„Echeveria agavoides” változatai közötti eltérés
a Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Echeveria derembergii lapot Echeveria agavoides lapra átirányítás nélkül |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | accepted = Echeveria | {{Taxonbox | accepted = Echeveria agavoides Lemaire 1863}} | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A nemzetségnév, az ''[[:Kategória:Echeveria|Echeveria]]'' a 18. századi mexikói botanikai illusztrátor, '''[[Atanasio Echeverría y Godoy]]''' tiszteletére kapta | |||
* A fajnév, | * A nemzetségnév, az ''[[:Kategória:Echeveria|Echeveria]]'' nevét a 18. századi mexikói botanikai illusztrátor, '''[[Atanasio Echeverría y Godoy]]''' tiszteletére kapta. | ||
* A fajnév, az ''[[Echeveria agavoides|agavoides]]'' a görög ''Agave'' (agávé) nemzetségnévből és az ''-oides'' (hasonló) képzőből tevődik össze, utalva a növény agávészerű megjelenésére és hegyes, kemény leveleire. | |||
=== Típus === | === Típus === | ||
* '''Típusfaj:''' | * '''Típusfaj:''' Mexikó; neotypus: illusztráció Lemaire protológusában (Lemaire, Ill. Hort. 10: t. 363. 1863). | ||
* '''Első leírása:''' '''[[ | * '''Első leírása:''' '''[[Charles Antoine Lemaire]]''', L'Illustration Horticole 10: t. 363 (1863). | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[ | * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Charles Antoine Lemaire]]''' (1863). | ||
{{Típusfaj | Echeveria | {{Típusfaj | Echeveria agavoides | limit=5}} | ||
=== Szinonimák === | === Szinonimák === | ||
* ''Cotyledon agavoides'' Baker Refug. Bot. 1: t. 67 (1869) wfo-0000623663 | |||
* '' | * ''Echeveria obscura'' (Rose) A.Berger Nat. Pflanzenfam. ed. 2, 18a: 476 (1930) wfo-0000659875 | ||
* ''Echeveria yuccoides'' hort. ex E.Morr Ann. Hort. Belge Étrangère 24: 168 (1874) wfo-0000660057 | |||
* ''Urbinia agavoides'' (Lem.) Rose Bull. New York Bot. Gard. 3: 12 (1903) wfo-0001300098 | |||
* ''Urbinia obscura'' Rose Bull. New York Bot. Gard. 3: 12 (1903) wfo-0001300099 | |||
* ''Echeveria obscura'' (Rose) Poelln. Repert. Spec. Nov. Regni Veg. 39: 259 1936 — wfo-0001300100 | |||
(6 taxon) | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
| 20. sor: | 26. sor: | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | ||
Kompakt, alacsony termetű, általában szártalan vagy alig kifejezett rövid '''szár'''ral rendelkező pozsgás növény, amely magányosan vagy lassan sarjadzva képez kisebb csoportokat. A '''hajtás''' központjából fejlődő levélrózsa (rozettta) tömött, átmérője 7–15 cm (kultúrában akár 20–30 cm is lehet). A '''levelek''' merevek, húsosak, tojásdad-lándzsásak, szilárdak, hosszuk 3–8 cm, szélességük 1,5–3 cm. A '''levelek''' csúcsa hirtelen kihegyesedő, gyakran egy apró, szúrós, vöröses tüskehegyben végződik. A '''levelek''' színe az élénkzöldtől a sárgászöldig terjed, felületük sima, fényes, a levélszélek és a levélcsúcs tűző napon vagy hideg hatására intenzív vörös, bíbor vagy barnásvörös elszíneződést mutatnak. A '''gyökérzet''' bojtos, sekélyen elterülő, a sziklás talajhoz jól rögzítő. | |||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A '''virágzat''' | A '''virágzat''' 10–30 cm magas, karcsú, hajlott vagy egyenes '''virágszár'''on emelkedik ki, amelyen apró fellevelek találhatók, és 5–20 virágból álló forgót képez. A '''virágok''' bólintók, harang vagy urnaszerűek, hosszuk 10–15 mm. | ||
* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' öt | * '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' öt húsos, felálló vagy szétterülő csészelevélből áll; a '''párta''' (a '''szirmok''') kívül rózsaszínes-piros, narancssárga vagy piros, a lepellevelek csúcsa és belső felülete sárga. | ||
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' sárgásak, a '''portokok''' sárgák, a '''termő''' | * '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' sárgásak, a '''portokok''' sárgák, a '''termő''' öt szabad termőlevélből áll, a '''bibeszál''' karcsú, a '''bibe''' sötétebb sárga vagy zöldes. | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
Öt különálló tüszőből álló száraz termés csoport. | |||
* '''Magja:''' | * '''Magja:''' Rendkívül apró, porszerű, barna színű magvak. | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' ( | * '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' (San Luis Potosí, Hidalgo, Guanajuato, Durango, Jalisco). | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Sziklás, | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Sziklás lejtőkön, mészkő- és vulkáni sziklakibúvásokon, 1800–2600 méteres tengerszint feletti magasságban él. Kifejezetten litofiton életmódot folytat, ahol a sziklahasadékok minimális humuszrétegében gyökerezik a félsivatagi, magashegyi mikroklímájú élőhelyeken. | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Az egyik legkedveltebb és legellenállóbb ''[[:Kategória:Echeveria|Echeveria]]'' faj a kultúrában. Jó vízáteresztő képességű, szellős, ásványi anyagokban dús talajkeveréket igényel. Tavasztól őszig igényli a rendszeres, de két öntözés között teljesen kiszáradó talajt. A tőrothadás elkerülése érdekében ügyelni kell arra, hogy a levélrózsa közepébe ne kerüljön tartósan víz. A növény fényigénye igen magas, a közvetlen napfény elengedhetetlen a kompakt levélrózsa és a levélszélek élénk piros színeződésének kialakulásához. Teleltetése hűvös (5–10 °C), világos és teljesen száraz körülmények között javasolt. | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
Az ''[[Echeveria agavoides]]'' könnyen megkülönböztethető a legtöbb ''[[:Kategória:Echeveria|Echeveria]]'' fajtól, mivel levelei nem hamvasak vagy viaszos-deresek, hanem simák, fényesek, kemények és merevek, formájuk pedig kifejezetten az agávékra hasonlít. A hasonló megjelenésű fajok közül az ''[[Echeveria colorata]]'' levelei hamvasak és hamvasszürkék, az ''[[Echeveria stricta]]'' levelei pedig vékonyabbak és nem képeznek ennyire tömör, kemény levélrózsát. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A faj a ''[[:Kategória:Crassulaceae|Crassulaceae]]'' családba, a ''[[:Kategória:Sempervivoideae|Sempervivoideae]]'' alcsaládba és a ''[[:Kategória:Sedeae|Sedeae]]'' nemzetségcsoportba tartozik. A molekuláris filogenetikai | A faj a ''[[:Kategória:Crassulaceae|Crassulaceae]]'' családba, a ''[[:Kategória:Sempervivoideae|Sempervivoideae]]'' alcsaládba és a ''[[:Kategória:Sedeae|Sedeae]]'' nemzetségcsoportba tartozik. A 2010 utáni molekuláris filogenetikai vizsgálatok alapján az ''[[Echeveria agavoides]]'' a nemzetségen belül egy jól elkülönülő kládot alkot, amelyet korábban önálló nemzetségként is leírtak ''Urbinia'' néven, de a modern rendszertanok a molekuláris kapcsolatok alapján az ''[[:Kategória:Echeveria|Echeveria]]'' nemzetségben tartják. | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
* [https:// | * [https://www.llifle.com/Encyclopedia/SUCCULENTS/Family/Crassulaceae/14325/Echeveria_agavoides LLIFLE - Echeveria agavoides] | ||
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names: | * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:273016-2 Plants of the World Online (POWO) - Echeveria agavoides] | ||
* [https://www.ipni.org/n/ | * [https://www.ipni.org/n/273016-2 IPNI - International Plant Names Index] | ||
[[Kategória:Echeveria]] | [[Kategória:Echeveria]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. szeptember 13., 14:05-kori változata
| Echeveria agavoides | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Saxifragales |
| Család | Crassulaceae |
| Alcsalád | Sempervivoideae |
| Nemzetség- csoport |
Sedeae |
| Alnemzetség-csoport | Sedinae |
| Nemzetség | Echeveria |
| Faj | Echeveria agavoides |
 
| |
Tudományos név
- Echeveria agavoides Lemaire 1863
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, az Echeveria nevét a 18. századi mexikói botanikai illusztrátor, Atanasio Echeverría y Godoy tiszteletére kapta.
- A fajnév, az agavoides a görög Agave (agávé) nemzetségnévből és az -oides (hasonló) képzőből tevődik össze, utalva a növény agávészerű megjelenésére és hegyes, kemény leveleire.
Típus
- Típusfaj: Mexikó; neotypus: illusztráció Lemaire protológusában (Lemaire, Ill. Hort. 10: t. 363. 1863).
- Első leírása: Charles Antoine Lemaire, L'Illustration Horticole 10: t. 363 (1863).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Charles Antoine Lemaire (1863).
Echeveria agavoides képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Cotyledon agavoides Baker Refug. Bot. 1: t. 67 (1869) wfo-0000623663
- Echeveria obscura (Rose) A.Berger Nat. Pflanzenfam. ed. 2, 18a: 476 (1930) wfo-0000659875
- Echeveria yuccoides hort. ex E.Morr Ann. Hort. Belge Étrangère 24: 168 (1874) wfo-0000660057
- Urbinia agavoides (Lem.) Rose Bull. New York Bot. Gard. 3: 12 (1903) wfo-0001300098
- Urbinia obscura Rose Bull. New York Bot. Gard. 3: 12 (1903) wfo-0001300099
- Echeveria obscura (Rose) Poelln. Repert. Spec. Nov. Regni Veg. 39: 259 1936 — wfo-0001300100
(6 taxon)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Kompakt, alacsony termetű, általában szártalan vagy alig kifejezett rövid szárral rendelkező pozsgás növény, amely magányosan vagy lassan sarjadzva képez kisebb csoportokat. A hajtás központjából fejlődő levélrózsa (rozettta) tömött, átmérője 7–15 cm (kultúrában akár 20–30 cm is lehet). A levelek merevek, húsosak, tojásdad-lándzsásak, szilárdak, hosszuk 3–8 cm, szélességük 1,5–3 cm. A levelek csúcsa hirtelen kihegyesedő, gyakran egy apró, szúrós, vöröses tüskehegyben végződik. A levelek színe az élénkzöldtől a sárgászöldig terjed, felületük sima, fényes, a levélszélek és a levélcsúcs tűző napon vagy hideg hatására intenzív vörös, bíbor vagy barnásvörös elszíneződést mutatnak. A gyökérzet bojtos, sekélyen elterülő, a sziklás talajhoz jól rögzítő.
Generatív test
Virág
A virágzat 10–30 cm magas, karcsú, hajlott vagy egyenes virágszáron emelkedik ki, amelyen apró fellevelek találhatók, és 5–20 virágból álló forgót képez. A virágok bólintók, harang vagy urnaszerűek, hosszuk 10–15 mm.
- Takarólevelek: A csésze öt húsos, felálló vagy szétterülő csészelevélből áll; a párta (a szirmok) kívül rózsaszínes-piros, narancssárga vagy piros, a lepellevelek csúcsa és belső felülete sárga.
- Ivarlevelek: A porzószálak sárgásak, a portokok sárgák, a termő öt szabad termőlevélből áll, a bibeszál karcsú, a bibe sötétebb sárga vagy zöldes.
Termés
Öt különálló tüszőből álló száraz termés csoport.
- Magja: Rendkívül apró, porszerű, barna színű magvak.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó (San Luis Potosí, Hidalgo, Guanajuato, Durango, Jalisco).
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Sziklás lejtőkön, mészkő- és vulkáni sziklakibúvásokon, 1800–2600 méteres tengerszint feletti magasságban él. Kifejezetten litofiton életmódot folytat, ahol a sziklahasadékok minimális humuszrétegében gyökerezik a félsivatagi, magashegyi mikroklímájú élőhelyeken.
Kultúrában tartás
Az egyik legkedveltebb és legellenállóbb Echeveria faj a kultúrában. Jó vízáteresztő képességű, szellős, ásványi anyagokban dús talajkeveréket igényel. Tavasztól őszig igényli a rendszeres, de két öntözés között teljesen kiszáradó talajt. A tőrothadás elkerülése érdekében ügyelni kell arra, hogy a levélrózsa közepébe ne kerüljön tartósan víz. A növény fényigénye igen magas, a közvetlen napfény elengedhetetlen a kompakt levélrózsa és a levélszélek élénk piros színeződésének kialakulásához. Teleltetése hűvös (5–10 °C), világos és teljesen száraz körülmények között javasolt.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Az Echeveria agavoides könnyen megkülönböztethető a legtöbb Echeveria fajtól, mivel levelei nem hamvasak vagy viaszos-deresek, hanem simák, fényesek, kemények és merevek, formájuk pedig kifejezetten az agávékra hasonlít. A hasonló megjelenésű fajok közül az Echeveria colorata levelei hamvasak és hamvasszürkék, az Echeveria stricta levelei pedig vékonyabbak és nem képeznek ennyire tömör, kemény levélrózsát.
Taxonómia és filogenetika
A faj a Crassulaceae családba, a Sempervivoideae alcsaládba és a Sedeae nemzetségcsoportba tartozik. A 2010 utáni molekuláris filogenetikai vizsgálatok alapján az Echeveria agavoides a nemzetségen belül egy jól elkülönülő kládot alkot, amelyet korábban önálló nemzetségként is leírtak Urbinia néven, de a modern rendszertanok a molekuláris kapcsolatok alapján az Echeveria nemzetségben tartják.