„Thelocactus hexaedrophorus” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox |taxon= Thelocactus hexaedrophorus }} <span id="tudományos-név"></span> Kategória:Thelocactus” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (4 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Taxonbox | ||
<span id=" | | accepted = Thelocactus hexaedrophorus (Lem.) Britton & Rose in Bull. Torrey Bot. Club 49: 251. 1922 sec. Higinio Sandoval-Ortega & al. 2022 | ||
| synonym = | |||
}} | |||
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | |||
=== A név eredete, etimológia === | |||
* A '''nemzetségnév''' és a fajnév is ógörög szóösszetétel. A nemzetségnév első tagja a növény szemölcsös hajtását jellemzi. A „thele” szó jelentése csecsbimbó, gumó, szemölcs, dudor. A latinosodott „cactus” szó ógörög eredetű („kaktos”), eredetileg egy bogáncs-szerű szúrós növény (más vélemény szerint az articsóka) köznyelvi megnevezése volt. A szót '''Linné''' használta fel az Újvilágban mind nagyobb számban felfedezett kaktuszok egyik nemzetségneveként 1753-ban. Ma önállóan a növénycsalád viseli a nevét. | |||
* A '''fajnév''' ógörög szóösszetétel: „hexa” = hat, „hedra” = sík, lap, a „-phoros” képző jelentése pedig valamit hordozó. A név a faj szárát tagoló hatszögű szemölcsöket jellemzi. | |||
[[Fájl:Thelocactus hexaedrophorus-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
<span id="típuspéldány"></span> | |||
=== Típuspéldány === | |||
* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: az eredeti típusélőhely nem ismert | |||
* '''Első leírása:''' ''Cact. Gen. sp.'', 1839. november 27. | |||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Britton & Rose, 1922 | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | |||
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
[[Fájl:Thelocactus hexaedrophorus-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
<span id="vegetatív-test"></span> | |||
=== Vegetatív test === | |||
<span id="hajtás-szár"></span> | |||
==== Hajtás, szár ==== | |||
Magános, lapított vagy gömbszerű növény. Színe kékeszöld vagy szürkészöld, ritkábban élénkzöld. Magassága 3–7,5 cm, átmérője 8–15 cm. | |||
<span id="szemölcsök"></span> | |||
==== Szemölcsök ==== | |||
A hajtást nagy, hatszögletű alappal rendelkező, akár 3 cm-es nagyságot is elérő szemölcsei (tuberkulum-ai) tagolják, amelyek 8–13 bordába rendeződnek. | |||
<span id="axillák"></span> | |||
==== Axillák ==== | |||
Az areolák feletti árkok filcesek. | |||
<span id="areolák"></span> | |||
==== Areolák ==== | |||
A fiatal areolák piszkosfehér színűek és filcesek, az idősebbek csupaszok. | |||
<span id="tövisek"></span> | |||
==== Tövisek ==== | |||
* '''Középtövis:''' általában hiányzik, ritkán 1 db fordul elő, 15–25 mm hosszú, színe a peremtövisekével megegyező, alakja tű- vagy árszerű | |||
* '''Peremtövis:''' 4–8 db, 5–60 mm hosszú, színe okker vagy szürkésvörös, barnásvörös, idősebb korban megszürkül, alakja egyenes vagy hajlított, tű- vagy árszerű | |||
<span id="generatív-test"></span> | |||
=== Generatív test === | |||
<span id="virág"></span> | |||
==== Virág ==== | |||
[[Fájl:Thelocactus hexaedrophorus-2.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]] | |||
A virág 6 cm hosszú, 80, ritkán akár 100 mm átmérőjű. Színe fehér, világos vagy sötét rózsaszínű, a külső lepelleveleken gyakran bíborszínű középcsíkkal. A virágcsövet zöld pikkelyek borítják. | |||
* '''Lepellevelek:''' '''csésze''', '''párta sziromlevelek''', '''lepellevelek''', a külsőkön gyakran bíborszínű középcsík | |||
* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' igen vékonyak, halványsárgák, '''portokok''' narancssárgák, '''bibeszál''' vastag, fehér vagy krémszínű, '''bibe''' sárga | |||
<span id="termés"></span> | |||
==== Termés ==== | |||
A termés 20–25 mm hosszú, 15–20 (60) mm széles, kívül pikkelyes. | |||
* '''Magja:''' fekete színű, kb. 2 mm hosszú | |||
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span> | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', elterjedési területének központja San Luis Potosí állam, továbbá előfordul Nuevo León, Tamaulipas és Zacatecas államokban | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' mészköves enyhe lejtőkön és fennsíkokon, 1100–1300 m tengerszint feletti magasságban, sziklagyepekben, más kaktuszfajokkal, pázsitfüvekkel, egyéb pozsgásokkal és lágyszárú kétszikűekkel, köztük ''Amaranthaceae'' fajokkal együtt | |||
<span id="kultúrában-tartás"></span> | |||
== Kultúrában tartás == | |||
Tartása a nemzetség legtöbb fajához hasonlóan nem okoz problémát. Tavasztól őszig világos helyen, mérsékelten, de rendszeresen öntözve április–májusban virágzik először, de kora őszig később is virágozhat. Üvegházban érdemes úgy elhelyezni, hogy olykor részleges árnyék is érje. Télen teljesen szárazon tartandó, fagypont feletti néhány fok már elégséges számára. Március közepe–vége előtt nem célszerű megöntözni. Talaja legyen jó vízáteresztő és enyhén bázikus. | |||
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span> | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
A fajnak nagyon sok élőhelyi formája ismert. A hajtás alakjában és méretében, a tövisek számában, színében és méretében, valamint a virág színében nagyfokú változatosságot mutat. | |||
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span> | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
Az alapfajokon kívül ma elismert alfaja a subsp. ''lloydii'', amelyet Britton és Rose írtak le Észak-Zacatecas területéről. Az átlagosnál több és a szokásosnál erőteljesebb peremtövisek jellemzik. | |||
<span id="egyéb"></span> | |||
== Egyéb == | |||
A nagyfokú változatosságnak köszönhető a rengeteg szinonim név, amelyek némelyike a gyűjteményekben még ma is gyakran előfordul. | |||
<span id="szerzők"></span> | |||
== Szerzők == | |||
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | |||
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán, Bodor János | |||
* '''Lektorálta:''' Papp László | |||
<span id="forrás"></span> | |||
== Forrás == | |||
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 359. kártya | |||
[[Kategória:Thelocactus]] | [[Kategória:Thelocactus]] | ||
[[Kategória:Pozsgások kártyák]] | |||
A lap jelenlegi, 2026. február 1., 14:36-kori változata
| Thelocactus hexaedrophorus | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cacteae |
| Alnemzetség-csoport | Ferocactinae |
| Nemzetség | Thelocactus |
| Faj | Thelocactus hexaedrophorus |
 
| |
Tudományos név
- Thelocactus hexaedrophorus (Lem.) Britton & Rose in Bull. Torrey Bot. Club 49: 251. 1922 sec. Higinio Sandoval-Ortega & al. 2022
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév és a fajnév is ógörög szóösszetétel. A nemzetségnév első tagja a növény szemölcsös hajtását jellemzi. A „thele” szó jelentése csecsbimbó, gumó, szemölcs, dudor. A latinosodott „cactus” szó ógörög eredetű („kaktos”), eredetileg egy bogáncs-szerű szúrós növény (más vélemény szerint az articsóka) köznyelvi megnevezése volt. A szót Linné használta fel az Újvilágban mind nagyobb számban felfedezett kaktuszok egyik nemzetségneveként 1753-ban. Ma önállóan a növénycsalád viseli a nevét.
- A fajnév ógörög szóösszetétel: „hexa” = hat, „hedra” = sík, lap, a „-phoros” képző jelentése pedig valamit hordozó. A név a faj szárát tagoló hatszögű szemölcsöket jellemzi.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: az eredeti típusélőhely nem ismert
- Első leírása: Cact. Gen. sp., 1839. november 27.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton & Rose, 1922
A(z) Thelocactus hexaedrophorus szinonimái
- ≡ Echinocactus hexaedrophorus, ≡ Echinofossulocactus hexaedrophorus
- = Echinocactus insculptus
- = Echinocactus hexaedrophorus var. subcostatus
- = Echinocactus fossulatus var. quadrispinus
- = Echinocactus hexaedrophorus var. labouretianus, ≡ Echinocactus hexaedrophorus f. labouretianus, ≡ Thelocactus hexaedrophorus var. labouretianus
- = Echinocactus hexaedrophorus var. decipiens, ≡ Thelocactus hexaedrophorus var. decipiens
- = Thelocactus hexaedrophorus subsp. francii
- = Thelocactus hexaedrophorus subsp. jarmilae
- = Thelocactus hexaedrophorus subsp. kvetae
- = Echinocactus hexaedrophorus var. droegeanus, − Thelocactus hexaedrophorus var. droegeanus
- − Thelocactus hexaedrophorus var. paradensis
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Magános, lapított vagy gömbszerű növény. Színe kékeszöld vagy szürkészöld, ritkábban élénkzöld. Magassága 3–7,5 cm, átmérője 8–15 cm.
Szemölcsök
A hajtást nagy, hatszögletű alappal rendelkező, akár 3 cm-es nagyságot is elérő szemölcsei (tuberkulum-ai) tagolják, amelyek 8–13 bordába rendeződnek.
Axillák
Az areolák feletti árkok filcesek.
Areolák
A fiatal areolák piszkosfehér színűek és filcesek, az idősebbek csupaszok.
Tövisek
- Középtövis: általában hiányzik, ritkán 1 db fordul elő, 15–25 mm hosszú, színe a peremtövisekével megegyező, alakja tű- vagy árszerű
- Peremtövis: 4–8 db, 5–60 mm hosszú, színe okker vagy szürkésvörös, barnásvörös, idősebb korban megszürkül, alakja egyenes vagy hajlított, tű- vagy árszerű
Generatív test
Virág
A virág 6 cm hosszú, 80, ritkán akár 100 mm átmérőjű. Színe fehér, világos vagy sötét rózsaszínű, a külső lepelleveleken gyakran bíborszínű középcsíkkal. A virágcsövet zöld pikkelyek borítják.
- Lepellevelek: csésze, párta sziromlevelek, lepellevelek, a külsőkön gyakran bíborszínű középcsík
- Ivarlevelek: porzószálak igen vékonyak, halványsárgák, portokok narancssárgák, bibeszál vastag, fehér vagy krémszínű, bibe sárga
Termés
A termés 20–25 mm hosszú, 15–20 (60) mm széles, kívül pikkelyes.
- Magja: fekete színű, kb. 2 mm hosszú
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó, elterjedési területének központja San Luis Potosí állam, továbbá előfordul Nuevo León, Tamaulipas és Zacatecas államokban
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: mészköves enyhe lejtőkön és fennsíkokon, 1100–1300 m tengerszint feletti magasságban, sziklagyepekben, más kaktuszfajokkal, pázsitfüvekkel, egyéb pozsgásokkal és lágyszárú kétszikűekkel, köztük Amaranthaceae fajokkal együtt
Kultúrában tartás
Tartása a nemzetség legtöbb fajához hasonlóan nem okoz problémát. Tavasztól őszig világos helyen, mérsékelten, de rendszeresen öntözve április–májusban virágzik először, de kora őszig később is virágozhat. Üvegházban érdemes úgy elhelyezni, hogy olykor részleges árnyék is érje. Télen teljesen szárazon tartandó, fagypont feletti néhány fok már elégséges számára. Március közepe–vége előtt nem célszerű megöntözni. Talaja legyen jó vízáteresztő és enyhén bázikus.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A fajnak nagyon sok élőhelyi formája ismert. A hajtás alakjában és méretében, a tövisek számában, színében és méretében, valamint a virág színében nagyfokú változatosságot mutat.
Taxonómia és filogenetika
Az alapfajokon kívül ma elismert alfaja a subsp. lloydii, amelyet Britton és Rose írtak le Észak-Zacatecas területéről. Az átlagosnál több és a szokásosnál erőteljesebb peremtövisek jellemzik.
Egyéb
A nagyfokú változatosságnak köszönhető a rengeteg szinonim név, amelyek némelyike a gyűjteményekben még ma is gyakran előfordul.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán, Bodor János
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 359. kártya