Aloe descoingsii

Aloe descoingsii
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Monocots
Rend	Asparagales
Család	Asphodelaceae
Alcsalád	Asphodeloideae
Nemzetség- csoport	Aloeae
Nemzetség	Aloe
Faj	Aloe descoingsii

Tudományos név

• Aloe descoingsii Reynolds, 1958
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetség neve, Aloë, az ókori görög nyelvben ősidőktől létezett, jelölve ezen vagy ehhez hasonló növényeket; átvitt értelemben a keserűséget is jelenthette, amely a növények tulajdonságából ered. Linné ezt a nevet használta fel botanikai névként 1753-ban.
  
• A faj és az alfaj a francia botanikus Bernard Descoings (1931–) nevét viseli, aki a Madagaszkár flóra szakértője volt.

Típuspéldány

• Első leírása: Journal of South African Botany XXIV: 103, 1958

Szinonimák

• Guillauminia descoingsii (Reynolds) V. Heath, 1994

Fotó: Lukoczki Zoltán

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Szártalan, vagy csak rövid szárat fejlesztő növény, gyökeréről gazdagon sarjadva sűrű csoportokat képez.
Hajtásonként 8–10 levél, kb. 5 cm átmérőjű levélrózsát alkot.

Levelek és levélrozetták

• Hossz: 3 cm
• Szélesség: 1,5 cm (kultúrában nagyobb lehet)
• Alak: tojásdad, végük felé elvékonyodó
• Szín: fénytelen zöld, sok fehér dudorral
• Szegély: 1 mm-es porcszerű fehér fogakkal, 1–1,5 mm távolságra, a csúcs felé kisebbek, vékonyabbak
• Felállás: gyakran felfelé–kifelé görbülnek

Fotó: Lukoczki Zoltán

Generatív test

Virágzat

• Magasság: 12–15 cm
• Sűrűség: viszonylag sűrű fürt
• Fürt mérete: 12 × 15 mm
• Virágok száma: kb. 10
• Virágállás: oldalra vagy oldalra-felfelé

Virág

• Murvalevelek: ovális vagy hegyes, 2 × 1 mm
• Virágkocsány: 5 mm hosszú
• Párta: skarlátvörös vagy narancsszínű, szájnál sárgás, 7–8 mm hosszú, 4 mm átmérő a magháznál, 3 mm a szájnál, tömlő vagy urna alakú
• Porzók: sárgák
• Bibe: a párta színével megegyező, 3 rekeszes, oldalt felnyíló tok-termés
• Magvak: sötétbarnák

Fotó: Lukoczki Zoltán

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Madagaszkár, délnyugati partvidék (Toliara környéke), a sziget nagy részén
• Magasság: kb. 350 m
• Élőhely: mészkősziklák tetején, sekély talajban, ritkás vegetációban, sok más pozsgásfajjal együtt
• Védettség: CITES I. függelék – a legvédettebb fajok közé tartozik

Kultúrában tartás

• Az egyik legkisebb Aloe faj
• Európában nyár végén (szeptember) virágzik
• Könnyen tartható, alapvető igénye: jó vízelvezetésű talaj és mérsékelt öntözés
• Napos helyen vagy enyhén árnyékos helyen fejlődik jól
• Télen pihentethető szárazon, akár féléves pihenő után is gyorsan regenerálódik
• Régi, elszáradt levelek eltávolítása ajánlott
• Szaporítás: hajtásokból ivartalanul

Alfaj

• A. descoingsii ssp. augustina Lavranos, 1995 – mészkövön, bokrok árnyékában, 100 m magasságban él, keskenyebb, szürkészöld levelek, szemölcsökön sörteszerű tüske, virágai majdnem hengeresek, fehér szájszínnel

Szerzők

• Szöveg: Lukoczki Zoltán
• Lektorálta: Papp László
• Kép: Lukoczki Zoltán

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete - Pozsgások 700. kártya