„Pseudorhipsalis himantoclada” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Pseudorhipsalis himantoclada (Rol.-Goss.) Britton & Rose, 1923 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A ''Pseudorhipsalis'' '''nemzetségnév''' a görög eredetű ''pseudo-'' („hamis”, „ál-”) előtag és a ''Rhipsalis'' nemzetségnév összetételéből származik. A név a két nemzetség közötti hasonlóságra utal, nem pedig arra, hogy a növény a ''Rhipsalis'' nemzetségbe tartozna. * A ''himantoclada'' '''fa…” |
|||
| 68. sor: | 68. sor: | ||
[[Kategória:Pseudorhipsalis]] | [[Kategória:Pseudorhipsalis]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. október 11., 06:04-kori változata
| Pseudorhipsalis himantoclada | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség-csoport | Hylocereinae |
| Nemzetség | Pseudorhipsalis |
| Faj | Pseudorhipsalis himantoclada |
Tudományos név
- Pseudorhipsalis himantoclada (Rol.-Goss.) Britton & Rose, 1923
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A Pseudorhipsalis nemzetségnév a görög eredetű pseudo- („hamis”, „ál-”) előtag és a Rhipsalis nemzetségnév összetételéből származik. A név a két nemzetség közötti hasonlóságra utal, nem pedig arra, hogy a növény a Rhipsalis nemzetségbe tartozna.
- A himantoclada fajnév a görög himás (szíj, szíjszerű szalag) és kládos (ág, hajtás) szavakra vezethető vissza. A név a növény lapos, szalagszerű hajtásaira utal.
Típus
- Típustaxon: A faj eredeti neve Rhipsalis himantoclada volt. A típuslelőhely Costa Rica.
- Első leírása: Rhipsalis himantoclada Rol.-Goss., 1908, Bulletin de la Société Botanique de France 55: 694.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1923, The Cactaceae 4: 213.


A(z) Pseudorhipsalis himantoclada szinonimái
- ≡ Rhipsalis himantoclada, ≡ Wittia himantoclada, ≡ Disocactus himantocladus
- = Wittia costaricensis
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A növény szukkulens, epifita növekedésű kaktusz, amely természetes élőhelyén más növényeken megtelepedve fejlődik. A Pseudorhipsalis nemzetségre jellemzőek a lapított, szalagszerű, gyakran elágazó, lecsüngő hajtások. A hajtásszélek hullámosak vagy fogazottak lehetnek. A növény valódi leveleket nem fejleszt; fotoszintetizáló hajtásai látják el a levél funkcióját. A faj gyökérzetének, hajtásainak pontos méretéről és az egyes hajtásrészek részletes méreteiről az ellenőrzött források nem szolgáltatnak elegendő adatot.
Generatív test
Virág
A virágok magányosan fejlődnek, kissé szétnyílnak, hosszuk körülbelül 26 mm. A külső lepellevelek barnás vagy vöröses, a belsők fehéres színűek. A virág megjelenése jól elkülöníthető a teljesen fehér virágú rokon fajokétól.
- Takarólevelek: A külső lepellevelek barnásak vagy vörösesek, a belső lepellevelek fehéres színűek. A csésze és a párta elkülönüléséről, valamint a lepellevelek pontos számáról és egyedi méreteiről a hivatkozott fajleírás nem közöl további adatot.
- Ivarlevelek: A porzószálak, portokok, termő, bibeszál és bibe pontos számáról, méretéről és elhelyezkedéséről a hivatkozott leírás alapján nem adható meg megbízható részletes jellemzés.
Termés
A termés kicsi, piros színű.
- Magja: A magok méretéről, alakjáról és felszínéről a felhasznált, fajspecifikus leírás nem közöl részletes adatot.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Természetes elterjedési területe Costa Rica, Panama és Kolumbia nyugati része. Kolumbiában a Valle del Cauca területéről is ismert. A kolumbiai előfordulások 50–660 m tengerszint feletti magasságból származnak.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nedves trópusi biom növénye, szukkulens, epifita cserje. A természetben fákon megtelepedve fejlődik a trópusi erdők párás környezetében. Kolumbiában az Andok nyugati térségéből és a csendes-óceáni biogeográfiai régióból is ismert. Az IUCN 2021-es értékelése a mérsékelten fenyegetett kategóriába (NT) sorolja.
Kultúrában tartás
A Pseudorhipsalis himantoclada ritkán termesztett, különleges megjelenésű epifita kaktusz. Tartásakor a trópusi erdei eredetből kell kiindulni: világos, szórt fényű, párás, jó légmozgású környezetet igényelhet. A közeg legyen levegős, jó vízelvezetésű, ugyanakkor ne száradjon ki tartósan a növekedési időszakban. A pangó víz kerülendő.
Egy 2024-ben megjelent termesztési beszámoló szerint a faj mesterséges megvilágítás mellett, trópusi epifita növények között is erőteljesen fejlődhet. A beszámoló szerzője a növényt a szabadban is tartotta, amikor az éjszakai hőmérséklet nem csökkent 10 °C alá. Ez egy termesztő tapasztalata, nem általánosan igazolt minimális hőmérsékleti határérték.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A faj jellegzetes bélyegei a hosszú, lapított, szalagszerű hajtások, valamint a viszonylag nagy, világos színű virágok. A Pseudorhipsalis nemzetség más fajaihoz hasonlóan epifita életmódú, de a virág és a termés szerkezete fontos szerepet játszik a rokon nemzetségektől való elkülönítésében.
A Rhipsalis nemzetség fajaihoz való hasonlósága a korábbi rendszertani elhelyezésben is megmutatkozott: a növényt eredetileg Rhipsalis himantoclada néven írták le. A Wittia himantoclada és a Disocactus himantocladus szintén korábban használt nevei. A Wittia costaricensis nevet ugyancsak a jelenleg elfogadott faj szinonimájaként kezelik.
Taxonómia és filogenetika
A faj a Cactaceae családba, a Cactoideae alcsaládba és a Hylocereeae tribuszba tartozik. Elfogadott neve Pseudorhipsalis himantoclada (Rol.-Goss.) Britton & Rose. A nevet Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose 1923-ban közölte a The Cactaceae negyedik kötetében, a 213. oldalon.
A fajt eredetileg Rhipsalis himantoclada néven írták le 1908-ban. Később a Wittia, majd a Disocactus nemzetségbe is áthelyezték. A 2017-es, a Hylocereeae törzs filogenetikai kapcsolatait vizsgáló tanulmány a Pseudorhipsalis nemzetség önálló kezelését támogató rendszertani keretbe illesztette a fajt. A nemzetség elfogadott fajai között a Pseudorhipsalis alata, a Pseudorhipsalis amazonica, a Pseudorhipsalis acuminata és a Pseudorhipsalis lankesteri is szerepel.
A Pseudorhipsalis himantoclada ritkasága a gyűjteményekben és a természetes élőhelyeinek sérülékenysége miatt természetvédelmi szempontból is figyelmet érdemel. Az IUCN 2021-es értékelése a fajt a mérsékelten fenyegetett (NT) kategóriába sorolta.
Forrás
- Plants of the World Online – Pseudorhipsalis himantoclada
- Plants of the World Online – Rhipsalis himantoclada
- Plants of the World Online – Wittia costaricensis
- Cactus Lexicon – Pseudorhipsalis himantoclada
- Wikispecies – Pseudorhipsalis himantoclada
- Német Wikipédia – Pseudorhipsalis himantoclada
- Korotkova, N. et al. (2017): A phylogenetic framework for the Hylocereeae (Cactaceae) and implications for the circumscription of the genera. Phytotaxa.
- Cactus and Succulent Review – 2024. szeptemberi szám, Pseudorhipsalis termesztési tapasztalatok