„Gymnocalycium bicolor” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium mostii (Gürke) Britton & Rose in Addisonia 3: 5. 1918. Sec. Kew WCVP (2019) | synonym = Gymnocalycium bicolor (Řepka) V.Gapon in Kaktus-Klub, n.s. 5(1): 63. 2021 syn. sec. Metzing (2021)}} === A név eredete, etimológia === * A szinonima nemzetségnév, a ''Gymnocalycium'' a ''gymnos'' (ógörög) szóból ered, jelentése: csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a ''calyx'' (ógörög) j…” |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium mostii (Gürke) Britton & Rose in Addisonia 3: 5. 1918. Sec. Kew WCVP (2019) | synonym = Gymnocalycium bicolor (Řepka) V.Gapon in Kaktus-Klub, n.s. 5(1): 63. 2021 syn. sec. Metzing (2021)}} | {{Taxonbox | accepted = Gymnocalycium mostii (Gürke) Britton & Rose in Addisonia 3: 5. 1918. Sec. Kew WCVP (2019) | synonym = Gymnocalycium bicolor (Řepka) V.Gapon in Kaktus-Klub, n.s. 5(1): 63. 2021 syn. sec. Metzing (2021)}} | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A | * A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Gymnocalycium|Gymnocalycium]]'' a ''gymnos'' (ógörög) szóból ered, jelentése: csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a ''calyx'' (ógörög) jelentése: kehely (egy korábbi növénytani szakszóból, „''Csupasz csövű''”, ahonnan a kinyíló porzólevelek és lepellevelek erednek). | ||
* A | * A szinonim fajnév, a ''bicolor'' jelentése: kétszínű, mely a tövisek eltérő színezetére utal. | ||
{{Típusfaj|Gymnocalycium bicolor|limit=5}} | {{Típusfaj|Gymnocalycium bicolor|limit=5}} | ||
A lap jelenlegi, 2026. május 25., 11:10-kori változata
| Gymnocalycium mostii | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Gymnocalyciinae |
| Nemzetség | Gymnocalycium |
| Faj | Gymnocalycium mostii |
| Gymnocalycium bicolor | |
|---|---|
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Gymnocalycium mostii | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Gymnocalycium bicolor |
Tudományos név
- Gymnocalycium mostii (Gürke) Britton & Rose in Addisonia 3: 5. 1918. Sec. Kew WCVP (2019)
elfogadott, érvényes név - Gymnocalycium bicolor (Řepka) V.Gapon in Kaktus-Klub, n.s. 5(1): 63. 2021 syn. sec. Metzing (2021)
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Gymnocalycium a gymnos (ógörög) szóból ered, jelentése: csupasz, esetünkben szőrtelen, tövistelen; a calyx (ógörög) jelentése: kehely (egy korábbi növénytani szakszóból, „Csupasz csövű”, ahonnan a kinyíló porzólevelek és lepellevelek erednek).
- A szinonim fajnév, a bicolor jelentése: kétszínű, mely a tövisek eltérő színezetére utal.
Gymnocalycium bicolor képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
A(z) Gymnocalycium mostii szinonimái
- (A(z) Gymnocalycium bicolor a(z) Gymnocalycium mostii szinonimája)*
- ≡ Echinocactus mostii
- = Echinocactus kurtzianus, ≡ Gymnocalycium kurtzianum, ≡ Gymnocalycium mostii var. kurtzianum, ≡ Gymnocalycium mostii f. kurtzianum
- = Gymnocalycium valnicekianum, ≡ Gymnocalycium mostii subsp. valnicekianum
- = Gymnocalycium immemoratum, ≡ Gymnocalycium mostii var. immemoratum
- = Gymnocalycium tobuschianum
- = Gymnocalycium prochazkianum, ≡ Gymnocalycium valnicekianum subsp. prochazkianum, ≡ Gymnocalycium mostii subsp. prochazkianum
- = Gymnocalycium mostii var. miradorense
- = Gymnocalycium valnicekianum var. bicolor
- = Gymnocalycium prochazkianum subsp. ivoi
- = Gymnocalycium prochazkianum subsp. simile
- = Gymnocalycium prochazkianum subsp. simplex, ≡ Gymnocalycium bicolor subsp. simplex
- = Gymnocalycium mostii subsp. bicolor, ≡ Gymnocalycium bicolor
- − Gymnocalycium bicolor
- Az eredeti forrásszöveg nómenklatúrai listájában nem szerepel külön szinonimanév, de megemlíti a fajon belüli változati státusz lehetőségét.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A kaktuszok zöme törzsszukkulens növény. A törzs a növények hajtásrendszere vagy közismertebb néven a szára. Szukkulens törzse (szára, hajtásrendszere) magányos, nyomott golyó alakú. Bőrszíne sötétzöld. Bordáknak száma 15–17, a fiatal növényeknél ennél kevesebb. A bordák magasak, és áll alakú dudorokra (szemölcsökre) bomlanak. Az areolák kb. 20 mm távolságra állnak egymástól, fiatal korban filcesek, később csupaszok, ellipszis alakúak, 6 mm hosszúak. A peremtövisek száma 11, gyengén íveltek, a leghosszabbak 25 mm-esek. Egy, olykor két középtövise fejlődik. Három darab oldalirányban álló tövisek (peremtövisek) fehér színűek, a 3 db lefelé irányuló tövisek (peremtövisek), és a középtövis(ek) kékesszürke színűek. Valódi levél vagy levelek a módosult hajtásrendszer miatt nem láthatók, kivéve magukat a töviseket, amelyek levélmódosulások. A gyökér és gyökérzet felépítéséről a megadott forrásszöveg nem tartalmaz részletes leírást.
Generatív test
Virág
A virágzat hiányzik. A virág 40 mm hosszú és 45 mm átmérőjű.
- Takarólevelek: A pericarpellum (magház alatti rész) világos-zöldes, fehér peremű pikkelyekkel fedett, a pikkelyek hegye intenzív kárminvörös színezetű; a belső lepellevélek (belső lepellevelek) lándzsa alakúak, kissé kihegyezettek, tiszta fehérek, míg a párta mélyén elhelyezkedő virágtorok (csészeszerű alap) viola-rózsaszínű.
- Ivarlevelek: A porzószálak világossárgák, a portokok (portok) sárga színűek; a termő feletti bibe rövid, a bibeszál és a porzólevelek méretaránya alapján a bibe nem nyúlik túl a legfelső porzókon.
Termés
A forrásszöveg nem tartalmaz külön leírást a húsos vagy bogyószerű termésről.
- Magja: Magja fekete, matt, kb. 0,5 mm hosszú.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína, Córdoba tartomány.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Córdoba tartománybeli élőhelyéről, az éghajlati viszonyokról és a kísérő növénytársulásokról a megadott forrásszöveg nem közöl részletes adatokat.
Kultúrában tartás
Megegyezik a nemzetség G. hybopleurum, újabb nevén G. catamarcense fajéval. Érdemes kora nyártól késő őszig szabadon vagy félig szabadon tartani, ekkor lesznek erős és szép színes tövisű egyedeink. Humuszban szegényebb, ásványi anyagokban gazdagabb termesztő közeget igényel.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A G. hybopleurum fajtól (amely ma G. catamarcense néven szerepel) csupán a tövisek színezetében és a mindig kifejlődő középtöviseivel különbözik.
Taxonómia és filogenetika
A fajt Bohumil Schütz írta le 1962-ben a Friciana kiadványban. Gerhard Frank, az első leíró (illetve a leírás részletezője) a G. hybopleurum rokonságába sorolja, de már az első leíráskor is jobbnak tartott volna inkább egy változat rendszertani státust a faj és az említett rokon taxon között. A kaktuszmorfológiai terminológiát illetően a szöveg rögzíti, hogy a „növénytest” helyett botanikailag a törzs (hajtásrendszer, szár) kifejezés használata a korrekt, amelynek téves magyar fordítása történelmileg a német „der Körper” anatómiai félrefordításából ered, ahogyan azt Nemes Lajos és Szabó Dezső (1981), valamint Rudolf Šubík és Libor Kunte munkái is tárgyalják.
Szerzők és forrás
- Szöveg: Mánfai Gyula
- Kép: Bodor János, Mánfai Gyula
- Lektor: Gedeon Tamás (Szerkesztette: Lukoczki Zoltán)
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 155. kártya