„Thelocactus saussieri” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Thelocactus conothelos (Regel & Klein bis) F.M.Knuth in Backeberg & Knuth, Kaktus-ABC: 358. 1936 ["1935"] sec. Hunt 2016 | synonym = Thelocactus saussieri (F.A.C.Weber) A.Berger, Kakteen: 346. 1929 }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' az ógörög ''thélē'' (= csecsbimbó, gumó, szemölcs) szóból származik, utalva a hajtást borító szemölcsös felépít…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
<span id="típuspéldány"></span> | <span id="típuspéldány"></span> | ||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
[[Fájl:Thelocactus conothelos saussieri-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
* '''Első leírása:''' Weber, Bois, *Dictionnaire d’Horticulture* 1: 468. 1896 | * '''Első leírása:''' Weber, Bois, *Dictionnaire d’Horticulture* 1: 468. 1896 | ||
* '''Típus élőhely:''' Matehuala környéke, San Luis Potosí állam, Mexikó | * '''Típus élőhely:''' Matehuala környéke, San Luis Potosí állam, Mexikó | ||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
[[Fájl:Thelocactus conothelos saussieri-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
<span id="vegetatív-test"></span> | <span id="vegetatív-test"></span> | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
Bordái alig elkülöníthetők, a hajtást inkább nagy, buborékszerű, spirálisan elrendezett szemölcsök alkotják. A szemölcsök kúp-, delta- vagy ellipszis alakúak, csúcsukkal felfelé állnak, jellegzetes fenyőtoboz-szerű megjelenést adva a növénynek.<br /> | Bordái alig elkülöníthetők, a hajtást inkább nagy, buborékszerű, spirálisan elrendezett szemölcsök alkotják. A szemölcsök kúp-, delta- vagy ellipszis alakúak, csúcsukkal felfelé állnak, jellegzetes fenyőtoboz-szerű megjelenést adva a növénynek.<br /> | ||
A szemölcsök csúcsán, közvetlenül az areola mellett rövid barázda található, amelyet az areolafilc többnyire elfed. Ebben ritkán nektártermelő mirigy is kialakulhat. | A szemölcsök csúcsán, közvetlenül az areola mellett rövid barázda található, amelyet az areolafilc többnyire elfed. Ebben ritkán nektártermelő mirigy is kialakulhat. | ||
[[Fájl:Thelocactus conothelos saussieri-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
<span id="areolák"></span> | <span id="areolák"></span> | ||
==== Areolák ==== | ==== Areolák ==== | ||
A lap jelenlegi, 2026. február 1., 14:13-kori változata
| Thelocactus conothelos | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cacteae |
| Alnemzetség-csoport | Ferocactinae |
| Nemzetség | Thelocactus |
| Faj | Thelocactus conothelos |
 
| |
| Thelocactus saussieri | |
|---|---|
 Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Thelocactus conothelos | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Thelocactus saussieri |
Tudományos név
- Thelocactus conothelos (Regel & Klein bis) F.M.Knuth in Backeberg & Knuth, Kaktus-ABC: 358. 1936 ["1935"] sec. Hunt 2016
elfogadott, érvényes név - Thelocactus saussieri (F.A.C.Weber) A.Berger, Kakteen: 346. 1929
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév az ógörög thélē (= csecsbimbó, gumó, szemölcs) szóból származik, utalva a hajtást borító szemölcsös felépítésre.
A Thelocactus fajok szemölcsei gyakran kúposak, fenyőtobozra emlékeztető megjelenést kölcsönözve a növénynek.
- A fajnév (saussieri) magyarázata az eredeti leírásban nem szerepel, de nagy valószínűséggel Félix Gustave Saussier francia alezredesről kapta nevét. Weber francia katonaorvosként feltehetően részt vett az 1859-es mexikói francia expedícióban Saussier oldalán, aki később hadosztálytábornok és a Francia Haditanács alelnöke lett.
Típuspéldány
- Első leírása: Weber, Bois, *Dictionnaire d’Horticulture* 1: 468. 1896
- Típus élőhely: Matehuala környéke, San Luis Potosí állam, Mexikó
A(z) Thelocactus conothelos szinonimái
- (A(z) Thelocactus saussieri a(z) Thelocactus conothelos szinonimája)*
- ≡ Echinocactus conothelos, ≡ Gymnocactus conothelos, ≡ Torreycactus conothele, ≡ Torreycactus conothelos
- = Echinocactus smithii, ≡ Thelocactus smithii, ≡ Gymnocactus beguinii var. smithii, ≡ Neolloydia smithii, ≡ Pediocactus smithii
- = Echinocactus saussieri, ≡ Thelocactus saussieri, ≡ Gymnocactus saussieri
- = Thelocactus conothelos var. sniceri
- − Thelocactus saussieri var. longispinus
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Többnyire egyhajtású, ritkábban sarjakat nevelő növény. Alakja gömbszerű vagy kissé lapított. A hajtás átmérője 15–20 cm. Színe sárgás-, szürkés- vagy világoszöld, erős fény hatására bíboros árnyalatot vehet fel.
Szemölcsök
Bordái alig elkülöníthetők, a hajtást inkább nagy, buborékszerű, spirálisan elrendezett szemölcsök alkotják. A szemölcsök kúp-, delta- vagy ellipszis alakúak, csúcsukkal felfelé állnak, jellegzetes fenyőtoboz-szerű megjelenést adva a növénynek.
A szemölcsök csúcsán, közvetlenül az areola mellett rövid barázda található, amelyet az areolafilc többnyire elfed. Ebben ritkán nektártermelő mirigy is kialakulhat.
Areolák
A felső areolák rézsútosan állnak, fehér gyapjúval borítottak. Az areolák egymástól 1–3 cm távolságra helyezkednek el.
Tövisek
- Középtövisek: 1–4 db, a peremtöviseknél erősebbek és hosszabbak. Állásuk szétterülő vagy felfelé irányuló, tűszerűek, majdnem egyenesek vagy kissé visszahajlók. Színük vörösestől feketésbarnáig változik, hosszúságuk 3–4 cm.
- Peremtövisek: kb. 9 db, tűszerűek, fehér vagy szürkés színűek, mintegy 15 mm hosszúak.
Generatív test
Virág
A virágok kb. 4 cm átmérőjűek, színük jellemzően sötét bíborszínű. Ritkán rózsaszín vagy sárga virágok is előfordulhatnak, de ez nem tekinthető tipikusnak. A belső lepellevelek lándzsásak, a porzók és a bibe sárga színűek.
Termés
A termés 1,0–1,5 cm nagyságú, kerekded, nagy virágmaradvánnyal. Éréskor vöröses, vörösödő pikkelyek borítják. Kiszáradás után lehullhat, miközben az alján ovális nyílás vagy repedés keletkezik, amelyen keresztül a magok kihullanak.
- Magja: 1,6 × 1,7–1,9 mm nagyságú, feketésvörös vagy fekete.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó (Nuevo León, San Luis Potosí; Tamaulipas állam Tula közigazgatási területe)
- Élőhely, tengerszint feletti magasság:
1200–1700 m magasságban, mészkősziklák között, aprózódott mészkőfelszíneken, sziklagyepekben fordul elő. Gyakran él együtt különböző *Agave* fajokkal.
Kultúrában tartás
Nagy méretű, változatos alakú szemölcsei és fenyőtobozra emlékeztető megjelenése miatt különösen dekoratív faj. Erős fényben a hajtás bíboros árnyalatot vehet fel, ami tovább növeli díszértékét.
Élénk színű virágait tavasszal hozza, kedvező körülmények között már márciusban is virágozhat. Gondozása nem tér el lényegesen a nemzetség más tagjaitól. Semleges vagy enyhén bázikus, ásványi anyagokban gazdag talajban fejlődik legjobban, de enyhén savanyú közegben is tartható. Télen szárazon, fagymentes helyen pihen októbertől márciusig.
Taxonómia és filogenetika
Az eredeti leírás alapján a taxon pontos körülhatárolása nehézségekbe ütközött. Britton és Rose nem tudták egyértelműen elhelyezni saját rendszerükben, ezért az Echinocactus nemzetségben hagyták. Berger néhány évvel később áthelyezte a Thelocactus nemzetségbe, amely besorolást a rendszertan máig elfogadja.
A jelenleg mértékadó rendszerek a taxont a Thelocactus conothelos egyik formájának, így szinonimájának tekintik. Ennek ellenére a gyűjteményekben gyakran önálló néven szerepel, mivel földrajzilag és alaktanilag jól elkülöníthető forma. A típusos conothelos-tól sötétebb virágai, rövidebb és kevesebb, inkább lapos tövisei, valamint sajátos szemölcsformája különbözteti meg.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 671. kártya