Ugrás a tartalomhoz

„Blossfeldia liliputana” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(11 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox
{{Taxonbox | accepted = Blossfeldia liliputana Werderm. in ''Kakteenkunde'' 1937: 162–163 | synonym = }}
|taxon= Blossfeldia liliputana
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
}}
== Tudományos név ==
 
* ''Blossfeldia liliputana'' Werdermann, 1937
* '''A tudományos név státusza:''' érvényes
 
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


A nemzetségnevet '''Werdermann''' '''Harry Blossfeld'''-ről (1913–1986), a faj felfedezőjéről és egyik gyűjtőjéről adta, aki '''Robert Blossfeld''' német botanikus fia volt. A faj neve angol szépirodalmi eredetű: '''Jonathan Swift''' „Gulliver utazásai” című művében szereplő Lilliput ország lakóiról, a lilliputiakról kapta a latinosított formáját (''liliputanus''), utalva a növény törpénél is kisebb testméretére. Ortográfiailag helyes formája a ''liliputianus'' lenne, de a név a megadott módon állandósult (''nomen conservandum'').
* A '''nemzetségnév''' a német botanikus, '''Harry Blossfeld''' (1913–1986) nevét őrzi, aki Dél-Amerikában gyűjtött, fiaként '''Robert Blossfeld''' (†1945) potsdami, majd lübecki kertésznek. Több más növény, például ''Mammillaria''- és ''Kalanchoë''-faj is róla kapta nevét.
* A '''fajnév''' angol szépirodalmi eredetű, '''Jonathan Swift''' (1667–1745) „Gulliver utazásai” című művének első részéből származik, az „Utazás Lilliputban” történetből. A név a faj rendkívül kicsiny testére utal. Ortográfiailag „liliputianus” lenne helyes, de a nemzetségnév a ''Blossfeldia'' néven rögzült (nomen conservandum).


<span id="típuspéldány"></span>
=== Típuspéldány ===
=== Típuspéldány ===


* Blossfeld és Marsoner, Argentína, Jujuy-tartomány, Tumbaya környéke (locus classicus).
* Gyűjtő, hely, időpont, gyűjteményi hely: Északnyugat-Argentína, Jujuy tartomány, Tumbaya környéke (locus classicus).
* '''Első leírása:''' Kakteenkunde 1937 (11): 162-163, ills. 1937.
* '''Első leírása:''' Werdermann, ''Kakteenkunde'', 1937 (11): 162–163.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Werdermann, 1937
[[Fájl:Blossfeldia liliputana 01-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
 
{{Kaktusz szinonimák}}
=== Szinonimák ===
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
 
* ''Parodia liliputana'' (Werd.) N. P. Taylor 1987
* ''Blossfeldia liliputana'' var. ''atrovirens'' Hort. nom. inval.
* ''B. vallegrandensis'' Hort. Knize nom. inval.
* ''B. campaniflora'' Backeb. 1959 nom. inval.
* ''B. liliputana'' fa. ''campaniflora'' (Backeb.) Krainz 1975 nom. inval.
* ''B. fechseri'' Backeb. 1962 nom. inval.
* ''B. liliputana'' fa. ''fechseri'' (Backeb.) Krainz 1967 nom. inval.
* ''B. l.'' var. ''fechseri'' (Backeb.) Krainz 1975 nom. inval.
* ''B. l.'' var. ''caineana'' Cárdenas 1964
* ''B. minima'' var. ''caineana'' (Cárdenas) Hort. Knize 1987 nom. inval.
* ''B. atroviridis'' F. Ritter 1965
* ''B. liliputana'' var. ''atroviridis'' (F. Ritter) Krainz 1975
* ''B. pedicellata'' F. Ritter 1965
* ''B. atroviridis'' var. ''intermedia'' F. Ritter 1980
* ''B. liliputana'' var. ''formosa'' F. Ritter 1980
* ''B. minima'' F. Ritter 1980
* ''B. mizqueana'' Hort. Knize 1987. nom. inval.
* ''B. subterranea'' Hort. Knize 1987 nom. inval.
* ''B. sucrensis'' Hort. Knize 1987 nom. inval.
* ''B. tominensis'' Hort. Knize 1987. nom. inval.
* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Blossfeldia+liliputana Érvényes név és szinonimák a Blossfeldia liliputana taxonnál]
 
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===


<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
==== Hajtás, szár ====
Gombszerűen lapított vagy nyomott félgömb, gyakran teljesen a talajba vagy aprózódott kőzetbe süllyed. Természetben 0,5–0,6–(1,2)–2,5 cm átmérőjű és 0,3–0,6 cm magas. Színe természetes élőhelyén szürkészöld, hamvas kékeszöld vagy barnászöld; kultúrában, sanyarú tartás mellett hasonló színű lehet.
[[Fájl:Blossfeldia liliputana 01-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
<span id="szemölcsök"></span>
==== Szemölcsök ====
Bordák vagy szemölcsök nincsenek, csak a hajtáscsúcson enyhén láthatóak, főleg kultúrában.


A növény nagyon kicsi (0,5–2,5 cm átmérőjű és 0,3–0,6 cm magas), a legkisebb kaktusz. Gombszerűen lapított vagy nyomott félgömb, színe szürkészöld, hamvas kékeszöld vagy barnászöld. Lehet magános, de gyakran képez sűrű csoportokat vagy akár 150 oldalhajtásból álló, 15 cm-es telepeket. Hajtásán néha villás (''dichotomikus'') elágazások láthatók. Bordái és dudorai (''podarium'') nincsenek, a szár kiszáradáskor „tetszhalott” állapotba kerülhet, papírvékonnyá válva.
<span id="axillák"></span>
==== Axillák ====
Az areolák gyapjas, rövid szőrrel fedettek, spirális sorokban 0,5–2 mm távolságban. A rügyek gyakran besüllyedtek a szárba, kis gödörkében találhatók.


<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
==== Areolák ====
 
Aprók, 0,5–2 mm-esek, fehéres, szürkésfehér szőrrel vagy filccel fedettek. Idősebb korban a szőr lekophat, szürkülhet. Néha areolán kívüli gyapjúfoltok vagy emergenciaszőrök is láthatók.
Apró, rendkívül rövid, fehér vagy szürkésfehér szőrrel, illetve filccel fedett ''areola''-i 0,5–2 mm-esek, spirális sorokban rendezettek. A rügyek legtöbbször bemélyednek a szárba, kis kerekded gödrökben ülnek.
[[Fájl:Blossfeldia liliputana 02-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
<span id="tövisek"></span>


==== Tövisek ====
==== Tövisek ====
Nincsenek, még a magoncokon sem.


Tövisei nincsenek, még a magoncokon sem érzékelhetők.
<span id="generatív-test"></span>
 
=== Generatív test ===
=== Generatív test ===


<span id="virág"></span>
==== Virág ====
==== Virág ====
Kinyílva 6–15 mm hosszú, 5–7(10) mm átmérőjű, fényes fehér, krémszínű, nagyon halvány rózsaszínű vagy sárgásfehér árnyalatú. Bimbói zöldes-vörösesbarnák. A külső leplek a virágcsőhöz hasonló színűek, belső leplek 8–10 db, 3–6(8) mm hosszúak, 0,8–1,6(3) mm szélesek, kívül bordós vagy rózsaszín középcsíkúak, belül fehérek halvány barnás-rózsaszín vagy rózsaszín középcsíkkal.


Relatíve nagy virágai (6–15 mm hosszúak, 5–10 mm átmérőjűek) a hajtáscsúcs közelében fejlődnek. Alakjuk széles tölcsér, színük fényes fehér, krémszínű vagy halvány rózsaszín.
* '''Ivarlevelek:''' porzószálak fehérek, ritkán halványsárgák; portok narancssárgák, bibe fehér vagy krémszínű, bibefej 6 vastag ágból áll.
 
* '''Takarólevelek:''' A külső '''leplek''' a virágcsőhöz hasonló színűek (rózsaszínes, zöldes vagy világosbarna), a belső '''leplek''' (8–10 db) fehérek, bordós vagy rózsaszín középcsíkkal, alakjuk keskeny vagy széles lándzsás.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' fehérek vagy halványsárgák, a '''portokok''' középsárgák. A '''bibe''' fehér vagy krémszínű, a '''porzók''' fölé emelkedik, a '''bibefej''' általában 6 szélesen szétnyíló ágból áll.


<span id="termés"></span>
==== Termés ====
==== Termés ====
Széles ovális vagy kerekded, 2,8–4,1 × 3,2–4,2 mm, fényes vöröses-zöldesbarnák, felül virágtakaró levélmaradványokkal, zöldes vagy vörös pikkelyekkel, mellettük apró szőrcsomók. Éréskor szürkésbarnák, oldalt nyílnak vagy felnyílás nélkül lehullanak.
[[Fájl:Blossfeldia liliputana 02-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
* '''Magja:''' nagyon kicsi, fényesbarnák vagy feketésbarnák, egy-egy ujjszerű sejtnyúlvánnyal; magköpeny (arillusz) a mag egynegyedét fedi, apró, hajszerű képletekkel.


Széles ovális vagy kerekded (kb. 3–4 mm), fényes vöröses-zöldesbarna, felül virágmaradványokkal és pikkelyekkel. Megérve megszárad, szürkésbarna lesz, és gyakran oldalról nyílik fel vagy felnyílás nélkül hullik le.
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
 
* '''Magja:''' Nagyon kicsi, fényesbarna vagy feketésbarna. A magot egy nagy, szürke vagy fehér, sapkaszerű '''magköpeny''' (''arillus'') fedi be részlegesen, amelyen pici, hajszerű képletek találhatók.


== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==


* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' (Catamarca, Jujuy, La Rioja, Mendoza, Salta, San Juan tartományok) és '''Bolívia''' (Cochabamba, Chuquisaca, Potosí, Santa Cruz, Tarija megyék). Az Andok keleti régióiban 1700 km hosszan és 300 km szélességben, 1100–3600 m magasságban fordul elő.
* '''Földrajzi elterjedés:''' Északnyugat-Argentína (Catamarca, Jujuy, La Rioja, Mendoza, Salta, San Juan), Bolívia (Cochabamba, Chuquisaca, Potosí, Santa Cruz, Tarija). Areája kb. 1700 km hosszú és 300 km széles, 750–3500(3600) m tengerszint feletti magasságban.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' ''Litofil'' vagy ''hiatolitofil'' életmódú. Vulkanikus, metamorf és magmatikus kőzetek sziklarepedéseiben, meredek falain él, alacsony humusztartalmú, kötött talajban. Gyakran mohák (''Plagiochasma rupestre'') és zuzmók társaságában található meg. Társulhat ''Tillandsia''-kkal, ''Dyckia''-kkal és más kaktuszokkal (''Trichocereus terscheckii'', ''Gymnocalycium pflanzii'' subsp. ''zegarrae'').
* '''Élőhely:''' vulkanikus, metamorf és magmatikus sziklákkal tarkított repedések, alacsony humusztartalmú, kötött talajokon (agyag, gipsz), néha aprózódott köveken. Mohák, májmohák, zuzmók társaságában, némi árnyékban, esetenként Trichocereus, Denmoza, Lobivia, Gymnocalycium fajok társaságában. Relatív szárazság, rövid napfény, a felszíni víz cseppeit képesek felvenni.


<span id="kultúrában-tartás"></span>
== Kultúrában tartás ==
== Kultúrában tartás ==
Alacsony humusztartalmú homokos, vulkanikus (andezit, bazalt, riolit) vagy metamorfit, magmatikus (gránit) ültetőközegben jól nevelhető. 3–6 óra közvetlen napfényt igényel. Téli nyugalom +1–+8 °C között, rövid ideig -8–-14 °C is elviselhető. Magról könnyen szaporítható, 3–5 mm átmérőjű növények 3–4 évesen, ivarérett 10 évesen. Saját gyökéren tartás ajánlott.
<gallery mode="packed-hover" heights="200" caption="Blossfeldia liliputana">
Fájl:Blossfeldia liliputana 03-000.jpg|Fotó: Papp László
Fájl:Blossfeldia liliputana 03-001.jpg|Fotó: Papp László
Fájl:Blossfeldia liliputana 04-000.jpg|Fotó: Papp László
Fájl:Blossfeldia liliputana 04-001.jpg|Fotó: Papp László
</gallery>


Alacsony humusztartalmú, ásványi (andezit, bazalt, gránit) ültetőközegben, óvatos, alulról megszívató öntözéssel nevelhető. Napi 3–6 óra közvetlen napsütést igényel. Teleltetése teljes szárazságban, +1 és +8 °C között javasolt, de rövid ideig elviseli a komolyabb fagyokat is. Magról könnyen szaporítható, bár lassan nő: 10 éves korára válik ivaréretté.
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==


Egyedülálló a kaktuszfélék között rendkívül kicsi termete, a bordák és tövisek teljes hiánya, valamint különleges élettani képességei miatt. Mikro-morfológiailag az ''Astrophytum''-okhoz hasonlítható az areolán kívüli gyapjúfoltok jelenléte miatt.
* Rendkívül sokalakú, polimorf faj. Apró termete, hiányzó bordái és szemölcsei, poikilohidria, mikromorfológiai és élettani specializációi (pl. arillusz, litofil/hiatolitofil életmód) egyedivé teszik.


<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
== Taxonómia és filogenetika ==
== Taxonómia és filogenetika ==
[[Fájl:Blossfeldia liliputana.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]
* Monotipikus, ősi, reliktum faj a Cactoideae alcsaládban. Evolúcióját triploid kromoszómaszám (33) segítette, közel áll a legfejlettebb kaktuszok őseihez, távolabb a mai tribuszok fajaitól. Poikilohidria, kis légzőnyílás-szám (0,6/mm²), önporzó és idegen porzó populációk, tápanyaggazdag magköpeny, totális litofil/hiatolitofil életmód jellemzi.


A nemzetség monotipikus és filogenetikailag alapvető helyzetet foglal el a ''Cactoideae'' alcsaládon belül, annak „nővér-csoportját” alkotja. Valószínűleg egy ősi hibrid eredetű taxon, amely korán elvált a többi fejlett kaktusztól. Buxbaum eredetileg a ''Notocacteae'' tribuszba sorolta, de ma már külön ''Blossfeldieae'' tribuszt alkot, sőt felmerült a ''Blossfeldioideae'' alcsalád szintre emelése is.
<span id="egyéb"></span>
== Egyéb ==


== Egyéb ==
* Különleges adaptáció: tetszhalott (anabiotikus) állapot hosszú szárazságban, majd újraéledés. CAM fotoszintézis, vízraktározás, extrém kis méret. Hangyák terjesztik a magokat.


A faj ''poikilohidriás'', azaz képes a kiszáradást „tetszhalott” állapotban túlélni, víztartalmának 80%-át elveszítve, majd újraéledni. A szárazföldi edényes növények közül ennek a fajnak van a legkevesebb légzőnyílása (0,6 db/mm²), amelyek ráadásul az areolák védett gödreiben helyezkednek el. Magjait hangyák terjesztik a tápanyaggazdag ''arillus'' miatt. Alapkromoszóma-száma triploid (33). Az IUCN Vörös Listáján a „nyugtalanító helyzetűek” kategóriában szerepel.
<span id="szerzők"></span>
== Szerzők ==
* '''Szöveg:''' Papp László
* '''Kép:''' Papp László


<span id="forrás"></span>
== Forrás ==
== Forrás ==
 
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' xxx. kártya
* [https://www.google.com/search?q=https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/%3Fsearch%3DBlossfeldia%2Bliliputana https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Blossfeldia+liliputana]
* https://caryophyllales.org/
 


[[Kategória:Blossfeldia]]
[[Kategória:Blossfeldia]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

A lap jelenlegi, 2026. február 15., 16:41-kori változata

Blossfeldia liliputana

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Blossfeldioideae
Nemzetség Blossfeldia
Faj Blossfeldia liliputana
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Blossfeldia liliputana Werderm. in Kakteenkunde 1937: 162–163
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév a német botanikus, Harry Blossfeld (1913–1986) nevét őrzi, aki Dél-Amerikában gyűjtött, fiaként Robert Blossfeld (†1945) potsdami, majd lübecki kertésznek. Több más növény, például Mammillaria- és Kalanchoë-faj is róla kapta nevét.
  • A fajnév angol szépirodalmi eredetű, Jonathan Swift (1667–1745) „Gulliver utazásai” című művének első részéből származik, az „Utazás Lilliputban” történetből. A név a faj rendkívül kicsiny testére utal. Ortográfiailag „liliputianus” lenne helyes, de a nemzetségnév a Blossfeldia néven rögzült (nomen conservandum).

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, gyűjteményi hely: Északnyugat-Argentína, Jujuy tartomány, Tumbaya környéke (locus classicus).
  • Első leírása: Werdermann, Kakteenkunde, 1937 (11): 162–163.
Fotó: Papp László

A(z) Blossfeldia liliputana szinonimái

  • Parodia liliputana
  • = Blossfeldia atroviridis, ≡ Blossfeldia liliputana var. atroviridis
  • = Blossfeldia pedicellata, ≡ Blossfeldia liliputana var. pedicellata
  • = Blossfeldia atroviridis var. intermedia
  • = Blossfeldia liliputana var. formosa
  • = Blossfeldia minima
  • = Blossfeldia fechseri, − Blossfeldia liliputana var. fechseri, − Blossfeldia liliputana f. fechseri
  • = Blossfeldia liliputana var. caineana, − Blossfeldia minima var. caineana
  • Blossfeldia campaniflora, − Blossfeldia liliputana var. campaniflora, − Blossfeldia liliputana f. campaniflora
  • Blossfeldia flocculosa
  • Blossfeldia mizqueana
  • Blossfeldia subterranea
  • Blossfeldia sucrensis
  • Blossfeldia tominensis

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Gombszerűen lapított vagy nyomott félgömb, gyakran teljesen a talajba vagy aprózódott kőzetbe süllyed. Természetben 0,5–0,6–(1,2)–2,5 cm átmérőjű és 0,3–0,6 cm magas. Színe természetes élőhelyén szürkészöld, hamvas kékeszöld vagy barnászöld; kultúrában, sanyarú tartás mellett hasonló színű lehet.

Fotó: Papp László

Szemölcsök

Bordák vagy szemölcsök nincsenek, csak a hajtáscsúcson enyhén láthatóak, főleg kultúrában.

Axillák

Az areolák gyapjas, rövid szőrrel fedettek, spirális sorokban 0,5–2 mm távolságban. A rügyek gyakran besüllyedtek a szárba, kis gödörkében találhatók.

Areolák

Aprók, 0,5–2 mm-esek, fehéres, szürkésfehér szőrrel vagy filccel fedettek. Idősebb korban a szőr lekophat, szürkülhet. Néha areolán kívüli gyapjúfoltok vagy emergenciaszőrök is láthatók.

Fotó: Papp László

Tövisek

Nincsenek, még a magoncokon sem.

Generatív test

Virág

Kinyílva 6–15 mm hosszú, 5–7(10) mm átmérőjű, fényes fehér, krémszínű, nagyon halvány rózsaszínű vagy sárgásfehér árnyalatú. Bimbói zöldes-vörösesbarnák. A külső leplek a virágcsőhöz hasonló színűek, belső leplek 8–10 db, 3–6(8) mm hosszúak, 0,8–1,6(3) mm szélesek, kívül bordós vagy rózsaszín középcsíkúak, belül fehérek halvány barnás-rózsaszín vagy rózsaszín középcsíkkal.

  • Ivarlevelek: porzószálak fehérek, ritkán halványsárgák; portok narancssárgák, bibe fehér vagy krémszínű, bibefej 6 vastag ágból áll.

Termés

Széles ovális vagy kerekded, 2,8–4,1 × 3,2–4,2 mm, fényes vöröses-zöldesbarnák, felül virágtakaró levélmaradványokkal, zöldes vagy vörös pikkelyekkel, mellettük apró szőrcsomók. Éréskor szürkésbarnák, oldalt nyílnak vagy felnyílás nélkül lehullanak.

Fotó: Papp László
  • Magja: nagyon kicsi, fényesbarnák vagy feketésbarnák, egy-egy ujjszerű sejtnyúlvánnyal; magköpeny (arillusz) a mag egynegyedét fedi, apró, hajszerű képletekkel.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Északnyugat-Argentína (Catamarca, Jujuy, La Rioja, Mendoza, Salta, San Juan), Bolívia (Cochabamba, Chuquisaca, Potosí, Santa Cruz, Tarija). Areája kb. 1700 km hosszú és 300 km széles, 750–3500(3600) m tengerszint feletti magasságban.
  • Élőhely: vulkanikus, metamorf és magmatikus sziklákkal tarkított repedések, alacsony humusztartalmú, kötött talajokon (agyag, gipsz), néha aprózódott köveken. Mohák, májmohák, zuzmók társaságában, némi árnyékban, esetenként Trichocereus, Denmoza, Lobivia, Gymnocalycium fajok társaságában. Relatív szárazság, rövid napfény, a felszíni víz cseppeit képesek felvenni.

Kultúrában tartás

Alacsony humusztartalmú homokos, vulkanikus (andezit, bazalt, riolit) vagy metamorfit, magmatikus (gránit) ültetőközegben jól nevelhető. 3–6 óra közvetlen napfényt igényel. Téli nyugalom +1–+8 °C között, rövid ideig -8–-14 °C is elviselhető. Magról könnyen szaporítható, 3–5 mm átmérőjű növények 3–4 évesen, ivarérett 10 évesen. Saját gyökéren tartás ajánlott.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

  • Rendkívül sokalakú, polimorf faj. Apró termete, hiányzó bordái és szemölcsei, poikilohidria, mikromorfológiai és élettani specializációi (pl. arillusz, litofil/hiatolitofil életmód) egyedivé teszik.

Taxonómia és filogenetika

Fotó: Jokhel Csaba
  • Monotipikus, ősi, reliktum faj a Cactoideae alcsaládban. Evolúcióját triploid kromoszómaszám (33) segítette, közel áll a legfejlettebb kaktuszok őseihez, távolabb a mai tribuszok fajaitól. Poikilohidria, kis légzőnyílás-szám (0,6/mm²), önporzó és idegen porzó populációk, tápanyaggazdag magköpeny, totális litofil/hiatolitofil életmód jellemzi.

Egyéb

  • Különleges adaptáció: tetszhalott (anabiotikus) állapot hosszú szárazságban, majd újraéledés. CAM fotoszintézis, vízraktározás, extrém kis méret. Hangyák terjesztik a magokat.

Szerzők

  • Szöveg: Papp László
  • Kép: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások xxx. kártya