pápua Új-Guineában''' és a '''Csendes-óceán''' szigetein.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban trópusi és szubtrópusi esőerdők lakói. Epifita életmódot folytatnak a fák lombkoronájában, vagy sziklákon (litofita) élnek. Kedvelik a párás, meleg környezetet és a szűrt fényt.
+== Szukkulens taxonok ==
+A ''Hoya'' nemzetségen belül számos faj mutat szukkulens jelleget. Ezek a taxonok megvastagodott, húsos levelekkel rendelkeznek, amelyekben vizet raktároznak, lehetővé téve a túlélést az epifita életmód során jelentkező időszakos szárazság idején. Jellemzőjük a redukált párologtatás és a gyakran viaszos levélfelszín. Ilyen például a ''Hoya carnosa'', a ''Hoya kerrii'' (szív alakú levelekkel) vagy a ''Hoya obovata''.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+A nemzetség az APG IV rendszer szerint a ''Gentianales'' rendbe, az ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családba és az ''Asclepiadoideae'' alcsaládba tartozik. A korábbi rendszerek (pl. Cronquist) különálló családként kezelték az ''Asclepiadaceae''-t, de a modern molekuláris genetikai vizsgálatok megerősítették a ''Hoya'' helyét a meténgfélék kládján belül. A nemzetség legközelebbi rokonai a ''Dischidia'' nemzetség tagjai.
+== Forrás ==
+* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
+* https://www.ipni.org/
+* https://powo.science.kew.org/
+* https://www.biodiversitylibrary.org/
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Hoya
+* https://de.wikipedia.org/wiki/Hoya
+[[Kategória:Marsdenieae]]