Kategória:Hoya

• Hoya (Robert Brown), 1810

A nemzetséget Robert Brown skót botanikus nevezte el barátja, Thomas Hoy (kb. 1750–1822) tiszteletére, aki a Northumberland hercegének kertésze volt a Syon House-ban. A névválasztást Robert Brown az 1810-ben megjelent On the Asclepiadeae című művében rögzítette (protológus), ahol kifejezetten Hoy érdemeit említi a botanika terén.

A klasszikus latin névtani források és Genaust (Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen) megerősítik, hogy a név tulajdonnévi eredetű (latinosított családnév), nem pedig görög vagy latin közszóból származik.

• Hoya carnosa (Linnaeus f.) Robert Brown; gyűjtő: ismeretlen, helyszín: Kína/Ausztrália, típuspéldány: British Museum (Natural History) (BM).
• Első leírása: Robert Brown: On the Asclepiadeae (megjelent a Memoirs of the Wernerian Natural History Society folyóiratban), 1810.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Robert Brown, 1810.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Sperlingia Vahl
• Schollia Jacquin
• Physostelma Wight
• Plocostemma Blume
• Acanthostemma (Blume) Blume
• Otostemma Blume
• Cyrtoceras Bennett
• Centrostemma Decaisne
• Madangia P. I. Forster, Liddle & I. M. Liddle
• Absolmsia Kuntze
• Micholitzia N. E. Brown

Örökzöld kúszónövények vagy cserjék, amelyek epifita vagy litofita életmódot folytatnak. Száruk gyakran víznedvű vagy tejnedvű (latexet tartalmaz). Számos faj léggyökerek segítségével kapaszkodik a fák kérgéhez.

Leveleik átellenes állásúak (folia opposita), általában húsosak vagy bőrszerűek (coriacea), néha viaszos bevonattal rendelkeznek. A levelek alakja rendkívül változatos: a szív alakútól a lándzsáson át a kerekdedig terjedhet. Egyes fajok levelei succulens jellegűek, vizet tárolnak.

A virágzat álernyő (umbella), amely az állandó virágzati tengelyen (pedunculus) fejlődik ki. A virágok öttagúak, sugaras szimmetriájúak. A párta (corolla) gyakran húsos, viaszos tapintású, innen ered a „viaszvirág” elnevezés.

A virág központi részén található a jellegzetes mellékpárta (corona), amely öt húsos skvamából áll. A porzók és a bibeszálak ivaroszloppá (gynostegium) nőttek össze. A pollen pollíniumokba tömörül. A virágok gyakran erősen illatosak, különösen éjszaka, és bőséges nektárt termelnek.

A termés két tüszőből álló tüszőtermés-pár, de gyakran csak az egyik fejlődik ki. Alakja hosszúkás, hengeres.

• Magja: A magok aprók, végükön repítőszőr-üstök található, amely a széllel való terjedést (anemochoria) segíti.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség őshonos Délkelet-Ázsiában, többek között Indiában, Kínában, Thaiföldön, Malajziában, Indonéziában, valamint Fülöp-szigeteken, továbbá megtalálható Ausztráliában, Pápua Új-Guineában és a Csendes-óceán szigetein.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi és szubtrópusi esőerdők lakói. Epifita életmódot folytatnak a fák lombkoronájában, vagy sziklákon (litofita) élnek. Kedvelik a párás, meleg környezetet és a szűrt fényt.

A Hoya nemzetségen belül számos faj mutat szukkulens jelleget. Ezek a taxonok megvastagodott, húsos levelekkel rendelkeznek, amelyekben vizet raktároznak, lehetővé téve a túlélést az epifita életmód során jelentkező időszakos szárazság idején. Jellemzőjük a redukált párologtatás és a gyakran viaszos levélfelszín. Ilyen például a Hoya carnosa, a Hoya kerrii (szív alakú levelekkel) vagy a Hoya obovata.

A nemzetség az APG IV rendszer szerint a Gentianales rendbe, az Apocynaceae (meténgfélék) családba és az Asclepiadoideae alcsaládba tartozik. A korábbi rendszerek (pl. Cronquist) különálló családként kezelték az Asclepiadaceae-t, de a modern molekuláris genetikai vizsgálatok megerősítették a Hoya helyét a meténgfélék kládján belül. A nemzetség legközelebbi rokonai a Dischidia nemzetség tagjai.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://www.ipni.org/
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.biodiversitylibrary.org/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Hoya
• https://de.wikipedia.org/wiki/Hoya