„Disocactus nelsonii subsp. nelsonii” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (5 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | accepted = Disocactus nelsonii subsp. nelsonii sec. Cruz & al. 2016 | synonym = Epiphyllum nelsonii Britton & Rose, 1913}} | |||
== | |||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A ''nelsonii'' '''fajneve''' a Nelson családnévből származó személynévi eredetű elnevezés. A név az eredeti leírásban, az ''Epiphyllum nelsonii'' névben jelent meg. | |||
A | * Az '''alfaji''' névben a ''nelsonii'' az úgynevezett autonimát jelöli, vagyis azt az alfajt, amely a faj nevét változatlanul megismétli. | ||
=== Típus === | |||
'''Az aktuális nemzetségbe | * '''Típustaxon:''' ''Epiphyllum nelsonii'' Britton & Rose. | ||
* '''Típuspéldány:''' '''[[Edward William Nelson]]''' 3761 számú gyűjtése, Mexikó, Chiapas; az Egyesült Államok Nemzeti Herbáriumában (US) őrzött példány, leltári száma: 255576. | |||
* '''Első leírása:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' 1913-ban ''Epiphyllum nelsonii'' néven, a ''Contributions from the United States National Herbarium'' 16. kötetének 257. oldalán. | |||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezés:''' '''[[Alwin Berger]]''' és a korábbi rendszertani szerzők munkáit követően a jelenleg elfogadott kombinációt '''[[Karl Lindinger]]''' tette közzé 1942-ben, a ''Beihefte zum Botanischen Centralblatt'' 61. kötetének 383. oldalán. | |||
=== | <gallery mode="packed-hover" heights="450" caption="Disocactus nelsonii"> | ||
Fájl:Disocactus nelsonii.jpg|Varga Zsolt | |||
</gallery> | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
[[Fájl:Disocactus nelsonii.VZs 03.jpg|bélyegkép|Fotó: Varga Zsolt]] | |||
=== Vegetatív test === | |||
== | ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | ||
A ''Disocactus nelsonii'' subsp. ''nelsonii'' epifiton életmódú, bokrosodó kaktusz, amely természetes élőhelyén akár 2 méter hosszúságúra is megnőhet. Hajtásai felemelkedők, majd lecsüngők lehetnek. A fiatal hajtások töve hengeres, a felső részek lapított, levélszerű szártagokká fejlődnek. Ezek a szártagok a filokládiumok. | |||
A filokládiumok megközelítőleg 40 cm hosszúak és 2–3 cm szélesek, keskeny, visszás-lándzsás alakúak. Alapjuk rövid szakaszon hengeres, a szártagok széle fűrészesen fogazott. A fogak tompák, a kiemelkedő részek körülbelül 5 mm-esek. A csúcs hegyes. A fiatal hajtások vörösesbarna árnyalatúak lehetnek, később zöld színűvé válnak. | |||
Az areolák a szártagok széle mentén helyezkednek el, egymástól 1,2–3,4 cm távolságra. Az areolákon 1–3, legfeljebb 2 mm hosszú, fehér, később lehulló sertészerű tövis fejlődhet. A hajtások általában kevéssé tövisesek. | |||
A valódi levelek redukálódtak; a fotoszintézist elsősorban a zöld szártagok végzik. | |||
A | |||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A virágok a filokládiumok areoláiból fejlődnek, általában magányosan. Tölcsér alakúak, 9–11 cm hosszúak. A virág alsó része a magházat hordozó, külső virágzóna és a receptakuláris cső révén kapcsolódik a lepellevelekhez. A cső a lecsüngő hajtásokon görbült, a felemelkedő hajtásokon inkább egyenes. | |||
A virágrügyeken több kiemelkedő képlet található, amelyek a virág kinyílásakor is segítenek a faj felismerésében. A virágzás február–márciusra esik. | |||
* '''Takarólevelek:''' A külső lepellevelek 4–7 cm hosszúak, keskeny-lándzsásak, húsosak, és elsősorban a felső felükön terülnek szét. Belső felületük világos rózsaszínű, külső felületük sárgászöld. A belső lepellevelek 5–6 darabban fejlődnek, körülbelül 6 cm hosszúak és 1,5–2,4 cm szélesek, lándzsásak, hegyes csúcsúak, színük rózsaszínes-lilás vagy fuksziarózsaszín. | |||
* '''Ivarlevelek:''' A porzók száma 55–65, két csoportban helyezkednek el. A porzószálak 6–8 cm hosszúak, tövük vöröses, csúcsuk fehér vagy fehéres-rózsaszín. A portokok sárgák. A bibeszál 9–10 cm hosszú, halvány rózsaszínű. A bibe 4–7, körülbelül 7 mm hosszú, keskeny lebenyre tagolódik. | |||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
A termés gömbölyű, körülbelül 1,5 cm hosszú és 1,3 cm széles. Éretten barnásvörös színű, csúcsán a virágmaradványok nyaki részt formálhatnak. A termés felszínén kevés sertészerű képlet fordulhat elő, a terméshús rózsaszínű. | |||
* '''Magja:''' A magok tojásdad alakúak, körülbelül 1,5–1,75 mm hosszúak és 1–1,25 mm szélesek. | |||
{{Típusfaj | Disocactus nelsonii | limit=5}} | |||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
'''Földrajzi elterjedés:''' | * '''Földrajzi elterjedés:''' A törzsalak természetes elterjedési területe '''Mexikó''' déli része, különösen Chiapas, valamint '''Guatemala'''. A faj alfajainak elterjedése elkülönül; a hondurasi alfaj Honduras területére korlátozódik. | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A faj epifiton, amely hegyvidéki fenyő–tölgy erdőkben, köderdőkben és trópusi örökzöld erdőkben él. A törzsalakot 900–2200 méteres tengerszint feletti magasságban jegyezték fel. Természetes élőhelyén a fák ágain telepszik meg, ahol a párás mikroklíma és a szerves anyagban gazdag, levegős közeg biztosítja a növekedés feltételeit. | |||
== Kultúrában tartás == | |||
Epifiton életmódja miatt termesztésekor a jó levegőzésű, gyorsan lecsurgó, szerves és ásványi összetevőket egyaránt tartalmazó közeg előnyös. A növény nem azonos a száraz élőhelyek talajlakó kaktuszaival, ezért termesztési igényeit nem célszerű azokéhoz igazítani. | |||
A faj részletes hőmérsékleti, öntözési és teleltetési igényeire vonatkozó, alfajspecifikus adatok a felhasznált forrásokból nem állapíthatók meg kellő biztonsággal. | |||
A | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
== | A ''Disocactus nelsonii'' subsp. ''nelsonii'' a hondurasi alfajtól elsősorban keskenyebb filokládiumaival, fűrészes szélével és virágának ivarszerveivel különíthető el. | ||
A törzsalak filokládiumai általában 2–3 cm szélesek és vékonyabbak. Szélük fűrészesen fogazott, a virág külső lepelleveleinek külső felszíne sárgászöld, a belső lepellevelek 1,5–2 cm szélesek. A porzók többsége tövénél összenőtt, a portokok és a bibe sárgák. | |||
A ''Disocactus nelsonii'' subsp. ''hondurensis'' ezzel szemben 5–6 cm széles, vastagabb, csipkézetten hullámos szélű filokládiumokat fejleszt. Külső lepellevelei kívül lilás-sárgásak, belső lepellevelei körülbelül 2,4 cm szélesek, portokjai és bibéje lilás színűek, porzói pedig a tövüknél nem nőnek össze. | |||
A ''Disocactus nelsonii'' a ''[[Disocactus biformis]]'' közeli rokona. Utóbbi virágaiban a lepellevelek és a porzók rövidebbek és vékonyabbak. A ''[[Disocactus eichlamii]]'' és a ''[[Disocactus macranthus]]'' fajoktól a virág alsó részének felépítése, a virágrügyek képletei és a lepellevelek hegyes csúcsa is segíthet az elkülönítésben. | |||
{| class="wikitable" style="width:100%;" | |||
|+ A ''Disocactus nelsonii'' két alfajának összehasonlítása | |||
! Jellemző | |||
! ''Disocactus nelsonii'' subsp. ''nelsonii'' | |||
! ''Disocactus nelsonii'' subsp. ''hondurensis'' | |||
|- | |||
! Elterjedés | |||
| '''Mexikó''' déli része, különösen Chiapas, valamint '''Guatemala''' | |||
| '''Honduras''' | |||
|- | |||
! Hajtás alakja | |||
| Keskenyebb, lapított, a széle fűrészesen fogazott | |||
| Szélesebb, vastagabb, a széle csipkézetten hullámos | |||
|- | |||
! Hajtás szélessége | |||
| Körülbelül 2–3 cm | |||
| Körülbelül 5–6 cm | |||
|- | |||
! Hajtás széle | |||
| Fűrészesen fogazott, a fogak viszonylag szabályosak | |||
| Hullámosan csipkézett | |||
|- | |||
! Belső lepellevelek szélessége | |||
| Körülbelül 1,5–2 cm | |||
| Akár 2,4 cm | |||
|- | |||
! Külső lepellevelek külső felszíne | |||
| Sárgászöld | |||
| Lilás-sárgás | |||
|- | |||
! Portokok színe | |||
| Sárga | |||
| Lilás | |||
|- | |||
! Bibe színe | |||
| Sárga | |||
| Lilás | |||
|- | |||
! Porzók összenövése | |||
| A porzók többsége a tövénél összenőtt | |||
| A porzók a tövüknél nem nőnek össze | |||
|- | |||
! Legfontosabb elkülönítő bélyegek | |||
| Keskenyebb hajtások, sárga portokok és bibe, sárgászöld külső lepellevelek | |||
| Szélesebb hajtások, lilás portokok és bibe, lilás-sárgás külső lepellevelek | |||
|} | |||
''Megjegyzés:'' A táblázat a két alfajhoz közölt morfológiai különbségeket foglalja össze. Az értékek tájékoztató jellegűek; az egyedi változatosság és a termesztési körülmények befolyásolhatják a megjelenést. A rendszertani besorolás adatbázisonként eltérhet. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
A ''Disocactus nelsonii'' a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] családba, a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsaládba és a [[:Kategória:Hylocereeae|Hylocereeae]] tribuszba tartozó epifiton kaktusz. | |||
A faj eredetileg ''Epiphyllum nelsonii'' néven jelent meg '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' munkájában 1913-ban. Később a ''Chiapasia'' és a ''Phyllocactus'' nemzetségekben is használták a nevét. A jelenleg elfogadott ''Disocactus nelsonii'' kombinációt '''[[Karl Lindinger]]''' publikálta 1942-ben. | |||
A ''Disocactus nelsonii'' két alfaját különítik el a ''Caryophyllales.org'' rendszerét követő taxonómiai feldolgozások: a Mexikóban és Guatemalában honos törzsalakot, valamint a Hondurasban előforduló ''subsp. hondurensis'' alfajt. A két alfaj földrajzilag elkülönül, és elsősorban a filokládiumok szélessége, a virágtakaró külső részeinek színe, valamint a portokok és a bibe színe alapján különböztethető meg. | |||
A molekuláris filogenetikai vizsgálatok a ''[[Disocactus biformis]]'' fajt a ''D. nelsonii'' közeli rokonaként jelölik meg. A nemzetség fajainak rokonsági viszonyait kloroplasztisz-DNS-szakaszok elemzésével is vizsgálták. | |||
A ''Plants of the World Online'' a ''Disocactus nelsonii'' nevet elfogadott fajként kezeli, Mexikó déli részétől Guatemaláig terjedő őshonos elterjedéssel. Az alfaji besorolás részleteiben az adatbázisok eltérhetnek, ezért a szócikk az alfaji elkülönítéshez a ''Caryophyllales.org'' kezelését követi. | |||
== Forrás == | |||
* [https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/87985419-ea17-484a-8f40-2dbd348888d7 Caryophyllales.org – Disocactus nelsonii] | |||
* | * [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:82191-2 Plants of the World Online – Disocactus nelsonii] | ||
* | * [https://www.ipni.org/n/82191-2 International Plant Names Index – Disocactus nelsonii] | ||
* | * [https://www.researchgate.net/publication/400054523_Cactaceae Flora Mesoamericana – Cactaceae, Disocactus nelsonii] | ||
* | * [https://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=912530 ITIS – Disocactus nelsonii subsp. nelsonii] | ||
[[Kategória:Disocactus]] | [[Kategória:Disocactus]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. október 12., 17:16-kori változata
| Disocactus nelsonii subsp. nelsonii | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség-csoport | Hylocereinae |
| Nemzetség | Disocactus |
| Faj | Disocactus nelsonii |
| Alfaj | Disocactus nelsonii subsp. nelsonii |
| Epiphyllum nelsonii | |
|---|---|
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Disocactus nelsonii subsp. nelsonii | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Epiphyllum nelsonii |
Tudományos név
- Disocactus nelsonii subsp. nelsonii sec. Cruz & al. 2016
elfogadott, érvényes név - Epiphyllum nelsonii Britton & Rose, 1913
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nelsonii fajneve a Nelson családnévből származó személynévi eredetű elnevezés. A név az eredeti leírásban, az Epiphyllum nelsonii névben jelent meg.
- Az alfaji névben a nelsonii az úgynevezett autonimát jelöli, vagyis azt az alfajt, amely a faj nevét változatlanul megismétli.
Típus
- Típustaxon: Epiphyllum nelsonii Britton & Rose.
- Típuspéldány: Edward William Nelson 3761 számú gyűjtése, Mexikó, Chiapas; az Egyesült Államok Nemzeti Herbáriumában (US) őrzött példány, leltári száma: 255576.
- Első leírása: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose 1913-ban Epiphyllum nelsonii néven, a Contributions from the United States National Herbarium 16. kötetének 257. oldalán.
- Az aktuális nemzetségbe helyezés: Alwin Berger és a korábbi rendszertani szerzők munkáit követően a jelenleg elfogadott kombinációt Karl Lindinger tette közzé 1942-ben, a Beihefte zum Botanischen Centralblatt 61. kötetének 383. oldalán.
- Disocactus nelsonii
-
Varga Zsolt
A(z) Disocactus nelsonii subsp. nelsonii szinonimái
- = Phyllocactus chiapensis
Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A Disocactus nelsonii subsp. nelsonii epifiton életmódú, bokrosodó kaktusz, amely természetes élőhelyén akár 2 méter hosszúságúra is megnőhet. Hajtásai felemelkedők, majd lecsüngők lehetnek. A fiatal hajtások töve hengeres, a felső részek lapított, levélszerű szártagokká fejlődnek. Ezek a szártagok a filokládiumok.
A filokládiumok megközelítőleg 40 cm hosszúak és 2–3 cm szélesek, keskeny, visszás-lándzsás alakúak. Alapjuk rövid szakaszon hengeres, a szártagok széle fűrészesen fogazott. A fogak tompák, a kiemelkedő részek körülbelül 5 mm-esek. A csúcs hegyes. A fiatal hajtások vörösesbarna árnyalatúak lehetnek, később zöld színűvé válnak.
Az areolák a szártagok széle mentén helyezkednek el, egymástól 1,2–3,4 cm távolságra. Az areolákon 1–3, legfeljebb 2 mm hosszú, fehér, később lehulló sertészerű tövis fejlődhet. A hajtások általában kevéssé tövisesek.
A valódi levelek redukálódtak; a fotoszintézist elsősorban a zöld szártagok végzik.
Generatív test
Virág
A virágok a filokládiumok areoláiból fejlődnek, általában magányosan. Tölcsér alakúak, 9–11 cm hosszúak. A virág alsó része a magházat hordozó, külső virágzóna és a receptakuláris cső révén kapcsolódik a lepellevelekhez. A cső a lecsüngő hajtásokon görbült, a felemelkedő hajtásokon inkább egyenes.
A virágrügyeken több kiemelkedő képlet található, amelyek a virág kinyílásakor is segítenek a faj felismerésében. A virágzás február–márciusra esik.
- Takarólevelek: A külső lepellevelek 4–7 cm hosszúak, keskeny-lándzsásak, húsosak, és elsősorban a felső felükön terülnek szét. Belső felületük világos rózsaszínű, külső felületük sárgászöld. A belső lepellevelek 5–6 darabban fejlődnek, körülbelül 6 cm hosszúak és 1,5–2,4 cm szélesek, lándzsásak, hegyes csúcsúak, színük rózsaszínes-lilás vagy fuksziarózsaszín.
- Ivarlevelek: A porzók száma 55–65, két csoportban helyezkednek el. A porzószálak 6–8 cm hosszúak, tövük vöröses, csúcsuk fehér vagy fehéres-rózsaszín. A portokok sárgák. A bibeszál 9–10 cm hosszú, halvány rózsaszínű. A bibe 4–7, körülbelül 7 mm hosszú, keskeny lebenyre tagolódik.
Termés
A termés gömbölyű, körülbelül 1,5 cm hosszú és 1,3 cm széles. Éretten barnásvörös színű, csúcsán a virágmaradványok nyaki részt formálhatnak. A termés felszínén kevés sertészerű képlet fordulhat elő, a terméshús rózsaszínű.
- Magja: A magok tojásdad alakúak, körülbelül 1,5–1,75 mm hosszúak és 1–1,25 mm szélesek.
Disocactus nelsonii képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A törzsalak természetes elterjedési területe Mexikó déli része, különösen Chiapas, valamint Guatemala. A faj alfajainak elterjedése elkülönül; a hondurasi alfaj Honduras területére korlátozódik.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A faj epifiton, amely hegyvidéki fenyő–tölgy erdőkben, köderdőkben és trópusi örökzöld erdőkben él. A törzsalakot 900–2200 méteres tengerszint feletti magasságban jegyezték fel. Természetes élőhelyén a fák ágain telepszik meg, ahol a párás mikroklíma és a szerves anyagban gazdag, levegős közeg biztosítja a növekedés feltételeit.
Kultúrában tartás
Epifiton életmódja miatt termesztésekor a jó levegőzésű, gyorsan lecsurgó, szerves és ásványi összetevőket egyaránt tartalmazó közeg előnyös. A növény nem azonos a száraz élőhelyek talajlakó kaktuszaival, ezért termesztési igényeit nem célszerű azokéhoz igazítani.
A faj részletes hőmérsékleti, öntözési és teleltetési igényeire vonatkozó, alfajspecifikus adatok a felhasznált forrásokból nem állapíthatók meg kellő biztonsággal.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Disocactus nelsonii subsp. nelsonii a hondurasi alfajtól elsősorban keskenyebb filokládiumaival, fűrészes szélével és virágának ivarszerveivel különíthető el.
A törzsalak filokládiumai általában 2–3 cm szélesek és vékonyabbak. Szélük fűrészesen fogazott, a virág külső lepelleveleinek külső felszíne sárgászöld, a belső lepellevelek 1,5–2 cm szélesek. A porzók többsége tövénél összenőtt, a portokok és a bibe sárgák.
A Disocactus nelsonii subsp. hondurensis ezzel szemben 5–6 cm széles, vastagabb, csipkézetten hullámos szélű filokládiumokat fejleszt. Külső lepellevelei kívül lilás-sárgásak, belső lepellevelei körülbelül 2,4 cm szélesek, portokjai és bibéje lilás színűek, porzói pedig a tövüknél nem nőnek össze.
A Disocactus nelsonii a Disocactus biformis közeli rokona. Utóbbi virágaiban a lepellevelek és a porzók rövidebbek és vékonyabbak. A Disocactus eichlamii és a Disocactus macranthus fajoktól a virág alsó részének felépítése, a virágrügyek képletei és a lepellevelek hegyes csúcsa is segíthet az elkülönítésben.
| Jellemző | Disocactus nelsonii subsp. nelsonii | Disocactus nelsonii subsp. hondurensis |
|---|---|---|
| Elterjedés | Mexikó déli része, különösen Chiapas, valamint Guatemala | Honduras |
| Hajtás alakja | Keskenyebb, lapított, a széle fűrészesen fogazott | Szélesebb, vastagabb, a széle csipkézetten hullámos |
| Hajtás szélessége | Körülbelül 2–3 cm | Körülbelül 5–6 cm |
| Hajtás széle | Fűrészesen fogazott, a fogak viszonylag szabályosak | Hullámosan csipkézett |
| Belső lepellevelek szélessége | Körülbelül 1,5–2 cm | Akár 2,4 cm |
| Külső lepellevelek külső felszíne | Sárgászöld | Lilás-sárgás |
| Portokok színe | Sárga | Lilás |
| Bibe színe | Sárga | Lilás |
| Porzók összenövése | A porzók többsége a tövénél összenőtt | A porzók a tövüknél nem nőnek össze |
| Legfontosabb elkülönítő bélyegek | Keskenyebb hajtások, sárga portokok és bibe, sárgászöld külső lepellevelek | Szélesebb hajtások, lilás portokok és bibe, lilás-sárgás külső lepellevelek |
Megjegyzés: A táblázat a két alfajhoz közölt morfológiai különbségeket foglalja össze. Az értékek tájékoztató jellegűek; az egyedi változatosság és a termesztési körülmények befolyásolhatják a megjelenést. A rendszertani besorolás adatbázisonként eltérhet.
Taxonómia és filogenetika
A Disocactus nelsonii a Cactaceae családba, a Cactoideae alcsaládba és a Hylocereeae tribuszba tartozó epifiton kaktusz.
A faj eredetileg Epiphyllum nelsonii néven jelent meg Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose munkájában 1913-ban. Később a Chiapasia és a Phyllocactus nemzetségekben is használták a nevét. A jelenleg elfogadott Disocactus nelsonii kombinációt Karl Lindinger publikálta 1942-ben.
A Disocactus nelsonii két alfaját különítik el a Caryophyllales.org rendszerét követő taxonómiai feldolgozások: a Mexikóban és Guatemalában honos törzsalakot, valamint a Hondurasban előforduló subsp. hondurensis alfajt. A két alfaj földrajzilag elkülönül, és elsősorban a filokládiumok szélessége, a virágtakaró külső részeinek színe, valamint a portokok és a bibe színe alapján különböztethető meg.
A molekuláris filogenetikai vizsgálatok a Disocactus biformis fajt a D. nelsonii közeli rokonaként jelölik meg. A nemzetség fajainak rokonsági viszonyait kloroplasztisz-DNS-szakaszok elemzésével is vizsgálták.
A Plants of the World Online a Disocactus nelsonii nevet elfogadott fajként kezeli, Mexikó déli részétől Guatemaláig terjedő őshonos elterjedéssel. Az alfaji besorolás részleteiben az adatbázisok eltérhetnek, ezért a szócikk az alfaji elkülönítéshez a Caryophyllales.org kezelését követi.