Turbinicarpus laui

Turbinicarpus laui
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cacteae
Alnemzetség- csoport	Cactinae
Nemzetség	Turbinicarpus
Faj	Turbinicarpus laui

Tudományos név

• Turbinicarpus laui Glass & R.A.Foster, 1975
• A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

Nemzetségnév (Turbinicarpus) jelentése: „pörgettyű-szerű termés” (a termés alakjára utal)

Fajnév (laui) eredete: Alfred Bernhard Lau német misszionárius és kaktuszkutató neve után kaptaA

Típuspéldány

• Első leírása: Glass & R.A.Foster, 1975

Szinonimák

• Neolloydia laui (Glass & R.A.Foster) E.F.Anderson
  

• Pediocactus laui (Glass & R.A.Foster) Halda
  

• Strombocactus laui (Glass & R.A.Foster) Mays
  

• Érvényes név és szinonimák a Turbinicarpus laui taxonnál

Fotó: Szigetvári József

Fotó: Szigetvári József

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Magányos, lapított gömb alakú kaktusz. A szár félgömb alakú vagy besüppedt gömb alakú, legfeljebb 35 mm széles és legfeljebb 15 mm magas.

Szemölcsök

A bordák szemölcsökre (tuberkulum-ai) tagolódnak, 5 és 8 spirálban elrendeződve, spirálonként 3–4 szemölccsel. A szemölcsök matt középzöld színűek, legfeljebb 5 mm magasak, rombusz alakúak, alapi részükön legfeljebb 10 mm szélesek, kúposak.

Areolák

Kb. 1 mm hosszúak, fiatalon dúsan gyapjasak, vastag, hosszú, fehér gyapjúval, később csupasszá válnak.

Tövisek

• Peremtövis: 6–7 darab, esetenként egy további felső (szubcentrális) tövissel; üvegfehérek, feketés hegyűek, karcsú, tűszerűek, viszonylag merevek és enyhén visszahajlók, szétterülők, sugárzóak; az alsó három tövis legfeljebb 5 mm hosszú, a felső oldalsók legfeljebb 7 mm hosszúak, a felsők kb. 18–22 mm hosszúak, általában begörbültek, a szár tetején áthajlanak, ritkábban felállók vagy kissé kanyargósak

Generatív test

Fotó: Szigetvári József

Virág

A virágok fehérek vagy rózsaszínűek, kb. 35 mm szélesek és 18–25 mm hosszúak.

- Lepellevelek enyhén sötétebb halvány rózsaszín vagy halvány barnássárga középcsíkkal; a külső lepellevelek külső felszínén barnás középcsík
- Bibeszál fehér vagy halvány cseresznyeszínű, bibe 3–6 fehéres karéjjal, amelyek a portokok fölé emelkednek; porzószálak számosak, halvány cseresznyeszínűek, portokok aranysárgák, a leghosszabbak kb. 12 mm hosszúak

Termés

A termés kicsi, kerek, zöldesbarnától barnáig terjedő színű, kb. 5 mm átmérőjű, hosszanti hasadékkal nyílik fel. - Magja: kb. 1,1 mm hosszú, gumós felszínű, fekete

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Mexikó, San Luis Potosí állam Cerritos és Villa Juárez önkormányzati területein, hat elkülönült részpopulációban, kb. 250 km² kiterjedésű területen, a tényleges előfordulási terület kevesebb mint 5 km²
  

• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: kb. 1000 m tengerszint feletti magasságban, fél-sivatagos környezetben fordul elő; gipszes-mészköves vagy gipszes talajokon él, csupasz felszíneken, Helieta parvifolia és Ptelea trifoliata társaságában; egyes élőhelyeken sötét színű, tömör mészkőtömbök jellemzők; a növénytársulás helyi besorolása matorral submontano

Egyéb

Az állomány mintegy 4000 ivarérett egyedből áll, erősen feldarabolt, és folyamatos csökkenést mutat illegális gyűjtés és tüzek következtében.

Szerzők

• Szöveg: –
• Kép: Szigetvári József
• Lektorálta: –

Forrás

• https://www.cactus-art.biz/schede/TURBINICARPUS/Turbinicarpus_lauii/Turbinicarpus_lauii/Turbinicarpus_laui.htm
• https://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/11701/Turbinicarpus_laui